Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Száz éve épült a gyulai duzzasztó

1. kép. A gyulai duzzasztó az alvíz felöl (Szerző felvétele) A gáttest 8,00 m hosszú, a Fehér-Körösre merőlegesen 30,00 m. A beton alaptest vastagsága 2,00 m. A 30,00 m szabad nyílás 24 közre van osztva, melyekben kovácsolt vasbakok vannak elhelyezve. Ezek biztosítják a 3,35 m hosszú, 10 x 10 cm keresztmetszetű vörösfenyő fagerendák egymás mellé sorakoztatott tűszerű (tűsgát) záró elemek felső részének támasztását a tűtartó cső segítségével. A tűk alul, betonküszöbben kiképzett horonyba támaszkodnak. Az elkészült duzzasztóval 2,36 m magas 86, 38 m A. f. (86,77 m B. f.) duzzasztást lehet elérni. Ez a Fehér-Körös felvízi oldalán 0,6 millió m

3 duzzasztott víz tartását biztosítja. Ebből a vízmenynyiségből kerül kielégítésre gravitációs úton - a tápzsilipen keresztül - az Élővíz-csatorna, a tavaszi jégolvadástól a téli jeges időszak beálltáig. Ez idő alatt 19millió 053 ezer m

3 víz folyik az Élővíz-csatornába. Amióta üzembe helyezték a gyulai duzzasztót (1. kép) az időtől kezdve illeti meg az Élővíz-csatorna elnevezés, az egykori Fehér-Körös mederszakaszt. A duzzasztómű építési munkái 50 345 Ft-ba kerültek. A többi szorosan összefüggő járulékos munkákkal (kisajátítás, tápzsilip építése, Élővíz-csatorna tisztítása, mélyítési munkái, őrház építés stb.). 131472 Ft volt a teljes kiviteli költség. (Ebben az összegben nincs benne a Fehér-Körös Gyulavarsánd alatti szakaszának mélyítési, 90 812 Ft-os költsége.) A munkákhoz a Magyar Állam, tíz éven át, évi 7000 Ft összegű támogatást adott a beruházó A. F. K. Á. T. É. B. V. T.-nak. Átlagosan november 16. és április 7. között, a jeges napok alatt nem üzemelt a gyulai duzzasztó. Ez idő közben a Pél-Gyula-Csabai Élővíz-csatornán érkezett 1,0 m

3/sec víz. A trianoni békeszerződés (1920. VI. 4.) után problémák voltak a vízkérdésben, állandó téma volt a vízjuttatás téli megoldása. 1931-ben a magyar-román vízügyi Vegyes Bizottság megállapodott a vízellátó csatorna újbóli üzembe helyezéséről, de a korábbi vízmennyiségnek csak a felére. Ez a megállapodás is megszűnt 1961-ben, és így ezután a téli hónapokban semmi víz nem jött át a határon. A rendkívüli nehéz téli vízgondokon végül úgy segítettek, hogy 1977-ben, az 1896-ban épített duzzasztó elé-Nagy György KORVIZIG főmérnök tervei alapján - vasalt beton fiók duzzasztót építettek. Ez a létesítmény 1,83 m magas fiz betongát, és ez 1,5 m

3/sec vízmennyiséget biztosít az Élővíz-csatornában a téli jeges időszak idején. Amikor 1896-ban, a gyulai duzzasztót építették, elterjedt volt az a módszer Nyugat-Európában, mert igen kis beruházási költséggel volt megvalósítható. A gyulai duzzasztó és tápzsilip az elmúlt száz esztendő alatt valóra váltotta egykori alkotóinak elképzeléseit. Mára a duzzasztó elzáró szerkezete, műszaki állapotában, rendszerében és üzemelési módjában elavult létesítménnyé vált. Csak egyre nagyobb összegű fenntartási munkával tartható üzemben. (Október első napjaiban utoljára szerelik le a duzzasztót.) Ézért a duzzasztó beton szerkezetének átalakításával javításával, felbetonozásra kerül a duzzasztónyílás küszöbe, a meglevő fiókgát magasságáig. Erre új elzáró berendezés, egy vízfeltöltéssel működő ún. tömlősgát (szintetikus szövetanyag, melynek mindkét oldala gumi bevonatú) kerül. A vasbeton küszöbre, illetve oldalfalakra támaszkodó gumitömlő csövön keresztül vízzel feltölthető, illetve leüríthető. Az átépítés után a felmagasított küszöb 183 cm-es, ezen kívül a tömlősgát 93 cm-es duzzasztást fog előidézni a Fehér-Körösön, nemcsak a jégmentes időszakban, hanem a téli jeges napon is, az egész év folyamán. Ez a 190 millió Ft összegű munka október első napjaiban kezdődik és még az ősz folyamán megvalósul. 1997-re csak a duzzasztóhoz tartozó hordaléklebocsátó nyílás építésének befejezésére kerül sor. IRODALOM [1] Békés község képviselő-testületi közgyűlési jegyzőkönyve. Békés, 1895. [2] Békés megyei Levéltár (Gyula) iratai. [3] Góg I.: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása. Vízügyi Közlemények. Budapest, 1991.1. füzet. [4] Gógl.: Az első Poirée-rendszerű tűsgát Magyarországon. Víztükör. Budapest, 1992. 2. szám. [5] Ihrig D.: A Magyar vízszabályozás Története. Budapest, 1973. [6] KÖRVIZIG (Gyula) tervtárának iratai. [7] Nagy Gy.: Az Élővíz-csatorna, a torkolati zsilip és a gyulai duzzasztó (kézirat). Gyula, 1970. [8] NagyL.: A vízgazdálkodás fejlődése. Budapest, 1985. [9] SchererF.: Gyula város története. Gyula, 1938. [ 10j OVH Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai, vízlépcsők. Budapest, 1963. [11] OVH A Körösök vízgyűjtője, országhatáron túli területének ismertetése. Budapest, 1973. [12] Vízügyi és Hajózási Közlöny. Budapest, 1885. 22