Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Majoros Endre: Az aszálykárok megelőzésének és mérséklésének lehetőségei

Az öntözésfejlesztés programja és beruházási költségelőirányzatai 1. A program céljai és prioritásai. Az öntözésfejlesztési program fő gazdasági célkitűzése (az agrárpolitika területi prioritásainak megfelelően), hogy a kedvező agroökológiai potenciállal rendelkező területeken elősegítse a komparatív előnyök kihasználását, a piaci versenyképesség fokozását a kiegyensúlyozottan magas termékminőség és mennyiség előállítás feltételeinek biztosításával. Célja továbbá - ezekben a kedvező adottságú térségekben a mezőgazdasági termelés és termékfeldolgozás stabilizálása, a termelési biztonság, a kiegyensúlyozott jövedelmezőség, foglalkoztatottság és mindezek révén az előre tervezhetőség megteremtése. Az átalakuló mezőgazdaság sajátosságai és a vízügyi politika változása miatt fontos öntözésfejlesztési célkitűzésként jelenik meg a meglevő kapacitások és az új birtokviszonyok összehangolása, a kapacitások hasznosításának elősegítése átalakítások és rekonstrukciók révén. Az öntözésfejlesztésben korábban működő állami szerepkör radikális módosulása miatt célkitűzés a vállalkozásra épülő, új típusű, nemzetközleg is alkalmazott, külföldi források bevonására alkalmas, komplex beruházás finanszírozási konstrukciók bevezetése és működtetése. A program céljaihoz szorosan kapcsolódva, az öntözési kapacitásbővítések és a rekonstrukciók esetében egyaránt a következő támogatási prioritások alkalmazása indokolt: - meglevő öntözővíz szolgáltató művek szabad kapacitásainak hasznosítása, - azok az öntözési projektek, amelyekben a feldolgozók, termeltetők anyagi eszközökkel, piaci és egyéb garanciákkal részt vesznek, - export árualapokat növelő fejlesztések, - aszályérzékeny térségek öntözésfejlesztései, - családi és farmgazdaságok helyi vízkészletekre alapozott egyedi öntözésfejlesztései. 2. A program területi és beruházási költségelőirányzatai. A tulajdonviszonyok folyamatban levő átalakulása, és az előterjesztésben már bemutatott egyéb bizonytalansági tényezők miatt évekre lebontott, naturáliákban és költségekben ütemezett hagyományos - beruházási programjavaslat nem állítható össze. A jelenlegi helyzetből, valamint az öntözésfejlesztési cél-, és prioritási rendszerből adódóan csak a program makrogazdasági előirányzatai fogalmazhatók meg, amelyeket a végrehajtás során - a rendelkezésre álló források, a vállalkozói szándék és a piaci helyzet ismeretében - évente lehet konkretizálni. Fentiek alapján a főbb makrogazdasági előirányzatok a következők: a) Rekonstrukciók. A vízjogi engedéllyel rendelkező 360 ezer ha öntözhető terület gazdaságosan rekonstruálható részéből -168 ezer ha - várhatóan 100 ezer ha területen jelentkezik felújítási szándék. Ennek beruházási költségvonzata, '93. évi áron, mintegy 10 Mrd Ft. Ebből 8 Mrd Ft az üzemen belüli rekonstrukciók és 2 Mrd Ft a kapcsolódó vízszolgáltató művek felújítási igénye. Tekintettel arra, hogy e rekonstrukciók többsége a korábbi években maradt el, a felújításokat (átalakításokat) öt éven belül kellene végrehajtani. Ez évenként 20 ezer ha felújítását jelentené, '93. évi áron számolva, 2 Mrd Ft évenkénti beruházási költséggel. A hektáronkénti 100 ezer Ft átlagos ráfordítási igény és a mai támogatási kondíciók mellett ilyen éves volumenű felújítással nem számolhatunk. A támogatási mérték lényeges, az előterjesztésben is javasolt növelésével egy-két éves felfutás után várható az évi 20 ezer ha terület felújítása. A felfutás időigénye miatt a műszakilag indokolt rekonstrukciók késedelemmel fognak megvalósulni. b) Új öntözésfejlesztések. Magyarország öntözött földterülete a mezőgazdaságilag művelt területek arányában - a hozzánk hasonló klimatikus adottságú országokhoz hasonlítva is - Európában az egyik legalacsonyabb. A program fejlesztési előirányzatában ezért az ezredfordulóig a gazdaságosan nem rekonstruálható és az új birtokviszonyok miatt hasznosíthatatlanná váló mintegy 100 ezer ha pótlásával számol. Ez évi 20 ezer ha-on új beruházások végrehajtását jelenti. Ezzel érjük el azt, hogy az ezredfordulóra kapacitásaink - új, az igényekhez igazodó szerkezetben - elérik a ma nyilvántartott nagyságrendet. Az öntözhető területek tényleges bővülésével az ezredforduló után lehet reálisan számolni. A tervezett új beruházások ráfordítási költsége, '93. évi árszinten, összesen 20-25 Mrd Ft, amelyből 7-10 Mrd Ft-ra tehető az új birtokstruktúra miatt megnövekedett fajlagos költségű vízszolgáltató művek építési költsége. A programjavaslat az új fejlesztések vonatkozásában finanszírozási struktúraváltozással is számol. c) Egyedi, csak gazdaságosan (farmon) belüli öntözési beruházások támogatása. E beruházási körben a jelenlegi beruházási konstrukció meghagyását javasoljuk. Az állami szerepvállalás mértékét növelni szükséges. A beruházási költségek 40%-át kitevő, jelenlegi vissza nem térítendő támogatáson túl 30% visszterhes tőkejuttatást tartunk indokoltnak. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni, hogy a beruházók kedvezményezett kamatozású, hosszú lejáratú hitelhez juthassanak. Alternatívaként azoknak a beruházóknak, akik hitelt vesznek igénybe, a hitelkamatokból 20% pont támogatás biztosítását javasoljuk. A visszterhes tőkejuttatás, vagy kamattámogatás lehetőségei közül a beruházó választhat. d) Több gazdaságot érintő öntözési beruházások támogatása. Ez a konstrukció öntözési társulás szervezését igényli. A beruházások működőképességéhez vízszolgáltató mű építés vagy -bővítés szükséges. Az öntözési beruházást végrehajtani akarók az öntözővízszolgáltató műveket közösen, a gazdaságon belüli, létesítményeket külön-külön finanszírozzák. Az új szolgáltató mű megvalósításához vagy meglevők bővítéséhez-felújításához a gazdaságon belüli támogatási kondíciókat (40% vissztehermentes), 30% (visszterhes) javasoljuk. 3. Új öntözőrendszerek (projektek) beruházási támogatása. A magyar mezőgazdaságban a privatizáció előrehaladtával, a szervezeti-szerkezeti átalakulásokkal párhuzamosan jelentkeznek nagyobb (több ezer ha) területre kiterjedő, korszerű új öntözési kapacitások kiépítésére valós piaci igények. Ezek napjainkban a már privatizált élelmiszeripari szakágazatok (dohány-, cukor-, hűtő- és konzervipar) valamint a vetőmag termelésben, feldolgozásban ezportban érdekeltek részéről merülnek fel. Ezen túl Kormányhatározatok is előírják regionális öntözőrendszerek kialakítását (Hajdúság, Jászság). Végül, természeti adottságaink leggazdaságosabban nagyobb öntözőrendszerek építésével használhatók ki. E nagy tőkebefektetést, koordinált szakmai előkészítést igénylő beruházásokhoz nemzeti erőforrások csak szűk körben állanak rendelkezésre. Ezért a beruházások megvalósítása: - külső tőkebevonással (világbanki hitel, egyéb vállalkozói tőke), - a koncessziós rendszerekhez hasonló, teljes körű vállalkozásba adással, - az állam újszerű szerepvállalása mellett képzelhető el. Megvalósításuk fontos feltétele, hogy a projektenként több milliárd Ft-os tőkebefektetéshez világbanki forrás is rendelkezésre álljon. 28