Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A Kis-Balaton védőrendszer II. gerinctelen faunájának kutatásáról

2. ábra. Magyarország jelentősebb ásvány- és gyógyvízelőfordulásai vízkincsének mélyfúrásokkal történő feltárását. A millennium évében (1896) már 1087 db kúttá kiképzett artézi fúrást ismertek [7], míg a jelen millecentenáriumi (1996) helyzetet csak a jelentősebb ásvány- és gyógyvízelőfordulásokat kiragadva a 2. ábra szemlélteti. IRODALOM [1] Anonymus: Gesla Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről (Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon Pais Dezső fordításában Budapesten, 1977-ben.) [2] Az Országos Magy. Kir. Statisztikai Hivatal szerk.: A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. A Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság Kiadványa, Budapest, 1895. [3] Bendefy L.-V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. [4] Bertényi I.-Gyapay G.: Magyarország rövid története. Maecenas Történelmi Könyvek, Budapest, 1992,1993,1995. [5] Fényes E.: Magyarország leírása. I. rész. Magyarország általánosan. Pest, 1847. [6] Győrffy Gy.: István király és műve. Gondolat, Budapest, 1977. [7] Halaváts Gy.: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységök, vizök bőségének és hőfokának ismertetése. Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával. A M. Kir. Földtani Intézet gyakorlati alkalmi és népszerű kiadványai, Budapest, 1896. [8] HunfalvyJ.: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. Harmadik kötet, Pest, 1865. [9] Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Budapest, 1882.1. és II. k. [10] PappS.-Hankó V: A magyar birodalom áványvizei és fürdőhelyei, Budapest, 1907. [11] Schmidt E. R.: ősi primitív kutak és vízemelő szerkezetek hazánkban. Bányászati és Kohászati Lapok, LXXI. 21.1938. 334-344. [12] Vitális S.: A magyar hidrológiai tudomány fejlődése. Elnöki megnyitó a Magyar Hidrológiai Társaság 1964. május 28-án tartott, az 1963. évet záró vezetőségválasztó 47. közgyűlésén. Hidrológiai Közlöny, 44.9.1964.423-425. A Kis-Balaton védőrendszer II. gerinctelen faunájának kutatásáról DR. PONYI JENŐ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany 1. Bevezetés A Kis-Balaton Védőrendszer (1. ábra) létesítésének előzményeiről, a Védőrendszer leírásáról, valamint az I. ütem (Hídvégi-tó) vizsgálati eredményeiről (1985-1990) egy összefoglaló tanulmányban olvashatunk [8]. Már ebből a tanulmányból is egyértelműen kiderül a Védőrendszer alapvető célja, a Zala-folyón keresztül a Balatonba jutó szervetlen növényi tápanyagok egy részének visszatartása, ezáltal a tó gyorsuló vízminőség-romlásának csökkentése. A tervek szerint a Kis-Balaton Védőrendszer II. vízfelülete 51 km

2, átlagos vízmélysége 1,3 m lesz [5], Jelenleg 16 km

2 van vízzel elárasztva, mely terület magában foglalja a régi értelemben vett Kis-Balaton egy részét is. Ezen az elárasztott területen korábban gerinctelen fauna kutatások nem voltak. A régebbi 26