Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Emlékezés Cholnoky Jenőre, születése 125. évfordulóján

Dr. csolnokossi Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. 07. 23. - Budapest, 1950. 07. 05.) kiterjeszthető kutatást javasoljon. Ezt megelőzően már kidolgozta a futóhomok mozgásának törvényeit, amelyről tanulmánya 1902ben a Földtani Közlönyben több mint 30 oldalon 21 ábrával és 2 táblával jelent meg. Ugyanebben a témakörben „A futóhomok elterjedése" című munkáját közel azonos terjedelemben 1940-ben közölte ugyancsak a Földtani Közlöny. 1896-1898 között Kínában és Mandzsúriában óriási utat tett és tanulmányozta a Jangce torkolatvidékét és a kínai alföldet. Felfedezéséről, megfigyeléseiről számos tanulmányban és cikkben számolt be. Utiélményeit olvasmányosan, szép magyarsággal a „Sárkányok országából" c. könyvében foglalta össze. „Dél-Mandsuország orotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása" c. munkája betekintést nyújt Kína geológiájába, amelyben egy addig még ismeretlen bazaltplatót írt le és új aranytartalmú kavicsrétegeket fedezett fel Szan-taokou medencéjében. 1903-ban magántanárrá habilitálják, majd 1905-ben meghívják professzornak a kolozsvári egyetem Földrajzi Tanszékére. Innen ment 1912-ben tanulmányútra az Egyesült Államokba, a következő évben pedig a Földközi-tenger környezetével ismerkedett meg. Tizenhatévi oktatás után el kell hagynia Kolozsvárt és Budapestre költözik. A Külügyminisztérium kutatási osztályának vezetője lesz, s ebben a beosztásában Teleki PállzX harcol a kedvezőbb békefeltételekért, sajnos kevés eredménnyel. 1921ben a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékének vezetésére megkapja kinevezését. A Magyar Tudományos Akadémia 1920. május 5-én levelező tagjává választja és székfoglaló előadását 1922. október 23-án „A Yang-cze-Kiang deltájának földrajza" címen tartotta meg. Nyugalomba vonulásáig fáradhatatlanul tartotta előadásait az egyetemen és írta az emberföldrajzról és a morfológiáról kitűnő munkáit. Számunkra a nagyon fontos monográfiája, „A földfelszín formáinak ismerete" 1926-ban jelent meg, amelyet az első magyar morfológiai kézikönyvnek tekintünk. Kitűnő szakmai felkészültségére jellemző, hogy az 1909. évi budapesti Nemzetközi Agrogeológiai Kongresszuson elhangzott előadása a talaj és az éghajlat kapcsolatával foglalkozott. Összesen 741 tudományos munkája jelent meg, amelyben több könyv, könyvrészlet és cikk található. A Magyarhoni Földtani Társulatban pl. 9 előadása hangzott el, a Földtani Közlönyben 4 cikke és 4 könyvismertetése jelent meg. Összeállította a Földtani Közlöny XIII-XXX. (1883-1900) köteteinek mutatóját. Vezető, irányító szerepe volt a Meteorológiai, a Barlangtani, a Földrajzi és még több más tudományos egyesületben. Az Angol Királyi Földrajzi Társaságnak tiszteleti, az olasz, az osztrák és a szerb Földrajzi Társaságnak levelező tagja volt. Érdeklődése rendkívül széles körű volt. S hogy közölni valóját környezetének át tudta adni, azt kitűnő írói készségének köszönhette. Szakmai sokoldalúsága mellett regényt, sőt drámát („A napsugár diadala") is írt. Történelmi kérdésekben határozott véleménye volt. Megihlette Julianus barát személye, s róla is értekezést írt. Már mintegy 3 évtizedes munka volt mögötte, amikor egyik levelében így ír tapasztalatairól: „A mérnöki tudás a geográfiában megbecsülhetetlen. Nem is igen tudok elképzelni jó geográfust mérnöki tudás nélkül". A Magyarhoni Földtani Társulatba 1894-ben lépett be és 1900-ban már másodtitkárnak választják meg, s id. Lóczy Lajossal együtt a Földtani Közlöny szerkesztője volt. A számos kötetből álló „A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára" sorozat szerkesztője hosszú ideig, amelyben saját monográfiája, mint „A Földközi-tenger" című is szerepel. 70 éves korában, 1940-ben nyugalomba vonult, amelyről a „Földgömb" c. folyóirat megemlékezik. Ettől kezdve már egyre kevesebbet szerepel a nyilvánosság előtt. 1949-ben az Akadémia tanácskozó taggá minősíti, majd nem sokkal ezután 1950. július 5-én Budapesten hunyt el. Egy ilyen rövid megemlékezésben szinte lehetetlen a polihisztor Cholnoky Jenőt minden oldaláról megvilágítani, eredményeiről számot adni, azt egyedül csak monografikus feldolgozásban látnánk megoldhatónak. Kísérlet történt most az évforduló alkalmával az érdi Magyar Földrajzi Múzeum és a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum közreműködésével június 17-én Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum rendezésében kiállítás, emlékülés, fórum keretében „Cholnoky Jenő és a Balaton" címen több oldalról bemutatni a 45 évvel ezelőtt elhunyt kiváló tudóst. Az emlékülésen Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója „Az utolsó polihisztorok egyike"; Kaján Imre, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum igazgatója „Cholnoky és a Műegyetem"; Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója „Cholnoky a világutazó földrajztudós" és Sági Károly, a Balaton Múzeum ny. igazgatója „Cholnoky a tudós és a tanár" címmel tartott előadást. Az emlékülést a Balatonról fórum követte, amelyet Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára ésNemcsókJános országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke vezette. Cholnoky Jenő személyét elsősorban a földrajztudomány művelői tekintik magukénak, s híven ápolják emlékét. Szerencsére megmaradt dolgozószobája méltó helyre került, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum kiállításának egyik reprezentatív részét képezi. DK Dobos Irma IRODALOM [1] AblonczyB.: A futóhomok törvényei. - Százhuszonöt éve született Cholnoky Jen6. Magyar Nemzet, 1995. júl. 29.13. [2] Cholnoky J.: A futóhomok mozgásának törvényei. Földtani Közlöny, 32.1. 1902. 6-38. [3] Cholnoky J.: A futóhomok elterjedése. Földtani Közlöny, 70.10-12.1940. 258-294. [4] Cholnoky J.: A Földközi-tenger. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Budapest, kb. 1937. [5] CzakóT.: Cholnoky Jenő születésének 100. évfordulójára. Földtani Közlöny, 101. 1. 1971. 71-72. [6] Thirring G.: Cholnoky Jenő jubileumára. Földrajzi Közlemények, LVIII. 4-6. 1930. 45-48. 6