Hidrológiai tájékoztató, 1996
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Dél-Amerikai legismertebb édesvízi mészkövet lerakó hévforrásai
megnevezését és fontosabb adataikat az 1. táblázat tartalmazza, továbbá a 2. táblázatban néhány felkeresett hévforrás kémiai jellemzőit közöljük. 1. Venezuela. Az ország középső és keleti részén a partvidék mentén húzódó hegyvonulatokhoz kapcsolódva számos hévforrás fakad. Ezek közül több az északkeleti országrészen található Cumana-i hegység kréta időszaki mészkövéből lépnek a felszínre. Az adatok alapján Carupano várostól délre fakadó Chaguaramal-i 90 °C-os hévforrások raknak le környezetükben édesvízi mészkövet [6], A karbonátanyag mellett kénkiválás is megfigyelhető. 2. Kolumbia. Az ország legjelentősebb hévforrásai az egész államon végighúzódó Központi Kordillerák területén fordulnak elő. A hegységben számos aktív vulkán ismeretes. Ezek közül a Ruiz, Tolima, Purace, Azucar vulkánok térségében ismeretesek hidrotermás jelenségek és hévforrások. Ezek változatos típusú forráslerakódásokat hoztak létre. A Nevado del Ruiz vulkán nyugati oldalán több hidroterma mező ismeretes. Ezek közül a legnevezetesebbek a Pereira várostól északkeletre 15 km-re Santa Rosa de Cabalnál feltörő hévforrások, amelyek jelentős mennyiségű édesvízi mészkövet halmoztak fel [6]. Ezek a következők: Acimaipa, Caleres, Los Termales és az El Disparate. A vizek metamorf kőzetek repedéseiből törnek fel 53-72 °C-os hőmérséklettel, gőz és egyéb gázok (H 2S, C0 2) kíséretében. A Purace vulkánnál is ismeretesek olyan hévforrások Coconuco város közelében, amelyek édesvízi mészkövet raktak le [2], Dél-Kolumbia legjelentősebb édesvízi mészkő előfordulását a Galares vulkánhoz kapcsolódó hévizek hozták létre Pasto város közelében Pandiaconál, ahol a forrásvizek nagy vasas édesvízi mészkövet halmoztak fel. 3. Ecuador. Számos helyen fakadnak olyan hévforrások, amelyek genetikailag a vulkánossághoz kapcsolódnak. A forrásüledékek is változatos kifejlődésben figyelhetők meg. Az édesvízi mészkő mellett leggyakoribbak a vasas kiválások, de ismeretesek kova, gipsz és kén felhalmozódások is. Az ország északi részén a Cayambe vulkán környezetében, az Agua Calienténél az Antisana vulkán közelében Tysconál kilépő vizek halmoznak fel karbonátanyagot. A Tunguragua vulkán északi lábánál Bánosnál, jellegzetes vörös vasas forrásüledék ismeretes. Az ország déli részén Cariamanganál fakadó langyos forrásoknál (20-22 °C) a kivált édesvízi mészkövön túlmenően kén és gipsz felhalmozódások is említésre méltóak. 4. Peru. Limától északra a legjelentősebb édesvízi mészkő előfordulásokat létrehozó hévforrások a Rio Santa völgyéhez kapcsolódnak. A Santa Julia-i hévforrások, környezetükben nagy édesvízi mészkő felhalmozódást hoztak létre. A források nátriumkloridosak jelentős kalcium hidrogénkarbonáttal. AzAguas de Chancos-i hévforrások részben a patakmederben, részben pedig vízfolyást kísérő ármentes teraszon lépnek a felszínre. Egyes források környezetében ma is intenzív mészkiválás figyelhető meg. Az idősebb mészkövek a patak jobb oldalán a völgyoldalban több helyen közvetlenül tanulmányozhatók. A források 70-75 °C-ak, erősen szénsavasak és hozamuk 1000-1200 1/min-re becsülhető. Egyes kőzetrepedésekből gőz is a felszínre tör. OrBzág Peru Bolivia Argentina név Aguas de Chancos U r m i r i T o t o r a Miraflores Puente del Inka mg/l eé $ mg/l eé £ m&/l eé 5É mg/l eé f, mg/l eé Jt Na + + K+ 1396 86,8 728 95,4 823 87,0 766 86,2 5682 88,2 Ca + + 123,1 8,7 7,7 1,1 76,9 9,2 76,9 9,8 500 8,9 Mg + + 37,4 4,4 14,0 3,3 18,7 3,7 18,7 3,9 93,6 2,8 Cl" 1690 71,6 120 10,0 970 68,2 900 66,7 7750 79,1 S0 4~ 105,4 3,3 146,9 9,7 230,9 12,1 230,9 12,6 1419,8 10,7 HC0" 3 1017 25,0 1605,1 80,3 477,8 19,5 477,8 20,5 1703,1 10,1 pH 7,2 7,6 7,3 6,6 6,5 ÖSSZ. oldott s ó mg/1 3,982 2050 2600 2470 16,750 víz hőmé rséklet o c 74 73 48 75 38 ví ztipUB látriumklori dos didrogénkarbonátos termális résviz nátrium hidrogénkarbonátos termális résviz nátriumkloridos hidrogénkarbonátos termális résviz nátriumkloridos hidrogénkarbonátos termális résviz nátriunv/kalciun/ kloridos termális ré sviz vízminta származása hozott vizminta hozott vizminta hozott vizminta hozott vizminta hozott vizminta vizsgálta FTV Kemokorr KFT 1995 január FTV Kemokorr KFT 1995 január FTV Kemokorr KFT 1995 január FTV Kemokorr KFT 1995 január FTV Kemokorr KFT 1995 január mé szkiválási hajlam gyenge kezdetben erőteljes gyenge erőteljes igen intenziv helyszínrajzi szám 10 15 18 19 23 2. táblázat Egyes dél-amerikai hévforrások vízkémiai összetétele a jelenlegi mészképző tulajdonságuk feltűntetésével 39
