Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Budapest a 2000 éves fürdőváros - Fürdőtörténeti kiállítás a millecentenárium tiszteletére

király ...seregével Pannóniába jött... s királyi székhelyét közel a Dunához, a meleg vizekhez állította fel...". Az 1148-ban kelt oklevél is megemlékszik ezekről a forrásokról, ahol a Johannita Lovagrend ispotályában hatásos gyógykezelést végeztek. A keresztes lovagok, a betegek és az utazók igen gyakran írásban számoltak be az itten gyógyhatású vizekről. A szentéletű Erzsébet királylány a Gellérthegy lábánál épült ispotályban leprás betegeket gyógyított. Elete és személye sok művészt alkotásra ösztönzött és számos festmény, szobor, sőt Liszt Ferenctől zenemű is megörökítette nevét. Zsigmond és Mátyás király alatt a fürdőélet fellendüléséhez hozzájárult Buda város királyi székhelye is. Különösen Bertrandon de la Brocquiére (1432) leírása arról tudósít, hogy a vár felőli oldalon, de a falakon kívül nagyon szép meleg fürdők vannak. Ezek valószínűleg a Rudas és a Rác fürdő helyén lehettek. A budai fürdők újabb fénykora a török hódoltság idejére esik, amikor több fürdőt építettek vagy a meglevőket bővítették. A fürdők fejlesztésében Szokoli Musztafanak jelentős szerepe volt. Ekkor kezdték építeni a Király fürdőt, s kupolás medencével látták el a Császár, a Rudas és a Rác fürdőt. A fürdőket tisztálkodásra és gyógyításra használták, s a melléjük telepített kórházakban dervisek gyógyították a betegeket. A műszaki és a természettudományok hatása a fürdőkre Buda 1686. évi ostroma és a török kivonulása az országból hosszú időre megakasztotta a fürdők további fejlődését. Jelentős szerepük volt a fürdők felvirágoztatásában az 1840-es évek során a különböző tudományos egyesületek életre hívásának. Zsigmondy Vilmos a fúrástechnikában olyat alkotott, amely újabb gyógyfürdők kialakulásához vezetett. Eredményes hévízfeltárása nyomán a Margitszigeten felépült az Ybl Miklós tervezte Margitfürdő, a sziget legszebb épülete (3. kép), de a II. világhá3. kép. A Margitfürdő az ivókúrázókkal borúban bombatámadás érte és megmentésére nem volt lehetőség (4. kép). A Városligeti, sz. hévízkút lehetővé tette előbb az Artézi fürdő, majd a Széchenyi Gyógyfürdő létrehozását. 1927-ben uszodával bővült a fürdő, s az így megnövekedett vízigény kielégítésére azután 1938-ban új hévízkutat fúrtak. Az 1860-as évektől tapasztalt fellendülés a többi fürdőnél is jelentkezett. Megépült az első fedett női úszómedence a Császár fürdőben, a Lukács fürdő korszerűsítése, a Rác fürdő bővítése, a Rudas fürdő uszodájának létesítése ugyancsak erre az időre esik. A századfordulón a Lukács fürdő a fővárosban a legkorszerűbbnek számított, s nem csak a belföldieknek, hanem a külföldieknek is kedvelt gyógyhelye volt, amit a sok hálatábla is bizonyít. Különleges helyet foglalt el a fürdők között az Erzsébet sósfürdő, amelyet 1855-ben építettek és 1886-ban Ybl Miklós bőví4. kép. A lebombázott Margitfürdő 1945 után tett. Korabeli vélemény szerint a világ egyetlen olyan fürdője volt, ahol a keserűvizet palackozták, fürdésre használták és helyi ivókúrázásra is volt lehetőség. A II. világháború alatt mind az épületek, mind a kis mélységű kutak tönkrementek, s helyükön jelenleg a Tétényi úti kórház működik. Egy tabló mutatja be a pesterzsébeti jódos-sós gyógyfürdőt, ahol 1932-ben hideg gyógyvizet tártak fel. A gyógyfürdő az utóbbi években hévízkúttal üzemelő strandfürdővel egészült ki. Az 1970-es években tovább bővült a gyógyfürdők száma a fővárosban. Néhány szép képet lehet látni a Dandár utcai Gyógyfürdőről, amely eredetileg tisztasági fürdő volt. Átépítése után a Közraktár utcai hévízkútból kapja a gyógyvizet. Az 1974-ben épült Újpesti Gyógyfürdőt és Uszodát a Városliget II. sz. hévízkút látja el távvezetéken gyógyvízzel. A gyógyászati részleg két úszómedencével egészül ki. Ugyancscak az 1970-es években kezdték építeni azt a három luxus gyógyszállót, amely elsősorban külföldi vendégek balneoterápiás ellátását tűzte ki célul. Először a Danubius Thermal Hotel épült fel a Margitfürdő helyén, majd az Árpád híd budai oldalán a Thermal Hotel Aquincum, s utoljára az Árpád híd pesti oldalán a Thermal Hotel Helia. A gyógyszállók luxus kiviteléről a szép színes külső és belső felvételek tanúskodnak. Egykori és új strandfürdők Egy tabló mutatja be a három budai langyos vizű strandfürdőt, a Pünkösdfürdőt a 3 medencével, a szép fekvésű Csillaghegyit és a Római fürdőt, ahol csúzdával egészült ki a gyermekmedence. A két nagyon kedvelt strandfürdő kialakulása a két világháború közötti időben kezdődött. A margitszigeti Palatínus 1921-ben kezdett kiépülni és ma már 7 medencével, sportpályákkal és játszóterekkel rendelkezik. A Dagály strandfürdő hévízkútját 1944ben adták át, míg a strandfürdő 1948-ban nyílt meg. Számos medencéje közül a sátortetős úszómedence 1983 óta üzemel. A főváros két legfiatalabb strandfürdőjét egy tabló mutatja be. A csepeli fürdőt 1961-ben, aPaskált 1989-ben nyitották meg. Az utóbbinál fürdő- és gyógyszálló együttest és ásványvíz-palackozást is terveztek. A Fővárosi Fürdőigazgatóság nemrég bérlők kezelésébe adta az 5 peremkerületi strandfürdőt (cinkotai, pestszentlőrinci, rákoscsabai, kispesti, albertfalvai). A túlnyomóan az 1930-as években létesült fürdők medencéit legtöbb helyen vezetékes vízzel töltik fel vagy kis mélységű kutak vizét használják fel. A vízisportnak a fővárosban igen nagy múltja van, s először a Duna mellett jelöltek ki oktatásra és sportolásra alkalmas helyeket. Pesten számos tisztasági fürdő létesült, s némelyikben még úszómedencét is kialakítottak. Jelentőségük a lakások komfortosításával fokozatosan csökkent. Ilyen fürdő volt a Diana, Hungá56