Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Dél-Amerikai legismertebb édesvízi mészkövet lerakó hévforrásai

A főforrás kémiai összetételét a 2. táblázatban közöljük. A Rio Santa bal oldalán Recuaynál a folyó felett kb. 100 m-rel a völgyoldalban több helyen hévforrások lépnek ki a felszínre. Ezek környezetében a most képződő karbonátanyag mellett az idősebb édesvízi mészkövek is megfigyelhetők. Néhol látványos lejtői típusú karbonátanyag csapódik ki (1. kép). Édesvízi mészkő előfordulások vannak az országban még Churinnál, Acayanál, Bános Corisnál. Vasas mésztufa kiválás ismerelesMarcapatánál, Agua Calienténél, ahol a vizek vasoxid­tól vörös édesvízi mészkő kúpokból lépnek a felszínre. Megemlítjük még a Titicaca tótól északra fekvő Putinai hévforrásokat is, amelyek kovás édesvízi mészkövet halmoztak fel. 1. kép. Lejtői édesvízi mészkőképződés a Rio Santa völgyében Recuaynál (Peru) 5. Bolivia. La Paztól délkeletre kb. 50 km-re a Rio La Paz mély völgyéhez kapcsolódó meredek esésű szűk mellékvölgyben fakadnak az Urmiri-i hévforrások. A hévizek részben a völgytal­pon - részben pedig 15-20 m-rel a magasabban a völgy oldalban lépnek a felszínre palezóos kőzetek repedéseiből. A hévforrások hőmérséklete 42-73 °C és vízhozamuk 1500 l/min becsülhető. A források környezetükben édesvízi mészkövet halmoznak fel. Az idősebb karbonátanyag a völgyoldalban figyelhető meg. A víz jelentős oldott sótartalmú, nátrium, hidrogénkarbonátos típusú (2. táblázat). Az országban jelentős édesvízi mészkő lerakódások vannak az Uncia-i és a Luluni-i hévforrásoknál is, amelyek szintén paleozó­os kőzetekből fakadnak és 60-75 °C-ak. Potosi környezetében is több nevezetes hévforrás fakad. Ezek közül a Tarapaya-i, Totora-i és a Miraflores-i hévforrások a legismertebbek. E források a Rio Pilcomayo völgy talpa felett kb. 200 m-rel törnek a felszínre. A források kb. 2,0 km hosszúságú összefüggő édesvízi mészkő előfordulást hoztak létre a völgy bal oldalán jellegzetes tetarátás lejtői kifejlődésben. A Tarapaya-i hévforrások egy kb. 50 m 0-jű kerek 17 m mélységű tóban törnek fel 24-34 °C-os hőmérséklettel. A vízhozam 20001/min-ra becsülhető. A tóból kifolyó víz karbonát­képző hajlama ma már nem jelentős. A Totora-i hévforrások kb. 250 x 250 m-es nagyságú területen törnek fel 5 kisebb sekély mélységű forrástóból. A völgyperem­nél az elfolyó vizekből kisebb karbonátkiválás tapasztalható. A forráscsoport harmadik tagja a Miraflores-i hévforrások, amelyek több helyen a kréta időszaki homokkő repedéseiből fakadnak. A főforrás előterében egy kb. 100 m hosszúságú 20-25 m magas­ságú és 60-70 m szélességű vékonyrétegzett mikrotetarátás látványos lejtői típusú édesvízi mészkő képződött (2. kép). 6. Chile. Santiago tágabb környezetében számos hévforrás található. Ezek körül többnél jelentős édesvízi mészkő és egyéb forrásüledék halmozódott fel. így Bános de Higueránál és Los Bankosnál karbonátanyag vált ki, Bános Moralesnél a nagy vastartalmú víz miatt vöröses színű vasas édesvízi mészkő volt megfigyelhető. Az irodalom [5] karbonát mentes vasas üledéket is említ (Termas de Tupungato). 2. kép. Nagy vastagságú édesvízi mészkő előfordulás a Miraflores-i hévforrásoknál (Bolivia) 7. Argentina. Az ország nyugati részén észak-déli irányban végighúzódó Andokban és annak előterében számos hévforrás fakad. Mendozától nyugatra (191 km) a Chile-i határ közelében 2720 m-es magasságban a Rio Las Cuevas völgyében fakadnak a Puente del Inka hévforrások. A feltörő vizek 35-38 °C-ak, a hozam 2500-3000 l/min és az oldott sótartalom meghaladja a 16 000 mg/l értéket (2. táblázat). A víz nátriumkloridos típusú nagy kalcium- és szulfáttartalommal. A források környezetükben jelentős mennyiségű édesvízi mészkövet halmoztak fel. Az előfordulás azért igen nevezetes, mert a képződött édesvízi mészkő egy természetes hidat alkot a folyó felett. E természetes híd kb. 20 m hosszú és 30 m széles és kb. 15-18 méter magas­ságban képződött a völgytalp felett. Nevezetes továbbá még, hogy az Inka birodalom idején gyógyfürdőként hasznosították, amelynek romjai ma is meg­figyelhetők (3. kép). Nevezetes fürdők - hőforrások vannak még Mendozától délre is, amelyek közül megemlítenénk a Los Mollesi, La Kiki-i, Bános de Copahue-i és a Huechu-Laufquen-i vízkilépéseket. Ezek közül kettőnél található édesvízi mészkő (1. táblázat) és genetikailag a környező vulkánossággal állnak kapcsolatban. 3. kép. A Rio Las Cuenas folyó felett képződött természetes édesvízi mészkőhíd Puente del Inkánál (Argentína) 40

Next

/
Thumbnails
Contents