Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Tisztelgés Kvassay Jenő és Sájó Elemér emléke előtt

ökológiai potenciál egyidejű védelme mellett, az EU-csatlakozás előkészítése és a területfejlesztési törvényhez való illeszkedés. Az agrártermelés döntően térségi meghatározottsága megköveteli a térségi szemlélet érvényesítését és az agroökológiai eltérések tradicionális erőforráspótló kezelését. A következő előadást Miklóssy Endre, a KTM főtanácsadója tartotta „Területfejlesztés és a vízgazdálkodás a partnerség elve alapján" címmel. Fontosnak ítélte, hogy a kezdeményezések a területről induljanak ki. Az állam segíti elkészíteni a terveket, és segít a programok többcsatornás finanszírozásában is. Példaként bemutatta egy vízpótlási program összefüggéseinek sémáját és a gazdasági kalkulációk menetét. A korszerű gazdasági alapokon nyugvó területfejlesztésnek az a lényege, hogy szabályozott körfolyamatokat hoz létre. Dr. Németh Miklós, az OVF főosztályvezetője a regionális vízgazdálkodási tervezést és annak területfejlesztési összefüggéseit ismertette. A vízzel kapcsolatos feladatok kizárólag egymással összehangoltan, egymással összefüggésben kezelve oldhatók meg. Ebből következik, hogy ezekkel a feladatokkal kapcsolatos jövőkép is kizárólag integrált szemlélettel oldható meg, és ennek az integrált feladatkezelésnek alapvető eszköze a regionális vízgazdálkodási tervezés. Az erre vonatkozó irányelvek véglegesítése előtt ki kell dolgozni a vízgazdálkodási stratégiát, amit a tervekben érvényesíteni kell. A regionális vízgazdálkodási tervezésnek Magyarországon igen komoly hagyományai vannak, a világon elsők között készítettünk vízgazdálkodási keretterveket. A továbbiakban, az ezredfordulóig előreláthatólag 33 területi egység vízgazdálkodási terve készül el, amelyek a területfejlesztési tervek előtervének tekinthetők. A szünet után korreferátumok hangzottak el, amelyek egy-egy gyakorlati megvalósítást mutattak be. Első előadóként Pálhidy Csaba (KHVM) a Hortobágy-Beretytyó kísérleti vízgyűjtőfejlesztési terv tapasztalatait ismertette, mely a PHARE adta anyagi lehetőségek kihasználásával készült el. A Hortobágy-Berettyó részben mesterséges, részben természetesvízfolyás, amely igen jelentős síkvidéki vízgyűjtő területtel rendelkezik, és mellékfolyásaival sokrétű vízgazdálkodási feladatot lát el. Varga László (KÖTI VÍZIG) a Tisza-tó és környékének fej lesztését mutatta be. A mai kor, és az elhangzott előadások szellemében, követelményeinek kielégítésével készült el egy tanulmány a Kiskörei Vízlépcső hatásvizsgálatára és fejlesztésére. A tó és közvetlen területének fejlesztésénél abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a nevében ugyan tó, valójában mesterségesen létrehozott és üzemeltetett tározó a jövőben vízbázisa legyen az Alföld legaszályosabb régiójának. A következőkben Horváth Benő (Teampannon Iroda) a Tisza mente területfejlesztési programja és a vízgazdálkodás kapcsolatáról, dr. NAgy Illés a Tisza árvízvédelmi töltésein létesítendő kerékpárutakról, Szinyei Béla (Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat) a településtervezési és szabályozási tapasztalatokról, dr. Hanyecz Vince (ÖKI) „A mezőgazdasági vízhasznosítás problémái a Körös-Maros vidékén", dr. Zala György (VATI) pedig „A területfejlesztés és a vízgazdálkodás kölcsönhatása a Duna- Tisza közi hátságon" címmel tartott előadást. Végül Bálint Gábor (VITUKI) a „Hidrológiai és meteorológiai észlelések és szolgáltatások, mint a területi infrastruktúra elemei" című tanulmányát ismertette. Az elhangzott előadásokat, korreferátumokat több hozzászólás követte, amely során kisebb vita is kibontakozott. A konferencia főbb tanulságait, ajánlásszerűen dr. Vermes László (KÉE) foglalta össze. Kitért a területfejlesztés és a vízgazdálkodás egymásrautaltságára, amely kikényszeríti a szoros és kölcsönös együttműködést. A konferencia dr. Nagy István igazgató (KÖTIVIZIG) gondolataival fejeződött be. Széchenyi nyomán a nagytérségben gondolkodás eszméjét propagálta, melyből levezethetők a kisebb egységekben végrehajtható feladatok, s mindezt a Tisza-völgy vízkészlet-gazdálkodás főbb sarokszámaival támasztotta alá. Egy térségfejlesztési terv annyit ér, amennyire a térségben élő emberek javát szolgálja. Az Alföldön új programot, részprogramokat kell kialakítani, amelyhez a lakosság is tud csatlakozni, és egy-egy kis térség fejlődését elő tudja segíteni. Dr. Kovács Sándor Tisztelgés Kvassay Jenő és Sajó Elemér emléke előtt Szép hagyománya immár a magyar vízmérnöki karnak, hogy ünnepélyes keretek között emlékszik meg az egységes vízügyi szolgálat megszervezőjének Kvassay Jenőnek és a szolgálat két világháború közötti nagyhatású vezetőjének.Sa/<5£7em^/"nek pályafutásáról az őrszentmiklósi temetőben. 1996. március 23-án szép számú hallgatóság előtt a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke dr. Juhász József professzor tartott koszorúzási beszédet. Kvassay Jenőről szólva kiemelte, hogy személyében egy széles körű elméleti tudással felvértezett gyakorlati szakember kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy az állami vízügyi szolgálatot a kor igényének megfelő szinten kiépítse és hatékonyan működtesse. Kvassay a vízszabályozások korszakát követő időben a talajjavítások és a vízhasznosítások ügyét helyezte előtérbe és ezen feladatok ellátására szervezte meg a kultúrmérnöki hivatalok hálózatát. Az akkori ország területe jóval nagyobb volt a jelenleginél, s a kultúrmérnöki tevékenység is nagyobb integrációt követelt. /Cvössaynak úttörő szerepe volt az 1885. évi vízjogi törvény megalkotásában, amely először rendezte átfogó módon az állami és társulati vízgazdálkodási feladatok kapcsolatrendszerét a feudálkapitalista gazdasági viszonyok között. A folyammérnöki és a kultúrmérnöki hivatalok tevékenységének öszszehangolásával és egy irányítás alá helyezésével először teremtette meg a hazai vízügyi szolgálat egységét. Ha Kvassay Jenő legnagyobb érdeme a vízügyi szolgálat működésének, fejlődésének és az államigazgatási struktúrába való beillesztésének kimunkálása volt, akkor Sajó Elemérnek az volt történelmi szerepe, hogy hosszú távú programot adott a vízügyi szolgálat mindenkori vezetőinek kezébe. Amint azt Juhász professzor széles ívű előadásában hangsúlyozta Sajó Elemér vízügyi programja minden későbbi vízügyi keretterv kiinduló alapja volt. A megemlékező gondolatok és mondatok után Kvassay Jenő és Sajó Elemér leszármazottai jelenlétében a vízügyi szolgálat nevében dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár és Koppány György főmérnök, az MHT részéről Juhász József elnök és Raum László főtitkár, valamint az OVF, a DMRV Rt., a Vízügyi Múzeum, a Reális Zöldek Klubja, a Kvassay Jenő Szakközépiskola és az őrszentmiklósi Kvassay Jenő Klub tagjai helyeztek koszorút a jeles mérnökök sírjaira. (1. és 2. kép). 48