Hidrológiai tájékoztató, 1996
2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Antal Emánuel: Szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek - Dr. Vermes László: Mit kellene tartalmaznia egy országos aszálystratégiának?
A Földművelésügyi Minisztérium az erre irányuló világbanki tárgyalásokat márciusban megkezdte. E tárgyalásokkal párhuzamosan a világbanki elvárásokat figyelembe véve, a nemzetközi tapasztalatokat hasznosítva, kidolgozásra kerül: - a projektek egyedi finanszírozási konstrukciója, - az állami szerepvállalás mértéke, feltételei, - a szükséges garanciák rendszere, és - a pályázati rendszer. A Földművelésügyi Minisztérium a tárgyalások során a következőket kívánja elérni: - a beruházási konstrukció a gazdaságon kívüli (vízszolgáltató) és gazdaságon belüli (vízhasznosító) létesítményeket egyaránt magába foglalja, - a pályázat nyertese köteles a művek üzemeltetéséről, fenntartásáról gondoskodni, - a vízszolgáltatás piaci alapon történik, de - az állam a vízszolgáltatási díjban megjelenő beruházási tőke éves törlesztőhányadának mintegy 70%-át támogatja, - az üzemeltetési, használati jog legkisebb időtartama a pályázat nyertese által befektetett tőke és kamatai megtérülési idejének másfél-kétszerese legyen, de ne haladja meg a 20 évet. A kidolgozásra kerülő konstrukcióval szándékaink szerint elérhető, hogy: - az állami költségvetés terhei nem egyidőben koncentráltan, hanem utólag a működés időtartamára arányosan elosztva jelentkeznek, - a támogatás folyósítását megelőzik az építéssel, gépbeszerzésekkel stb. kapcsolatos SZJA, vám, ÁFA és egyéb adójellegű költségvetési bevételek, továbbá a tárgyévi többletadó bevételek elérik vagy meghaladják a felmerülő támogatási összegeket. Szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek DR. ANTAL EMÁNUEL A szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek, mint katasztrófa-faktor elemzésinél, valamint az aszálykárok megelőzésének és mérséklésének lehetőségei vizsgálatánál, illetve a hosszú távra szóló előrejelzések kidolgozásánál ma már kötelező eredménnyel számításba kell venni a lehetséges globális felmelegedésből eredő regionális klímaváltozásokat. Eszerint ugyanis várható, hogy a Kárpát-medencében megnövekszik az aszálygyakoriság, intenzívebbek lesznek az aszályok, valószínűleg határozottabbá és térben kiterjedtebbé válnak. Talán még a korábban kedvezőbb éghajlatú Nyugat- és Délnyugat-Dunántúl térségében is számottevők lesznek az aszályok. Az öntözéssel történő védekezés stratégiájának kidolgozásánál mérlegelni kell, hogy a legkedvezőbb időszakban is csak 4-5%-ra terjedt ki az öntözésre berendezett terület, ami jelenleg a különböző gazdasági és műszaki problémák következtében az ország termőterületének csak mintegy 2-3%-ára korlátozódik. Ebből egyértelmű, hogy a globális felmelegedés kedvezőtlen klímahatásait a Kárpát-medencében csupán öntözéssel ellensúlyozni lehetetlen (a határainkon túlról is egyre kevesebb vizet kapnak majd, de az is feltehetőleg szennyezettebb lesz). Mindennek ellenére az öntözéses gazdálkodást hosszú távon fejleszteni kell. Mi tehát a megoldás egy kedvezőtlen regionális klímaváltozás esetén? A szárazgazdálkodású területeken növelni kell a szárazságtűrő fajtákat (nemesítési feladatok központi támogatással), talajnedvesség-megőrző talajművelési módokat kell kidolgozni, adaptálni és alkalmazni, optimális tőszámú vetésre lesz szükség (valószínűleg az egy hektárra jutó tőszám fokozatosan csökkentendő lesz), párolgás és transpiráció-csökkentő eljárások alkalmazása lesz szükséges, az arra alkalmas területeken mezővédő erdősávokat kell telepíteni (számítva arra, hogy hűvös, nedves években az erdősávoknak kedvezőtlen hatása van a közvetlen környezetére, búvóhelye az állati kártevőknek, nagy a csökkentett terméshozamú szegélyhatás, és eleve termőterület kiszakítást jelent). A lehetséges klímaváltozás valószínűleg ösztönözni fogja az olyan irányú kutatásokat is, amelyek arra hivatottak, hogy az ország területén megkeressék az adott növényfaj és fajta vízigényének legkedvezőbb, vagy leginkább megfelelő termőhelyeket, termőkörzeteket. A vázolt feladatok beletartoznak a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú stratégiájának kidolgozásába. Ezt jól érzékeltették az előadók, a felkért hozzászólók és a résztvevők hozzászólásai is. Mit kellene tartalmaznia egy országos aszálystratégiának? DR. VERMES LÁSZLÓ Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Az egész országra, illetve annak egy-egy régiójára szóló aszálystratégiának a célja az, hogy minden érintett nemzetgazdasági ágazatra (nem csak a mezőgazdaságra!) kiterjedően megfogalmazza azokat a társadalmi válaszokat és lehetséges intézkedéseket, amelyekre az esetlegesen bekövetkező aszály megelőzése, mérséklése és tűrése érdekében fel kell készülni. Az aszálystratégiának mindenekelőtt sorra kell vennie és rangsorolnia kell az aszály lehetséges okai közül azokat, amelyek az adott ország, illetve térség viszonyai között a legfontosabbak. Itt különösen a klimatikus, a talajtani, a hidrológiai és az agronómiai okokat kell számba venni. Elemezni és a korábbi tapasztalatok, értékelések alapján konkretizálni, valamint szintén rangsorolni kell az aszály hatásait az érintett ágazatokra (tehát nem csak a mezőgazdaságra, hanem a vízgazdálkodásra, az iparra, a közlekedésre, az egészségügyre, a szociális szférára stb. is). 29
