Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Száz éve épült a gyulai duzzasztó

nak biztosítani, esetleg minimális költség és időráfordítással. Az előzetes információ-beszerzési módszereik is fejlettebbek lehetnek a miénknél. Ezen felül fontos, hogy a tárgyalási, tervkészítési nyelv ismeretével kapcsolatban felmerülő nehézségeket - különösen nagy létszámú tervező csoportok esetében - könnyebben áthidalják. Ezek figyelembevétele mellett a magyar tervkészítő csoportok munkaidő előirányzata a külföldieknél nagyobb is lehet. Számítógépes adatfeldolgozás A rövid tervezési határidőnek nagy szerepe van egy tervezési pályázat elnyerésében. A számítógépes adatfeldolgozás már régóta bevezetett és egyre jobban terjed. Példaként említem, hogy a szudáni Jebei Marra projekt számára előirányzott duzzasztógátnál a terepfelszín rétegvonalas térképét már a 60-as években ily módon készítette el a FAO. Szükség esetén a munka meggyorsítása érdekében esetleg a projekt területéhez közel is lehet számítógépes kapacitáshoz jutni. így volt ez a Kano-i (Nigéria) WRECA által végzett vízműbővítésnél. Itt a magyar szakértő a Világbank számára a közeli Zariában fekvő Ahmadu Bello nevű egyetem Computer Centerében végeztetett a vízhálózatokra kidolgozott programmal bérmunkát. Aközpont sok terminállal rendelkezett, bármilyen programot lefuttatott minden korszerű nyelven. Egy másik példa: a Kano-i Challawa-Gorge milliárd köbméteres földgátas tározójánál a magyar szakértő többek között az árvízelvonulást, az árapasztó méreteit, az átbukó vízhozamot stb. a hagyományos kézi módon számította ki. A munkát ellenőrző holland cég a leadott anyagot a következő KLM járattal hazaküldte, ott komputerrel azonnal ellenőrizték és rövidesen megérkezett ugyanígy a rendszerint jóváhagyó vélemény. A megkívánt rövid határidők is csak a számítógépes kidolgozás maximális alkalmazásával tarthatók. A hazai vízügyi tervezés jól felkészült programok tekintetében és a megfelelő komputerkapacitás is rendelkezésre áll. Kérdés: eléggé élünk-e a kedvező lehetőséggel? Összefoglalás Az export vízgazdálkodási tervezés gazdaságos és sikeres lebonyolításának egyik fontos feltétele a jól kidolgozott szerződés. Ezért célszerű exportorientált tervezési díjszabásokat és szerződéstervezeteket készíteni és a konkrét szerződéseket esetről esetre ezek alapján összeállítani. A munkát megkönnyíti az egész tervezési folyamatot felölelő folyamatábra kidolgozása. A megkívánt rövid határidők érdekében minél nagyobb mértékben támaszkodni kell a számítástechnikákra, amelyek feltételei a vízügyi gyakorlatban ma már Magyarországon is biztosítottak. Száz éve épült a gyulai duzzasztó GÓG IMRE Gyula város 1855. évi kora tavaszi árvízkatasztrófáját Albrecht főherceg is megszemlélte. A pusztulást látva kijelentette: „Ennek többé nem szabad megtörténnie, mert Gyula végleg megszűnik lakóváros lenni." Az árvíz elvonulása után a már megkezdett, a városon átfolyó Fehér-Körös szabályozási munkái abbamaradtak. Rövidesen megérkezett a nagyváradi Helytartó Tanács utasítása Bodoki Károly tervező mérnök részére, hogy készítse el a Fehér-Körös újabb szabályozási tervét úgy, hogy a folyó kerülje el Gyula és Békés településeket. A Fehér-Körös új nyomvonalát, még a munkák megkezdése előtt, Békés és Doboz (Gerla és Póstelek érdekében) települések ellenezték. Küldöttségük felkerste Budán a hazai vízügyi igazgatási feladatokat ellátó Országos Építési Igazgatóságot. (E hivatal felett a felügyeleteket a Bécsben székelő főhatóság, az Osztrák Kereskedelmi Minisztérium gyakorolta.) A küldöttség tagjai elmondták és írásban is benyújtották, hogy területeiken nincs oly kút, mely egészséges, tiszta és jó vizet adna. Reményünk nincs arra, hogy e „lapályos vidéken" ilyen kutakat létesítsenek. Elpanaszolták, hogy „roppant veszteséget szenvednek azáltal, ha területükön áthaladó Fehér-Körös holt mederré válik, mert ekkor ivóvizük elvész." Bodoki módosított Fehér-Körös szabályozási tervét 14824/1856. sz. rendeletével hagyta jóvá, a nagyváradi Helytartó Tanács. Előírták a munkák végrehajtásának módozatait. Ezek alapján 1856-1858 évek között kiásták Gyulavári és Békés között egyetlen irány töréssel a 19,1 km hosszú csatornát a Fehér-Körös vizének elvesztése céljából. Ezzel a munkával, a Fehér-Körös 24 654 m hosszú kanyarulatát vágták le. A csatornaásással kitermelt földből kétoldalon, egymástól 50 ölre (94,80 m) 3,0 m-es koronaszélességű töltéseket építettek. Ez a munka akkor az osztrák császári birodalom legnagyobb közmunkája volt. Az építést 1857. május 26-án maga a császár és Erzsébet - a későbbi királynő - is megtekintette. A Fehér-Körös vizének elvezetése után, a Gyulán és Békésen áthaladó meder a Gerla melletti Fehér-Körös ág (Gerlai holtág) és a Csabán keresztül folyó, 1777-1778 évek között „egyedül a csabai nép által ásott" 14,2 km hosszú hajózó út és faúsztatást szolgáló csatorna víz nélkül maradt. Elmúlt az árvízveszély, de az élővíz hiányát nagyon „megsínylette" e három település, mert ezekben a vízfolyásokban csak káros, pangó vizek maradtak viszsza, ami közegészségügyi szempontból veszélyes góc lett. Ezután Gyula és Csaba város mindent elkövetett, hogy településük újra élővízhez jusson. A Békés megyével szomszédos Arad megyében Beszédes József mérnök tervei alapján 1832-1840 évek között megépítették a Fehér-Körösből kiágazó 91,9 km hosszú József Nádor malomcsatornát. Az 50,0 m esésű malomcsatorna alsó szakaszát Pél község határában a 11,6 km hosszú Csohos-érbe, majd Gyulavarsánd községnél vissza a Fehér-Körösbe vezette Beszédes. A holttá vált Fehér-Körös ág vízellátása érdekében, többszöri hosszú tárgyalások eredményeként, az 1863-as katasztrofális aszályos év után, 1864-ben, a három érdekelt város (Gyula, Csaba, Békés) létrehozta a Pél-, Gyula-Csabai Élővíz-csatorna Társulatot. E társulat megásatta a József Nádor malomcsatorna és a Csohos-ér találkozási pontjától Gyuláig az egykori Fehér-Körösig a 8086 fm hosszú Pél-Gyulai Élővíz-csatornát. E csatornán keresztül 0,7 m

3/sec vízmennyiséget jutattak a Gyulán, Csabán és Békésen átfolyó Élővíz-csatornába, de ez a mennyiség, csupán 30-40 cm-es elposványodott állóvizet tudott biztosítani. A későbbi években a Péli Élővíz-csatorna nemcsak az éltető vizeket hozta Gyulára és környékére valamint Békésre, hanem Arad magye területéről a Fehér-Körös árvizeit is. Ezért sorra jelentek meg a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérim rendeletei (17521/1876, 5043/1877, 12177/1877), melyeknek az volt a célja, hogy a Péli Élővíz-csatorna Arad megyéből az alsóbb Békés megyei területre lefolyó ár- és belvizeket megakadályozza. Végső megoldásként a csatorna teljes elzárásával tudták az árvi20