Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszlerné Szentpáli Ágnes: Beszámoló a "Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme" kongresszusról

Beszámoló a Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme kongresszusról EGER, 1994. OKTÓBER 17-21. Nagy sikerű kongresszuson vehettek részt azok a hazai és határon túli kollégák, akik megjelenésükkel megtisztelték a Magyar Hidrológiai Társaság 1994. évi második nagy rendezvényét Egerben. Az igény benne volt a levegőben? Már 1993-ban kísérletet tett a Társaság szponzorok bevonására - hiszen az világosan látszott, - hogy önerőből ilyen nagyszabású rendezvény lebonyolítására nincs lehetőség. Az előkészületek sikertelensége, a keserű tapasztalatok jó iskolát jelentettek, és 1994-ben valóban megtaláltuk és sikeresen győztük meg azokat a lehetséges támogatókat, akik végül is hozzásegítettek az egyhetes rendezvény sikeréhez. Az eredetileg 50-100 fősre tervezett programom 350nél többen vettek részt, közöttük 40-nél több a határainkon túlról érkezett szakember. Az előzetesen megjelent kiadványban 107 dolgozatot közöltünk. A kongresszus különböző programjai során pedig egyértelművé vált, hogy ez csak az első! A záró plenáris ülésen megfogalmazták a résztvevők, hogy kétévente hasonló rendezvényre van szükség, melyből a következőt ismét Magyarországon rendezzük meg, majd fokozatosan kapcsolódnak be a Kárpát-medence többi országai, hogy vendégül lássák a Kárpátmedence országaiban vizekkel foglalkozó kollégákat. A kongresszussal párhuzamosan került megrendezésre az MHT, FIGAWA és a Fővárosi Vízművek Rt. közös szimpóziuma „Vízkezelés Németországban - baráti együttműködési lehetőségek Kelet-Európában" címmel. Egyidejűleg fogadta Társaságunk a II. Német-magyar Workshop résztvevőit, akik az 1993-as első találkozón megbeszélt program szerint folytatták munkájukat, azzal a kitűzött céllal, hogy az egységes európai szemlélet kialakulhasson a vízgazdálkodás minden területén. A külföldi résztvevők számára rendezett tanulmányutakkal egyidejűleg a Társaság évi rendes közgyűlésére került sor. A rendezvény teljes időtartama alatt szakkiállításon ismerkedhettek meg a résztvevők a hazai és külföldi gyártók, forgalmazók legfrissebb kínálatával, új módszerek, eljárások alkalmazhatóságának lehetőségeivel. A rendezvénysorozat dr. Juhász József elnök megnyitójával kezdődött. A nyitó plenáris ülésen részt vett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is, aki meleg szavakkal köszöntötte a kongresszust. Üdvözlő beszédében visszaemlékezett azokra az egykori szakemberekre, akik a hazai „termőföldek jelentékeny hányadát szinte tíz körömmel csikarták el a természettől" és akik nélkül „ma aligha termelhetnénk meg az ország kenyerét". Külön kiemelte, hogy a „Kárpát-medence országait és népeit a közös érdek fűzi össze" és ezért örömmel tölti el minden olyan kezdeményezés, ami az egyes országok kapcsolatait tevékenyen tovább bővíti, és reményét fejezte ki, hogy az „itt kialakuló személyi kapcsolatrendszer" segítségével tovább javítható a Kárpát-medence vízgazdálkodásának fenntartását, fejlesztését meghatározó munka. Végezetül felajánlotta, hogy változatlanul támogatja a szakma tevékenységét. Hajós Béla a KHVM helyettes államtitkára, a köztársasági elnök megható szavai után elfogultan kezdte üdvözlő beszédét és legelőször dr. Lötz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jó kívánságait tolmácsolta. Beszédében utalt az ország medence jellegéből adódó kiszolgáltatott helyzetére és az ebből következő vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi gondokra. Kiemelte, hogy a szomszédos országokkal való konstruktív együttműködés elengedhetetlen feltétele a vízgazdálkodási feladatok eredményes megoldásának. Beszélt arról, hogy az 1992 márciusában Helsinkiben elfogadott ,A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról" rendelkező konvencióban foglaltak érvényesíteni, csak kétoldalú megállapodások megfogalmazásával, és az azokban foglaltak megtartásával lehet. Az 1994. június 24-én Szófiában aláírt Duna konvenció „a Duna védelme és közös hasznosítása érdekében" valamennyi Duna menti ország részéről ratifikálásra került, és ez nemcsak a folyóra, hanem annak egész vízgyűjtőjére kiterjesztve érvényes. Mindezeken az új eredményeken túl hazánknak már korábban is, és ma is valamennyi szomszédos országgal érvényes határvízi egyezménye volt és van, amelynek keretében rendezett formában történik az úgynevezett közös érdekű feladatok összehangolása. Természetesen az együttműködés hatékonyságának növelése csak összehangolt további technikai fejlesztéssel valósítható meg, és kölcsönös tájékozódást, tájékoztatást kíván. Balázs László főosztályvezető a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter üdvözletét tolmácsolva, beszédében „vizek használata során a bioszféra sokszínűségének megőrzése, a természeti értékek megóvása, fennmaradásuk biztosítása" fontosságáról beszélt. „A Kárpát-medence országai jelentős gazdasági és társadalmi átalakulást élnek át, amelyet a súlyos gazdasági problémák mellett a környezetünkkel, a jövő generációkkal szemben felhalmozott adósság még tovább terhel." Mindazonáltal lehetőségünk van, olyan új típusú gazdasági, társadalmi szerkezet kialakítására, amely „elkerülheti a működő piacgazdaságokra jellemző fogyasztásközpontú, anyag, energia, és vízigényes modellt, hosszabb távon ezáltal a fenntartható fejlődés megvalósítását tűzve ki célul" - mondta. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy a jövő nemzedék iránt érzett felelősség tudatában mindenki maga is köteles mindent megtenni a környezet védelme érdekében. Dr. Ringelhann György Eger megyei jogú város polgármestere köszöntője során mutatta be Egert, mint fürdővárost, és a gyógyvizek városát. A városban folyó fejlesztéseket, ami a hidrogeológiai védőidom megvalósításával a vízbázis védelmét szolgálja, illetve a szennyvíztelep intenzifikálásával az Egerpatak és ezáltal a Tisza tó vízminőségének védelmét fogja szolgálni. Végezetül dr. Alfréd Klein úr kapott szót, aki a német vízkezeléssel foglalkozó cégeket tömörítő szövetség elnökségének képviseletében üdvözölte a kongresszust. A plenáris ülés végén dr. Juhász József megnyitotta a kapcsolódó szakkiállításokat és sikeres szakmai munkát kívánt a kongresszusnak. A plenáris ülés után a kongresszus résztvevői az alábbi szekciókban folytatták a munkájukat: - felszín alatti vizek, - felszíni vizek, - védekezés a vizek kártételei ellen, - vízellátás - csatornázás - szennyvíztisztítás, - környezetvédelem. A felszín alatti vizek szekcióban 22 előadás hangzott el a karsztvizekről, a talajvizekről, azok mennyiségének és minőségének alakulásáról, a vízbázisok védelméről, az ásvány és gyógyvizek vizsgálatáról, a vízkészletek eredetéről, a vízmérlegről, a vízkészletek utánpótlódásáról, a hidrogeológiai állapotfelmérésről, a GIS rendszer alkalmazhatóságáról a beszivárgás és a párologtatás modellezésében, a környezeti kárelhárítás módszereiről és az ezekkel kapcsolatos problémákról. Az előadások között Ferenc András erdélyi kolléga bemutatta a Csíki-medence ásványvizeit, fürdőit és mofettáit, Andrei Pogány pedig a Bánság térségében lévő felszín alatti vízkészlet felhasználásáról és védelmére tett intézkedésekről számolt be. A felszíni vizek szekció 21 előadást vitatott meg, köztük 5 romániai, 1 kisjugoszláviai és egy szlovén előadás hangzott el. A legkiemekedőbb témák a nagyobb tájegységek vízháztartását 49