Hidrológiai tájékoztató, 1996
2. szám, október - AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA ÉS ESETTANULMÁNYOK - Szakács Mónika Viola-Markó Ödön-dr. Kárpáti Árpád: A Tét-gyömörei OMS rendszerű szennyvíztisztító üzemeltetési hatékonysága - Dr. Kárpáti Árpád-Gyurász Katalin-Palkovics Ferenc: Tejipari szennyvíz hatása lakossági szennyvíztisztító üzemvitelére - Varga Bálint-Várkonyi Zoltán-dr. Kárpáti Árpád: Koncentrált tejipari szennyvíz biológiai előtisztítása és annak hatása egy teljes biológiai C-N-P eltávolításra tervezett kommunális szennyvíztisztító telepen
A Tét-Gyömörei OMS rendszerű szennyvíztisztító üzemeltetési hatékonysága SZAKÁCS MÓNIKA VIOLA*, MARKÓ ÖDÖN**, DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD*** * Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék ** Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr *** Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A Tét Gyömöre térség szennyvizeinek tisztítására a két helység regionális rendszer kiépítését határozta el és valósította meg. A szennyvíztisztító 1994. 10. 12. napján indult és a beüzemelés mintegy 3 hónapot vett igénybe, tehát 1995. 01. 30-ig tartott. A tartós üzemeltetés során a rendszer hiányosságai gyorsan jelentkeztek. Gondot jelentett az alacsony téli hőmérséklet, illetőleg az átmeneti időszakokban a rendszer terhelésének ingadozása. Olyan időszakokban, amikor a hőmérséklet következtében jó denitrifikáció volt, a kiépítésnek megfelelően a denitrifikációra már nem maradt tápanyag a teljes oxidációs jelleggel üzemelő rendszerben. A technológia elvi kialakítása ugyan nem tesz lehetővé hatékony szabályozást a fentiek tekintetében, kisebb átalakításokkal, a levegőztetés megfelelő vezérlésével a szimultán denitrifikáció mellett oxigénmentes időszakok kialakítására is lehetőség nyílhat. A vizsgálatok elsődlegesen éppen a levegőztetés miatt kialakuló oxigén koncentráció szimultán denitrifikációra való hatását kívánta vizsgáim. Fontos feladat lehet a jövőben az oxigén felvétel sebességének pontosítása, a szakaszos levegőztetés optimális időintervallumának behatárolásához. Az említett módosítás nem jelent különös költségigényt, továbbá más szennyvíztisztítóban kedvező hatását már korábban bizonyította. Tejipari szennyvíz hatása lakossági szennyvíztisztító üzemvitelére DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD*-GYURÁSZ KATALIN*-PALKOVICS FERENC** * Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Zala Megyei Vízmű Rt. Zalaszentgrót esetében a Zala különösen védett jellege miatt néhány évvel ezelőtt új szennyvíztisztító építése vált szükségessé, melynek a biológiai tápanyag-eltávolítás a feladata. Ez az ilyen kis méretű települések (500 m 3/nap szennyvízhozam) esetében a szennyvíz kis téli hőmérséklete miatt nem mindig zavartalan. Az adott esetben mégis rendkívül sikeresnek bizonyult a tisztítás. A tisztított elfolyóvíz ammónia, nitrát- és foszfáttartalma a teljes év folyamán jóval a megkívánt határértékek alatt volt bárminemű foszforkicsapószer adagolása nélkül is. A szennyvíztisztító elvileg jó nitrogén- és foszforeltávolító technológiát képvisel, a kiépítésnél, beüzemelésnél mégis adódtak kisebb pontatlanságok. Ezeket éppen a beüzemelés szakaszában kellett apróbb változtatásokkal korrigálni. A denitrifikációs reaktor mérete túl kicsi lett, ugyanakkor az oxigénellátás az újonnan kiépített levegőztetőben túlzottnak bizonyult. Kis költséggel lehetséges volt a levegőztetés szakaszossá tétele, ami részben a levegőellátást csökkentette, részben a szimultán denitrifikáció szerepét erősítette. A rendszer hatékonysága szempontjából kedvező volt a helyi sajtüzem szennyvíz előtisztítójából közel folyamatosan érkező, meleg, igen jól bontható biológiai tápanyag is. A vízhőmérséklet ennek eredményeként maradt a téli időszakban is a nitrifikáció által megkívánt minimális érték felett. A sajtüzem előfermentációt is alkalmazó fizikai-kémiai résztisztítása megfelelő illósav ellátást biztosított a városi tisztító anaerob zónájában a foszforciklus hatékony működéséhez. Ezeket a megfigyeléseket az egyes reaktorokban végzett tápanyag-koncentráció mérések is egyértelműen igazolják. Összességében megállapítható, hogy a tejipar különösen fizikai-kémiai előkezelést követően nitrogén- és foszforszegény szennyvize kedvező hatású a kommunális biológiai szennyvíztisztítók üzemeltetésére. A nitrogén- és foszforeltávolítás az ilyen rendszereknél megfelelő szerves szénellátást is igényel, egyébként sem a többletfoszfor akkumuláló (PAH) mikroorganizmusok, sem a heterotróf denitrifikálók nem tudják célirányosan kiteljesíteni tevékenységüket. Koncentrált tejipari szennyvíz biológiai előtisztítása és annak hatása egy teljes biológiai C-N-P eltávolításra tervezett kommunális szennyvíztisztító telepen * VARGA BÁLINT-VÁRKONYI ZOLTÁN-DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Boly község befogadójának védelme érdekében teljes biológiai C-N-P eltávolításra alkalmas szennyvíztisztítót építtetett ki néhány évvel ezelőtt. Mind a megbízó, mind a kivitelező helyesen látta, hogy a helyi tejfeldolgozó üzem szennyvize, amely elsősorban savóval szennyezett, lökésszerűen érkező terhelésével és különösen jól bontható tápanyagával komolyan veszélyeztetheti a kiépítésre kerülő kommunális tisztítás hatékonyságát. Ezt a sajtüzemi szennyvíz kommunális tisztítóban történő, de elkülönített előtisztításával próbálták kivédeni. A korábbi UNIR típusú levegőztető-ülepítő átalakításával, és szakaszos üzemeltetésével kívánták a tejüzem szennyvizének szükséges előtisztítását biztosítani. Ez a tejipari szennyvíz 34
