Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Majoros Endre: Az aszálykárok megelőzésének és mérséklésének lehetőségei

Az öntözésfejlesztés programja és beruházási költségelőirányzatai 1. A program céljai és prioritásai. Az öntözésfejlesztési prog­ram fő gazdasági célkitűzése (az agrárpolitika területi prioritásai­nak megfelelően), hogy a kedvező agroökológiai potenciállal ren­delkező területeken elősegítse a komparatív előnyök kihasználá­sát, a piaci versenyképesség fokozását a kiegyensúlyozottan ma­gas termékminőség és mennyiség előállítás feltételeinek biztosí­tásával. Célja továbbá - ezekben a kedvező adottságú térségekben ­a mezőgazdasági termelés és termékfeldolgozás stabilizálása, a termelési biztonság, a kiegyensúlyozott jövedelmezőség, foglalkoztatottság és mindezek révén az előre tervezhetőség megteremtése. Az átalakuló mezőgazdaság sajátosságai és a vízügyi politika változása miatt fontos öntözésfejlesztési célkitűzésként jelenik meg a meglevő kapacitások és az új birtokviszonyok összehango­lása, a kapacitások hasznosításának elősegítése átalakítások és rekonstrukciók révén. Az öntözésfejlesztésben korábban működő állami szerepkör radikális módosulása miatt célkitűzés a vállalkozásra épülő, új típusű, nemzetközleg is alkalmazott, külföldi források bevonására alkalmas, komplex beruházás finanszírozási konstrukciók bevezetése és működtetése. A program céljaihoz szorosan kapcsolódva, az öntözési kapacitásbővítések és a rekonstrukciók esetében egyaránt a következő támogatási prioritások alkalmazása indokolt: - meglevő öntözővíz szolgáltató művek szabad kapacitásai­nak hasznosítása, - azok az öntözési projektek, amelyekben a feldolgozók, ter­meltetők anyagi eszközökkel, piaci és egyéb garanciákkal részt vesznek, - export árualapokat növelő fejlesztések, - aszályérzékeny térségek öntözésfejlesztései, - családi és farmgazdaságok helyi vízkészletekre alapozott egyedi öntözésfejlesztései. 2. A program területi és beruházási költségelőirányzatai. A tu­lajdonviszonyok folyamatban levő átalakulása, és az előterjesz­tésben már bemutatott egyéb bizonytalansági tényezők miatt évekre lebontott, naturáliákban és költségekben ütemezett ­hagyományos - beruházási programjavaslat nem állítható össze. A jelenlegi helyzetből, valamint az öntözésfejlesztési cél-, és prioritási rendszerből adódóan csak a program makrogazdasági előirányzatai fogalmazhatók meg, amelyeket a végrehajtás során - a rendelkezésre álló források, a vállalkozói szándék és a piaci helyzet ismeretében - évente lehet konkretizálni. Fentiek alapján a főbb makrogazdasági előirányzatok a követ­kezők: a) Rekonstrukciók. A vízjogi engedéllyel rendelkező 360 ezer ha öntözhető terület gazdaságosan rekonstruálható részéből -168 ezer ha - várhatóan 100 ezer ha területen jelentkezik felújítási szándék. Ennek beruházási költségvonzata, '93. évi áron, mint­egy 10 Mrd Ft. Ebből 8 Mrd Ft az üzemen belüli rekonstrukciók és 2 Mrd Ft a kapcsolódó vízszolgáltató művek felújítási igénye. Tekintettel arra, hogy e rekonstrukciók többsége a korábbi évek­ben maradt el, a felújításokat (átalakításokat) öt éven belül kel­lene végrehajtani. Ez évenként 20 ezer ha felújítását jelentené, '93. évi áron számolva, 2 Mrd Ft évenkénti beruházási költséggel. A hek­táronkénti 100 ezer Ft átlagos ráfordítási igény és a mai támogatási kondíciók mellett ilyen éves volumenű felújítással nem számolhatunk. A támogatási mérték lényeges, az előterjesztésben is javasolt növelésével egy-két éves felfutás után várható az évi 20 ezer ha terület felújítása. A felfutás időigénye miatt a műszakilag indo­kolt rekonstrukciók késedelemmel fognak megvalósulni. b) Új öntözésfejlesztések. Magyarország öntözött földterülete a mezőgazdaságilag művelt területek arányában - a hozzánk ha­sonló klimatikus adottságú országokhoz hasonlítva is - Európá­ban az egyik legalacsonyabb. A program fejlesztési előirányzatában ezért az ezredfordulóig a gazdaságosan nem rekonstruálható és az új birtokviszonyok miatt hasznosíthatatlanná váló mintegy 100 ezer ha pótlásával számol. Ez évi 20 ezer ha-on új beruházások végrehajtását jelenti. Ezzel érjük el azt, hogy az ezredfordulóra kapacitásaink - új, az igényekhez igazodó szerkezetben - elérik a ma nyilvántartott nagyságrendet. Az öntözhető területek tényleges bővülésével az ezredforduló után lehet reálisan számolni. A tervezett új beruházások ráfordítási költsége, '93. évi árszin­ten, összesen 20-25 Mrd Ft, amelyből 7-10 Mrd Ft-ra tehető az új birtokstruktúra miatt megnövekedett fajlagos költségű vízszol­gáltató művek építési költsége. A programjavaslat az új fejlesztések vonatkozásában finanszí­rozási struktúraváltozással is számol. c) Egyedi, csak gazdaságosan (farmon) belüli öntözési beruhá­zások támogatása. E beruházási körben a jelenlegi beruházási konstrukció meghagyását javasoljuk. Az állami szerepvállalás mértékét növelni szükséges. A beruházási költségek 40%-át kite­vő, jelenlegi vissza nem térítendő támogatáson túl 30% visszter­hes tőkejuttatást tartunk indokoltnak. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni, hogy a beruházók kedvez­ményezett kamatozású, hosszú lejáratú hitelhez juthassanak. Alternatívaként azoknak a beruházóknak, akik hitelt vesznek igénybe, a hitelkamatokból 20% pont támogatás biztosítását javasoljuk. A visszterhes tőkejuttatás, vagy kamattámogatás lehetőségei közül a beruházó választhat. d) Több gazdaságot érintő öntözési beruházások támogatása. Ez a konstrukció öntözési társulás szervezését igényli. A beruhá­zások működőképességéhez vízszolgáltató mű építés vagy -bőví­tés szükséges. Az öntözési beruházást végrehajtani akarók az öntözővíz­szolgáltató műveket közösen, a gazdaságon belüli, létesítménye­ket külön-külön finanszírozzák. Az új szolgáltató mű megvalósításához vagy meglevők bővíté­séhez-felújításához a gazdaságon belüli támogatási kondíciókat (40% vissztehermentes), 30% (visszterhes) javasoljuk. 3. Új öntözőrendszerek (projektek) beruházási támogatása. A magyar mezőgazdaságban a privatizáció előrehaladtával, a szer­vezeti-szerkezeti átalakulásokkal párhuzamosan jelentkeznek na­gyobb (több ezer ha) területre kiterjedő, korszerű új öntözési ka­pacitások kiépítésére valós piaci igények. Ezek napjainkban a már privatizált élelmiszeripari szakágaza­tok (dohány-, cukor-, hűtő- és konzervipar) valamint a vetőmag termelésben, feldolgozásban ezportban érdekeltek részéről merül­nek fel. Ezen túl Kormányhatározatok is előírják regionális öntöző­rendszerek kialakítását (Hajdúság, Jászság). Végül, természeti adottságaink leggazdaságosabban nagyobb öntözőrendszerek építésével használhatók ki. E nagy tőkebefektetést, koordinált szakmai előkészítést igénylő beruházásokhoz nemzeti erőforrások csak szűk körben állanak rendelkezésre. Ezért a beruházások megvalósítása: - külső tőkebevonással (világbanki hitel, egyéb vállalkozói tőke), - a koncessziós rendszerekhez hasonló, teljes körű vállal­kozásba adással, - az állam újszerű szerepvállalása mellett képzelhető el. Megvalósításuk fontos feltétele, hogy a projektenként több milliárd Ft-os tőkebefektetéshez világbanki forrás is rendelkezés­re álljon. 28

Next

/
Thumbnails
Contents