Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Budapest a 2000 éves fürdőváros - Fürdőtörténeti kiállítás a millecentenárium tiszteletére

ria, Rumbach stb. Nagy előrelépést jelentett az első magyar olimpiai úszóbajnok, Hajós Alfréd terve alapján elkészült Nemzeti Sportuszoda a Margitszigeten. Itt és a Császár uszoda mellett felépült Komjádi Béla Sportuszodában számos kiváló úszóbajnok készült fel és szerzett dicsőséget az országnak. Az ásványvíz-elemzéstől a palackozásig A budai források vizét először Stocker Lőrinc Buda városi fizikusa elemezte és „Budai hőrajza" címen adta közre eredményét. Mária Terézia 1763-ban kiadott rendelete felgyorsította az új elemzési módszerek kifejlesztését és összefoglaló művek kiadását. Ezek közé tartozott H. J. Crantz műve, ezt La Langue János fordította magyarra. Továbbá Wintert József Jakab egyetemi tanár elemző módszere, amelyet Oesterreicher Manes József a\V.a\mazo\i a budai források elemzésénél (1781). A gyógyvízanalitika első nagy korszakát KitaibelPál postumus munkája zárja le, majd Than Károly nyit új fejezetet a kémiai analitikában. Buda forrásait és fürdőit nem csak a helybeliek, hanem a külföldről idelátogató vagy átutazó világjárók is nagy előszeretettel csodálták és a látottakat közleményekben tették közzé. Kár, hogy ezekről a személyekről és munkájukról a kiállítás nem adott tájékoztatást. Több tabló foglalkozik viszont az ivókúrával és a gyógyvízpalackozással. Hosszú ideig gyógy- és ásványvíz-lelőhelyet és fürdőt helyi ivókúrázás nélkül nem lehetett elképzelni. Korábban palackozták a Városliget I. sz. kút hévizét, gyógy- és ásványvizet a Margitszigeten, a Döbrentei téren, a Lukács fürdőben és Csillaghegyen. Az ásványvíz-palackozást az 1930-as években a főváros a fürdőivel egyesítette „ Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai" néven. Az államosítás után a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat, majd 1957-től Fővárosi Fürdőigazgatóság néven működött tovább. A keserűvíz palackozása az 1850-es években indult először az Erzsébet sósfürdő területén, majd az Őrmezei és az Örsödi völgyben. A legnagyobb sikert és hírnevet a Saxlehner-féle Hunyadi János keserűvíz ért el, amelyet 1863-ban Bayer József fedezett fel saját telkén. Jelenleg a fővárosban a Lukács, a Rudas és a Széchenyi fürdő rendelkezik ivócsarnokkal. Palackozzák a Kristályvizet, a Harmatvizet, az Óbudai gyémánt és az Apenta ásványvizet. Két keserűvizet, a Hunyadi Jánost és a Ferenc Józsefet forgalmazzák. Budán és Pesten számos szanatórium működött vízgyógyászati módszerek alkalmazására (Pajor, Liget, Fasor, Vaskovits stb.), ahol a vezető mindenkor orvos volt (5. kép). 6. kép. Részlet „A fürdőügy jelesei" c. tablóból 5. kép. Hatásos vízgyógyászat francia karikatúrán 7. kép. Iszappakolás a Lukács fürdőben 57