Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Nováky Béla: Beszámoló az 1996. évi Országos Környezettduományi Diákkonferenciáról

2. kép. Dr. Juhász József elnök és Raum László főtitkár koszorút helyez el Sajó Elemér sírján (Fotó: Vizy Zsigmond) A koszorúzási ünnepség után a résztvevők a helyi katolikus templomban ökumenikus istentiszteleten adóztak a község két nagy fia emlékének. Végezetül a helybéli Kvassay Klub tagjai Várhelyi László elnök vezetésével a patakparti étteremben látták vendégül mindazokat, akik e szép márciusi szombaton kilátogattak Őrszentmiklósra. Fejér László 1. kép. Kvassay Jenő síremléke (Fotó: Vizy Zsigmond) Beszámoló az 1996. évi Országos Kö A kétévenként sorra kerülő Országos Környezettudományi Diákkonferenciát 1996-ban - 75. jubileumi tanéve keretében - a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rendezte meg április 2-3. között. A konferenciára 28 felsőoktatási intézmény 53 kara képviseletében 198 dolgozat érkezett. A konferencia szervezői a környezettudományok igen széles körét felölelő dolgozatok bemutatására 12 szekciót alakítottak ki. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó 5 dolgozatot a 3. Természettudományi alapok III. szekcióban mutatták be. További dolgozat a különféle vizes élőhelyek növény- és állatökológiai, ökofiziológiai kérdéseivel foglalkozott más szekciókhoz kapcsolódva. A 3. Természettudományi alapok III. szekcióba 7 meteorológiai és 5 vízgazdálkodási tárgyú dolgozat érkezett. A szekció bíráló bizottság elnöke Präger Tamás főosztályvezető, OMSZ, társelnöke Nováky Béla egyetemi docens, GATE, titkára Geresdi István egyetemi docens, JPTE, tagjai Antal Emánuel c. egyetemi tanár, OMSZ, Domahidy László tanácsos, OVF, FerencsikIstván PhD hallgató, GATE, a szekciófelelős Gáspár Sándor egyetemi hallgató, GATE voltak. Az 5 vízgazdálkodási témájú dolgozatból 4 részesült különféle díjazásban. • A szekció I. díját kapta Torkos Gyula (Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen) ,Ásott kutak szennyezettsége Nyíregyháza régiójában" c. dolgozata. Nyíregyházát északról és keletről határoló 9 község, községenként 3-3 kútjában, kutanként az évszakoknak megfelelően 4-4 alkalommal vett vízminták alapján vizsgálta a víz kémiai (egyebek mellett pH, ammónia, nitrát, nitrit), mikrobiológiai (coliform-szám, clostridium-szám, összcsíra-szám) összetételét, további 20 elemre a mikro és toxikus elemet. A vizsgálatból levonja a következtetést: elsősorban a magas ammónium-, nitrit- és főleg nitráttartalom, valamint a megengedettet sok esetben meghaladó magas összcsíra-szám miatt a térség talajvize szennyezett, még az állatok itatására sem alkalmas. iyezettudományi Diákkonferenciáról • A szekció III. díját kapta Angelus Béla és Arday Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest), , A felszín alatti vízáramlások tanulmányozása egy Duna-Tisza közi mintaterületen" című dolgozata. A felszín alatti áramlások tanulmányozásához a Baja-Szeged között kiválasztott mintaterületen három módszert: hidraulikai szelvény szerkesztése mért fluidumdinamikai paraméterek alapján, matematikai modellezés, az áramlás által okozott jelenségek felszíni megfigyelése és térképezése módszerét alkalmazták. A vizsgálat alapján megállapították, hogy a vízszintcsökkenés nem egyenletes a mintaterületen, az utánpótlódási területen a csökkenés egyáltalán nem jelentkezik. • Az Országos Vízügyi Főigazgatóság különdíját kapta Kóczán Katalin és Bucher Eszter (Janus Pannonius Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Pécs) .Adatok a Dráva természetvédelmi oltalom alatt nem álló holtágainak vízminőségéhez" címú dolgozata. A tervezett Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz közel fekvő 7 holtágban mérték a vizek alapállapotát jellemző kémiai összetevőket, megszerkesztették a vizek Maucha-féle csillagdiagramját és jellemezték halobitásukat. Egyes holtágakban kimutatható az ipari vagy kommunális szennyezés hatása. • A Környezet és Fejlődés havi folyóirat szerkesztősége különdíjjal jutalmazta Burda Brigitta (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő) „A síratói holtág rekonstrukciójának hatása a környezetre, különös tekintettel a vízminőségre" című dolgozatát. A Körös átmetszésével a múlt század második felében keletkezett holtág az utóbbi években kezdett kiszáradni. A holtág fajokban gazdag élővilága fenntartása érdekében mesterséges vízpótlásra volt szükség. A holtág nitrogén és foszforháztartására, valamint az oldott oxigéntelítettségre végzett vizsgálatok a revitalizáció vízminőség javító hatását igazolták. Dr. Nováky Béla 49