Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Nagy Illés: "150 éves a Tiszai gőzhajózás" konferencia - Dr. Juhász József: Az öntözés múltja és jelen helyzete

Budapest fürdővárosért A19. század tudományos eredményei elősegítették 1891-ben az Országos Balneológiai Egyesület életrehívását, majd 1922ben megalakult a „Budapest Fürdőváros Egyesület". Nem mindennapi esemény színhelye volt 1937-ben Budapest, amikor itt tartották a Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust. Az újjáalakult nemzetközi szervezet (FITEC) 1975-ben és 1982-ben ismét Budapesten rendezte, 1996-ban pedig Bükfürdőn rendezi kongresszusát. A gyógy-idegenforgalom fejlesztése a 20. század elején már központi kérdés, amelyet a tudományos egyesületek és az 1934ben életre hívott Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság vezetői és tagjai messzemenően elősegítették. Azok közül, akik a főváros fürdőügyét előbbre vitték, néhányat két tabló szemléltet, közöttük geológus, kémikus, szobrász, több orvos és Liber Endre alpolgármester szerepel (6. kép). A kiállítás végén ugyancsak két tabló a „Gyógyító fürdőkúra" legfontosabb formáival ismerteti meg a látogatót (7. kép). A kiállítást Meskó Csaba évtizedek óta őrzött - a mankóját eldobó férfit ábrázoló -Lukács fürdő zászlója zárja. A 63 tablón kívül 4 kis tárlóban kiadványok és apró tárgyak emlékeztetnek fővárosunk nagy múltú fürdőkultúrájára. E nehéz, de felemelő tudománytörténeti munkában nagy segítséget nyújtottak a Fürdőigazgatóság munkatársai, különösen Tarnócziné Balogh Violetta osztályvezető. Köszönettel tartozom dr. Horváth Remény főorvosnőnek és dr. FluckIstván igazgató-főorvosnak az eredeti dokumentációkért és az orvosi szöveg szerkesztéséért, nemkülönben mgr. Huszár Endre becsei polgármesternek, aki Than Károly és Than Mór közös emléktáblájáról és a szülőházáról felvételeket készíttetett a kiállítás részére. Dr. Dobos Irma IRODALOM [1] BeckB. (szerk): A fővárosi fürdők 75 éve. Bp. 1987. [2] Dobos /.; Budapest fürdőváros. Fürdőtörténeti kiállítás. Forgatókönyv I. Kézirat, Bp. 1996. [3] Soós P. (szerk): Magyar fürdőkalauz. Bp. 1995. [4] Vida M.: Heibäder in Ungarn in alten Zeiten und heute. Bp. 1993. [5] Vitéz A. (szerk.): Budapest gyógyfürdői és fürdői. Bp. 1980. 150 éves a Tiszai gőzhajózás" konferencia Széchenyi Szegedtől Tokajig tartó hajóútjának 150 éves évfordulója alkalmából az MTESZ és az MHT Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád Megyei Szervezetei - dr. Lötz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter védnökségével - kiállítással egybekötött konferencát rendezett. - A „Széchenyi és a Magyar Hajózás" című kiállítást Fejér László a Vízügyi Múzeum, levéltár és Könyvtárgyűjtemény igazgatója, - A konferenciát Iváncsik Imre a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. A konferencián az alábbi előadások hangzottak el: - Szikszai Mihály, levéltáros: Az első gőzhajó 1846. július 18-án Szolnokon > - Dr. Nagy Illés, ny. vízügyi igazgató: A Tisza-völgyi vízszállítás múltja - Dr. Török Imre György, ATIVIZIG igazgatóhelyettese: A Tiszai víziút állapota - Dávid Attila, Admiralitás Kft.: A Tisza-völgyi vízszállítás jelene - Dr. Zsiga Attila, MAHART-Pass-Nave Kft. ügyvezetője: A Tiszai vízi személyszállítás jelene - Dr. Valkár István, KHVM osztályvezetője: A Tisza-völgyi vízszállítás fejlesztési koncepciója - Csaba Attila, Révhajósok Országos Szövetsége: A Tiszai kompok szerepe a közlekedésben - Szekeres István, hajózási vállalkozó: Magán- és kisvállalkozások a vízszállításban - Szendrőné dr. Font Erzsébet, TKM főosztályvezetője: A Tisza-völgy fejlesztésének koncepciója (Dua-Tisza köze, Tisza-tó, Körös-Maros vidék, Jászsági főcsatorna) A konferencia után dr. Lötz Károly miniszter és a konferencia résztvevői megkoszorúzták a „Tiszai hajósok Emlékművét", amely után egy hajóút következett, ahol a miniszter úr sajtótájékoztatást adott, ezen dr. Hajós Béla államtitkár helyettes is részt vett. Dr. Nagy Illés Az öntözés múltja és jelen helyzete* Gróf Széchenyi István eszmetöredékeiben így ír Kert-Magyarországról a Tisza-völgy átalakításának szándéka kapcsán: először a területeket ármentesíteni kell, majd a töltéseken kívül rekedt belvizeket vissza kell vezetni .a folyóba. Mindezt betetézi harmadszor az öntözés. Ma Magyarországon elvégeztük az első két feladatot és hozzákezdtünk a harmadikhoz. Ezzel azonban még korántsem értük el a kívánatos szintet. Mondhatjuk, hogy az öntözés igénye a száraz, nedves évcsoportok váltakozásának ütemében változik. • Az 1996. szeptember 3-i Gödöllői Országos Szakmai Napon elhangzott elnöki megnyitó. Boros Frigyes „A Tisza-völgyben tervezett hajózási és öntözőcsatornák leírása" (1878) című kéziratban hátrahagyott tanulmányában röviden vázolja az 1863. évi katasztrofális aszályt, amikor az ínséges területre kiküldött királyi biztos feljegyzései szerint Kunhegyes, Kunmadaras, Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Kunszentmárton községek határába eső területen az állatállomány 78%-a takarmány hiányában elpusztult és csupán a terméketlenség okozta veszteség 126 millió forintra rúgott. Rámutat arra a tényre, hogy a nagy aszályt megelőző 73 év alatt 19 év a szárazság miatt terméketlen volt. Miután a klimatikus viszonyokat nem áll módunkban megváltoztatni s így újabb száraz évek jönnek s okoznak terméketlenséget sürgeti az 58