Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA ÉS ESETTANULMÁNYOK - Kirchner Andreas-Poelner Roman-dr. Kárpáti Árpád: Ausztria, Németország, Lengyelország és Magyarország közcsatorna- és élővízvédelmi előírásainak összehasonlítása - Parászka Viola-Merényi László-dr. Kárpáti Árpád: Eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek kiválasztása és közelítő tervezése

AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA ÉS ESETTANULMÁNYOK* Ausztria, Németország, Lengyelország és Magyarország közcsatorna-, és élővízvédelmi előírásainak összehasonlítása KIRCHNER ANDREAS*-POELTNER ROMAN*-DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD** * Montanuniversitat Leoben, A-8700 Leoben •* Veszprémi Egyetem, H-8200 Veszprém, Pf. 158. Vízi környezetünk terhelése a közcsatornába történő szennyező­anyag-kibocsátás korlátozása, valamint a szennyvíztisztítás meg­felelő szabályozása révén csökkenthető. Az utóbbi áttételesen a befogadókba történő vízbevezetések minőségi szabályozásával érhető el, ami nem más, mint az országonként általánosan alkal­mazott élővízvédelmi normatív előírásrendszer. Mindezek a sza­bályozások országonként különbözőek, azonban az Európai Kö­zösséghez történő csatlakozás igénye szükségessé teszi a szabá­lyozás megfelelő illesztését az EK normáihoz. A vizsgálat ugyan csak a két ország Ausztria és Magyarország szabványrendszerét hasonlítja össze, mégis túlmutat azon éppen az EK normatíváira történő utalásaival. Áttekinti a két ország rendeleteinek regionális szabályozás alkalmazást lehetővé tevő kitételeit, valamint az ilyen vonatkozásban alkalmazott gyakor­latot is. A közcsatorna vízminőségének, és a csatornába vezetett szennyvizek tisztításáért fizetendő költségnek a szabályozása kell, hogy biztosítsa a kommunális szennyvíztisztítók üzemel­tetéséhez szükséges anyagi forrást. Ennek rendszere országon­ként eltérő, és így van ez a két vizsgált ország tekintetében is. A szennyvíztisztítók üzemeltetését részben a biológia terhelés, részben a nem, vagy igen lassan bontható, esetenként toxikus szerves szennyezők, valamint a csatornarendszerbe kerülő nehéz­fémtartalom ellen kell védeni. Az utóbbi anyagok ugyanis a tisz­títás iszapmaradékában koncentrálódnak, ami annak elhelyezését, újrahasznosítását is korlátozza. A befogadók védelme ezek mellett a komponensek mellett igen nagy súlyt helyez a biológiai tápanyagok, nitrogén- és fosz­fortartalom limitálására. Ezeknek a komponenseknek az engedé­lyezett koncentrációja az ami egyébként alapvetően meghatároz­za a kommunális szennyvíztisztítókban kiépítendő technológiát. A vizsgálat ennek országonkénti megítélésére is külön fejezetet szentelt, hiszen mindkét országban a korábbi szigorúbb szabá­lyozással, vagy ajánlásokkal ellentétben napjainkban nagyobb kötetlenség tapasztalható. A technológia választás és tervezés szabványosítása a fejlődés fo­lyamatossága miatt Európa nyugati részén sem általánosan elfo­gadott, mégis célszerű valamilyen ajánlási rendszer, vagy közelítő tervezési javaslat biztosítása, hogy a szakmai ismeretekkel nem rendelkező önkormányzati szakemberek választásuknál a személyi kapcsolataikon túl alaposabb információkkal is rendelkezhessenek. ~3 Eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek kiválasztása és közelítő tervezése PARÁSZKA VIOLA-MERÉNYI LÁSZLÓ-DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A biológiai szennyvíztisztító típusának helyes kiválasztása az utóbbi évek során számos hazai önkormányzatnak komoly fejtö­rést okozott. Segítséget ehhez a vízügyi, vagy környezetvédelmi igazgatás részéről nem kaphattak, hiszen azoknak a tenderek be­nyújtásához valamennyi tervvariációt előzetesen engedélyezniük kellett, így további állásfoglalásuk inkorrekt, talán jogsértő is lett volna. Az előadás éppen ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére segítséget kíván nyújtani, részben az ilyen típusú tisztítók szük­séges kiépítésének technológiai behatárolásához, részben a fő méretek számításához. Áttekinti a tervezés meghatározó paramétereit, a közelítő számítások leggyakrabban használt • Az MHT Veszprém Megyei Területi Szervezete és a Veszprémi Egyetem Kör­nyezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszéke 1996. május 30-i közös előadóülé­sén elhangzott előadások kivonata. összefüggéseit, majd röviden a rendszerkialakítás variációs lehetőségeit. A tisztítás során lejátszódó biológiai folyamatok részleteinek ismertetésére ugyan nem tér ki, de bőséges hivatkozással szolgál mind a hazai, mind az idegen nyelvű szakirodalmat illetően. He­lyette a technológiaválasztás és méretezés algoritmusait részlete­zi. Ezek lehetővé teszik a tervezés alatt levő, vagy akár már üze­melő egységek állandósult állapotra történő tervezésének gyors ellenőrzését. Erre egy tisztító szükségessé vált rekonstrukciója kapcsán példával is szolgál. A módszer a különböző rendszerek dinamikus viselkedésére nem ad információt, de erre a lökésszerű ipari szennyvízterheléstől mentes kommunális szennyvíztisztítók esetében általában nincs is szükség. A statikus tervezés a bemutatott módszerrel megfelelő számí­tógépi szoftver segítségével is történhet, amelynek gyors felhasz­nálhatóságáról az előadás során ugyancsak mindenki meggyőződ­hetett. 33

Next

/
Thumbnails
Contents