Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Száz éve épült a gyulai duzzasztó

zeket elhárítani, de ezzel a három város ismét élővíz nélkül maradt. Az Élővíz-csatorna térségében a víz igénye fokozottan jelentkezett. A víz növelése érdekében a Pél-Gyula-Csabai Élővízcsatorna Társulat átalakult. Az ebben érdekeltek 1885. június 2án Gyulán létrehozták az Arad-Békés megyei Élő és Belvízlevezető Csatorna Társulatot. A megalakult társulat a víz növelése érdekében terveket készíttetett Erkel János és Serkédi Sándor mérnökkel és a VI. ker. Aradi Kultúrmérnöki Hivatallal. Ezután a korábbi József Nádor malomcsatornából, a Péli Élőviz-csatornán kersztül ismét eljutott a víz a Fehér-Körös holt ágába, vagyis az Élővíz-csatornába, de ez a mennyiség is csupán 1,0 m

3/sec volt. Az Élővíz-csatorna nem elégséges vízellátása, állandóan foglalkoztatta a szakembereket. Felmerült az a gondolat, hogy ne a József Nádor malomcsatornából, hanem közvetlenül a Fehér-Körösből táplálják az Élővíz-csatornát. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal elgondolását az Élővíz-csatorna vízellátásával kapcsolatban a Földmívelésügyi Minisztérium elfogadta, és 1894. február 6-án kelt, 7120/1894. sz. rendeletével utasította a szükséges tervek elkészítésére. A bonyoltan összetett Élővíz-csatorna rendezésében érdekeltek, 1894. november 21-én Gyulán Tallián Béla főispán elnöklete alatt értekezletet tartottak. Ekkor Gallacz János (1879-1889 között a Gy. F. H. vezetője volt) műszaki tanácsos, földmívelésügyi minisztériumi vízépítészeti kerületi felügyelő javasolta, hogy mivel az Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat, a folyószabályozási és árvédelmi töltés építési munkáinak első ütemét befejezte, vegye fel programjába a belvízrendezési - később az öntözési feladatokat is. Szükségesnek tartotta, hogy az Arad-Békés megyei Élő- és Belvízlevezető Csatorna Társulat és a Kígyós-Gyula-Csabai Vízitársulat olvadjon be az Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulatba. (Az Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat 1853-ban alakult Gyula székhellyel. Működési területe a Csohos-ér, Arad-Békés megye határa, a Fekete-Körös vonala és a Békésföldvár-Békés vasút közötti ártéren feküdt. A társulat árterületének megállapításakor a Gyula-Ókigyós-Csaba közti 20 ezer holdat vízzel borított terület érdekeltjeit nem vonták be működési körükbe. Ezért alakult meg 1871-ben Gyulán, a Kigyósi Vadvízcsatorna Társulat, mely 1890től Kígyós-Gyula-Csabai Vízitársulat nevet vette fel.) 1. ábra. A gyulai duzzasztó környékének vázlatos helyszínrajza 1. Fehér-Körös jelenleg; 2. Fehér-Körös 1858 előtt; 3. Élővízcsatorna; 4. Gerlai-holtág; 5. József Nádor malomcsatorna; 6. Csahos-ér; 7. Péli-Gyulai Élővíz-csatorna; 8. Tápcsatorna; 9. Gyulai duzzasztómű E társulatok összevonására a következő évben került sor, az alábbi néven: Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő, Élővízlevezető, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat. Békés megye alispánjának 10790/1895. sz. engedélye alapján a duzzasztóépítés előtt az alábbi munkák végzésére került sor: A Fehér-Körös és a gyulai felső körgáti zsilip közötti 1431 m hoszszú (régi Fehér-Körös) tápcsatorna kialakítása. Rendezték Gyulán, Csabán és Békésen a 37411 m hosszú Élővíz-csatornát. A Fehér-Körös b. o. töltését az építkezés térségében 223 m hosszúságban 20 méterrel kijjebb helyezték. Tápzsilipet építettek 2 db 1,50 m átm. körszelvényű csővel, melyen keresztül 3,31 m

3/sec vízmennyiség folyhat (1. ábra) az Élővíz-csatornába. A tápzsilip átfolyási szelvényét azon az alapon állapították meg, hogy a Fehér-Körös nyári átlagos vízhozama 3,28 m

3/sec és ezt a mennyiséget vették szállítandó vízmennyiségnek. A csőzsilip vízszállítási számítása az alábbi képlet alapján történt: v = "V 1,505 + d' ahol v = a csőben előálló sebesség, g = 9,81 a gyorsulás, h = 0,09 a duzzasztó és a vízvezető csatorna vízszint különbsége, X = súrlódási tényező. Felvett értéke 0,0242 (beton), / = csőhossz = 31,75 = 32,00 m, d = a cső átmérője = 1,5 0. A víz ellenállási együttható felvett értéke = 1,505. A két cső összesen 3,54 m

2 keresztmetszeti területén keresztül átfolyó vízmennyiség 3,31 m

3/sec. Ez a mennyiség megközelítette az 1888. évben mért 3,28 m

3/sec mért vízmennyiséget. Ezért döntöttek a tervezők a két db 1,50 m átmérőjű cső alkalmazása mellett. Sokan örömmel vették tudomásul, hogy az Élővíz-csatornai munkák beindulnak, de nem így Békésen. A községi képviselőtestület kifogásolta, a Fehér-Körös vizének az Élővíz-csatornába való vezetési tervét. A megadott építési engedély ellen fellebbezést és panaszt nyújtottak be Békés megye Közigazgatási Bizottságához, az Alispánhoz és az Országyűléshez. Az utóbbihoz azért, mert a Földmívelésügyi Minisztérium engedélyt adott a Fehér-Körösön duzzasztó építésére, melynek következtében „mesterséges módon" vezetnek vizet az Élővíz-csatornába. Indokaikban azt is felhozták, hogy a Péli Élővíz-csatorna 1864. évi megásásával, Békés község sírját is megásták, mert a csatorna nemcsak a szükséges vizet, hanem az összes belvizet, árvizet levezeti. Évtizedeken át folyton halálos rettegésben voltak Békésen. Az építendő duzzasztóval háromszor annyi víz fog az Élővíz-csatornába folyni, és ez tetemes károkat okoz majd Békésen a szivárgások által. Attól is tartottak, hogy ha a Gyulán épülő torkolati zsilip beszakad, a Fehér-Körös összes vize az Élővíz-csatorna medrébe „tódul" és ez Békés végpusztulását okozhatja. Az 1895. évi építésű tápzsilip és az 1896-ban készült duzzasztó terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal főmérnöke Steineker Gábor és Pósa Károly mérnök készítette. Mindkét létesítmény építésére versenytárgyalást hirdettek, melyet a három ajánlattevő közül mint legolcsóbb, Meloccó Leonárd budapesti vállalkozó nyert el. A gyulai duzzasztó (épült 50 m

3/sec vízhozamra) Poirée fran-' cia mérnök találmánya alapján alkalmazott mozgóját, mely árvízkor vagy jégzajláskor gyorsan eltávolítható a folyóból, így semmiféle duzzasztást nem okoz. Az első ilyen tűsgátat az akkori Magyarország területén a Bereg megyei, Tiszába ömlő Borsova folyón építették 1892-ben. (A gyulai létesítmény a második.) A duzzasztó építése augusztus 8-án kezdődött. (Az utolsó bejegyzés az építési naplóban november 28. volt.) 21