Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Majoros Endre: Az aszálykárok megelőzésének és mérséklésének lehetőségei

5. táblázat 100 000-60 000 ha közöti területű társulatok A társulat neve Alapítási éve Székhelye Nagysága (ha) Célja Alsó-Fehér-Körösi ármentesítő árvédelem és társulat 1854 Gyula 64 629 belvízvédelem Berettyó ármentesítő ármentesítés és belvízszabályozó társulat 1895 Nagyvárad 87 476 belvízlevezetés Felső-Csallóközi ármentesítő árvédelem társulat 1886 Somoija 67 014 belvízlevezetés Felső-Szabolcsi Tiszai ármentesítő árvédelem és belvízlevezető társulat 1846 Kisvárda 61624 belvízlevezetés Pest megyei sárközi ármentesítő ármentesítés társulat 1872 Kalocsa 82 490 belvízlevezetés Vág bal parti ármentesítő árvédelem belvízszabályozó társulat 1875 Tomóc 69 060 belvízlevezetés 6. táblázat A társulatok területnagyság szerint Terület (ha) % 300 7,2 310- 600 5,0 610- 3 000 28,3 3 100- 6 000 13,8 6 100- 30 000 21,0 30 100- 60 000 8,7 60 100-120 000 8,0 120 100-200 000 3,7 200 100-300 000 0,7 300 100-440 000 3,6 érintett közösségekből szervezett társulatoknak kell a csatasorba állni. Másodszor, hogy az államnak nem lehet kifarolni a tennivalóból, hanem rendszeresen és megbízhatóan támogatnia kell az érdekeltek közösségét a társulatokon keresztül. Az ország negyedének védelme nem lehet a helyiek magánügye csak. Harmadszor, hogy a társulatok szerepének fontosságát nemcsak szóban, hanem törvényekben és rendeletekben s végül a közgondolkodásban is megfelelően támogatni kell. El kell érnünk, hogy a hatalom, az állami vezetés is értse meg és támogassa a „vízépítészetet" ahelyett, hogy átgondolatlanul és alap nélkül támogatja a társadalom széthúzását és ezzel csökkenti a társulatok hatékonyságát nem egyszer lehetetlenné teszi létét is. Tudomásul kell vennie minden értelmes embernek, hogy a Trianon után visszamaradt harmadnyi medence Magyarország felemelkedésének mezőgazdasági, ipari közlekedési és kulturális vonalon egyaránt alapvető feltétele az ország vízügyeinek rendezése és távlatos elvek alapján való szisztematikus fejlesztése. Ennek pedig egyik fontos láncszeme a vízitársulatok léte, létük gazdasági biztonsága és erkölcsi súlyuk újra való kialakítása. Az aszálykárok megelőzésének és mérséklésének lehetőségei MAJOROS ENDRE Földművelésügyi Minisztérium Az Alföldön a száraz, aszályos évszázadok rendszeresen ismétlődnek. A rendkívül nagy károkat okozó és nagy kiterjedésű aszályokról az 1600-as évektől vannak feljegyzéseink, melyek szerint általában 1-3 évig tartottak, de a leghosszabb periódusok sem haladták meg az 5 évet (1863-67, illetve 1931-35). A jelenleg is tartó aszályos időszak 1982-ben kezdődött a Közép-Tisza vidéken. Ettől kezdve minden évben jelentős területeken megjelent és 1990-ben, 19Ö2-ben és 1993-ban is országos méretűvé vált. Az 1990. évi 30 milliárd, az 1992. évi 50 milliárd és a tavalyi szinten 70-80 milliárd forintot kitevő aszálykár együtt eléri a 150 milliárd forintot és súlyos nehézséget okoz a tulajdonreform alatt álló magyar mezőgazdaságnak, de komoly terheket ró az ország egész lakosságára is. Az ismétlődő aszálykárok rendkívül nagy területi kiterjedése miatt - különös tekintettel a földtulajdon rendezés során újonnan induló mezőgazdasági vállalkozók tömeges megjelenésére, továbbá arra, hogy a vízkészletek hiánya, vagy a kedvezőtlen talajtani adottságok miatt a mezőgazdaságilag művelt területeknek csak egy kisebb hányada (10-12%) tehető öntözhetővé - számba kell vennünk minden olyan lehetőséget, melyek elősegíthetik az aszálykárok mérséklését illetve megelőzését. Ezek közül a következők a legfontosabbak. A csapadékból származó vizek helyben tartása és hasznosítása Ennek érdekében gondoskodni kell a talaj víztározó képességének növelését, a talajnedvesség megőrzését és jobb hasznosítását biztosító növénytermelési technológiák továbbfejlesztéséről és ösztönözni kell ezek mielőbbi széles körű elterjedését. Az államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadó hálózaton és szaksajtón keresztül, továbbá a szakmai szervezetek bevonásával intézkedni kell e technológiák megismertetésére és alkalmazására. Meg kell vizsgálni a mélylazítás, homok talajokon a zöldtrágyázás támogatásának lehetőségeit és fel kell gyorsítani a talajnedvességet jobban hasznosító, az átmeneti szárazabb időszakokra kevésbé reagáló fajták nemesítését és a hasonló klímán már bevált külföldi fajták honosítását. 25