Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Kovács Sándor: Beszámoló "A területfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön" című konferenciáról

árhullámok levonulása során végzendő vízrajzi munka sajátosságai, az 1993. évi decemberi felső-tiszai árhullám kapcsán magyar-ukrán-román együttműködéssel végzett kiértékelő és elemző munka és fontossága az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének megalapozásánál. Dr. Szlávik Lajos OVF főigazgató helyettes a jelen és a jövő nagy lehetőségének tartja az árvízvédelmi tervezés és a hírközlés összekapcsolását, amellyel a korábbiakhoz képest gyorsabban, pontosabban és nagyobb mennyiségű információval lehet a védekezés irányítást a döntésekben segíteni. Az előadásban elhangzott a VIR (Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer) kiterjesztése a különböző irányítási szinteken, moduláris felépítése, a meglevő- és fejlesztésre kerülő modulok ismertetése, a számítástechnikai és adatátviteli feladatok megoldására szerveződött projekt működési mechanizmusa, a LOTUS NOTES csoport kommunikációs szoftver „vizsgáztatása" a Csongrád megyei védelmi gyakorlat keretében, az üzembiztonság fokozásának megoldási tényezői. Litauszki István KH VM főosztályvezető helyettes a nemzetközi kapcsolatokat - az árvízvédelem vonatkozásában-táblázatos formában foglalta össze; a kormányközi több- és kétoldalú vízgazdálkodási együttműködéseket (7-7 db), egyéb egyezményeket (8 db). A Felső-Duna vonatkozásában elgondolkoztató kivonatot közöl a Szófiai Duna Konvencióból (1994. 3. cikk). Lehmann István a Csongrád megyei közgyűlés elnöke ismertette a 3037/1995. Korm. hat. alapján a válsághelyzetek kezelését és koordinálását végző Védelmi Bizottság felépítését és tevékenységét - a kormányfelhatalmazás alapján -, a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság „Tisza-95" katasztrófaelhárítási-árvízvédelmi témájú törzsvezetési gyakorlatának céljait, a résztvevők körét, az árvíz-katasztrófaveszélyes helyzetre tekintettel a szükségállapot bevezetéskori intézkedések „végrehajtását", a töltésszakadáskori teendők szimulálását. Fontos szerepet tulajdonít a vízügyi szakembereknek a védekezés műszaki irányításán kívül a közerő „védelmi erővé" formálásában. A hozzászólók egyrésze mondanivalóját korabeli fotókkal és diaképekkel tette érzékletesebbé, a FETIVIZIG pedig az 1970. évi felső-tiszai árvíz tablóival tette érdekesebbé a rendezvényt. Dr. Lenténé Karkus Márta Beszámoló a területfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön című konferenciáról Szolnok, 1996. március 12. A Víz Világnapja rendezvénysorozat megnyitójaként a Magyar Hidrológiai Társaság - más egyesületekkel, társaságokkal, az érintett minisztériumokkal és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve -, nagy érdeklődéssel kísért konferenciát tartott Szolnokon. „A területfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön" című rendezvényt Iváncsik Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Megtiszteltetésnek tekintette és örömmel fogadta azt a kezdeményezést, hogy Szolnok adhatott otthont az egésznapos előadássorozatnak. „Ez az a térség - mondta -, amely legtöbbet szenvedett a kiáradó, mindent elsöprő folyóktól és tartós szárazságok következtében legnagyobb szüksége van az öntöző vízre". Méltatta a múlt évszázad folyószabályozási munkálatait, amely akkor a területfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolatát jelentette. Azóta jelentős változások történtek, az akkor kitűzött célok jelenleg is megállják helyüket, ma is lényegesek. A beavatkozás a környezetbe azonban, mint mindenütt, itt is igényel további intézkedéseket. A rendezvényt az Alföld problémáinak megoldásához nélkülözhetetlen közös erőfeszítés biztató jelének nevezte. „A vízgazdálkodás és területfejlesztés kölcsönhatásia és azok érvényesítésének rendszere" címmel dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára tartott előadást. A vízügyi szakma nevében megköszönte a meghívást, a megtiszteltetést, külön köszönte, mint dunántúli származású, illetve kötődésű ember - aki szívügyének tekinti az Alföld felemelkedését -, hogy ezen rendkívüli problémáról előadást tarthat. Szólt a vízgazdálkodás és a területfejlesztés kölcsönhatásáról, annak érvényesítési rendszeréről, és kiemelten az Alföldön jelentkező aszályproblémákról. A téma jelenlegi felvetését és megtárgyalását az indokolja, hogy a vízgazdálkodás és a területfejlesztés kölcsönhatásainak feltárása és megismerése mindkét terület számára rendkívül fontos és aktuális. A kérdéskör napirendre tűzését és megvitatását az teszi időszerűvé, hogy nemrég új lendületet kapott regionális vízgazdálkodási tervezés hazai módszereinek és irányelveinek kidolgozása illetve továbbfejlesztése és az ezzel kapcsolatos külföldi gyakorlat tanulmányozása és megismerése rendkívül fontos feladat. Az aktualitást másrészt az adja meg, hogy megkezdték a területfejlesztés és a területrendezés szabályozási rendszerének felülvizsgálatát. A vízgazdálkodás és a területfejlesztés között kapcsolódási pontok lelhetők fel például az árvízvédelmi biztonság megteremtése, a belvízmentesítés, a folyók medrének és hullámterének, holtágainak hasznosítása, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a hévízhasznosítás, a települések vízellátása, a vízkészletek védelme terén. Mindezen vízgazdálkodási tevékenységeknek szervesen be kell épülniük a területfejlesztésbe, ami a vízgazdálkodók részéről az eddigieknél átfogóbb szemléletet és mindkét szakterület részéről együttműködési készséget igényel. Az együttműködést, az elképzelések összehangolását remélhetőleg segíteni fogják a regionális vízgazdálkodási tervezési munkák, melyek irányelveit a vízügyi ágazat nemrégiben dolgozta ki, végrehajtásnál pedig fontos szerepe lesz a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján létrejövő területi vízgazdálkodási tanácsoknak. A következőkben dr. Csatári Bálint, MTA-RKK Alföldkutató Intézet igazgatója „A területfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolódási pontjai az Alföld-kutatási programban" című előadásában az intézet munkatársai nevében mindenekelőtt elismeréssel szólt a két évvel ezelőtt lezárult Alföld-kutatási programban elsőrangú partnerként tevékenykedő vízügyi dolgozók munkájáról. Előadásában kijelentette, hogy csak közösen kidolgozott és végrehajtott projektek lehetnek eredményesek, melyek a helyi társadalmi támogatottság és aktív részvétel néllkül nem tudnak megvalósulni. Hiányosság, hogy az ágazati kapcsolat nincs intézményesítve, és nincsenek olyan szabályok, melyek a sokrétegű együttműködést segítenék. Nem lehet sem a nagyszabású holtágrehabilitáció, sem a vízpótlórendszer, sem a vízi- és vándormadaraink természetvédelmi igényét megoldani a helyi társadalom támogatottsága nélkül. Példaként említette a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés ügyét, melynek megoldási javaslatai már a komplex megközelítés felé haladnak. A vízgazdálkodás és az agrárágazati térségfejlesztés összefüggéseit az FM részéről Drapál András főtanácsos mutatta be. Előadását három fő kérdés köré csoportosította: a mezőgazdasági területek hasznosításának piaci igényekhez való igazítása az agro47