Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Emlékezés Cholnoky Jenőre, születése 125. évfordulóján

VendlA. közleménye [16] Lóczynak a marosmenti kavicsokra, illetve a kavicstelepekben feltárható vízre való utalásaira emlékeztet. * Id. Lóczy Lajos külföldi utazásain végzett hidrológiai megfigyeléseiről, illetve az azokról készült tanulmányokról gr. Széchenyi Béla 1877-1880. évi keletázsiai expedíciója geográfusgeológus tagjaként állt módjában beszámolni. „Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredménye 1877-1878-1879-1880" című, Lóczy által szerkesztett háromkötetes mű I. kötetében, az általa írt „A geológiai megfigyelések leírása és eredményei" című III. szakaszban (pp. 307-736) leírtak, valamint a kisebb tanulmányok alapján a következők érdemesek említésre. Sanghaiból kiindulva megismerte és térképezte a Jang-czekiang hatalmas deltavidékét, majd a Balatonnál négyszer nagyobb Po-jang tavon, többnyire vitorlás bárkán, több mint egy hónapot eltöltve a tó és környéke földrajzi és földtani viszonyait tanulmányozta. A Hszining melletti, 3300 m tszf levő lefolyástalan Kuku-nortavat tanulmányozva megállapította, hogy Belső-Ázsia hatalmas tavai, melyekbe folyók ömlenek, de lefolyásuk nincs, így vízkészletüket csak a párolgás csökkenti. A tavi lerakódások vizsgálata alapján megfigyelte, hogy e tavak szárazföldi viszonyok között jöttek létre, sótartalmukat kristályos kőzetek mállási termékeiből nyerik. A kiszáradt tavak helyét valóságos felszíni sótelepek jelölik. Leírja, hogy a Tali-fu-i-tó Jün-nan tartománynak 2000 m tszf-i átlagos magasságú tóvidékén recens csiga- és kagylófaunájával a pliocén tavak egyik relictuma. A Kelet-Himalája tengerszemeiről szólva megállapítja, hogy a tibeti folyók e tengerszemekből gyűjtik vizüket. A Co-la hegység tavai inkább gerinctavak, amelyek a svejci hágók tavaival: Szt. Golthand, Oberalb, Bernina hasonlíthatók össze, semmint karr tavak, miként: a Magas-Tátra, Retyezát és a balkáni Rila-tag tengerszemei. A Kínában tett megfigyelési eredményeit „A Khinai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása" (Kir. M. Természettudományi Társ. kiadványa, Budapest, 1886) című művében is közzé tette. E mű a hidrológiai vonatkozású ismereteket „A khinai birodalom folyói és tavai" című III. fejezete következő alfejezeteiben foglalja össze: I. A lefolyástalan tájékok vizei, II. Az átmeneti tájékok folyói és tavai, III. A periferikus vidékek folyói és tavai, IV. A három nagy khinai folyó vízrendszere, V. Khina csatornái, folyószabályozások, árvizek. Végül megemlítjük, hogy a „Geologische Studien im westlichen Serbien" (Berlin und Leipzig, 1924) című, halála után megjelent művében a nyugatszerbiai tanulmányai során végzett megfigyelései alapján a Drina folyó hidrológiai viszonyairól is beszámol. * Amikor hálás szeretettel a nagy elődökre emlékezünk és életművükből kiragadott részleteket közlünk, akkor az a gondolat vezérel, hogy példát, mintát és kedvet sugározzunk a mai nemzedék számára, akik tanulva és okulva az előttünk élőktől, tudják és merjék elkötelezett hittel és reménységgel szakterületüket eredményesen szolgálni. Dr. Vitális György IRODALOM [1] Antalffy Gy..: A Himalájától a Balatonig. Lóczy Lajos élete. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1964. 1-205. [2] Böckh H.: Lóczy Lajos és a magyar geológia. Földrajzi Közlemények, LVIII. 7-8. 1930.106-115. [3] Cholnoky J.: Lóczy Lajos. Földrajzi Közlemények, XLVIII. 6-10. 1920. 33-82. [4] Cholnoky J.: Lóczy Lajos, mint geográfus. Földrajzi Közlemények, LVIII. 7-8. 1930. 116-120. [5] Fülöp J.: Lóczy eszméinek időszerűsége. Földtani Közlöny, 100. 4. 1970. 337-342. [6] Jármai E.: Lóczy Lajos 1849-1920. BKL Bányászat, 126.5.1993.569-570. [7] Jugovics L.-Szentes F.: Id. Lóczy Lajos kutatásai a Magas-Himalájában. Földtani Közlöny, 102.1. 1972. 74-79. [8] PáljyM.: Igazgatósági jelentés 1920-1923. évekről. Az MKFI Évi Jelentése 1920-1923-ról, Budapest, 1925. 7-16. [9] Póka T.: Lóczy Lajos. In: Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Az Orsz. Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 1992. 331-332. [10] Prinz Gy.: Lóczy Lajos helye a magyar földrajzban. Földtani Közlöny, LXXIX. 1-4.1949. 320-326, [11] Tasnádi Kubacska A.: A Földtani Intézet igazgatói: Id. Lóczy Lajos. In. Fülöp J. és Tasnádi Kubacska A. szerk.: 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 1969. 54-62. [12] Tasnádi Kubacska A.: Lóczy Lajos keletázsiai utazása. Élet és Tudomány, XXVII. 9.1972. 407-412. [13] Telegdi Roth K: A geológus Lóczy Lajos. Földtani Közlöny, LXXIX. 1-4. 1949. 311-319. [14] Teleki P.: Lóczy Lajos, az ember és a professzor. Földrajzi Közlemények, LVIII. 7-8.1930.101-105. [15] Vendl A.: Id. Lóczy Lajos t. tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, XX. 9. 1928.1-43. [16] Vendl A.: Emlékezés az első magyar mérnökgeológusra. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. jún. 9-10. A további irodalom a hivatkozott munkák irodalomjegyzékében található! Emlékezés Cholnoky Jenőre, születése 125. évfordulóján Nem volt ritkaság a korábbi évszázadokban, de még e század első felében sem, hogy kiemelkedő személyiségek nem csak az élethivatásul választott tudományágat, hanem azzal rokon, néha attól távol állókat is át tudták tekinteni, sőt magas szinten művelték. Az utolsó polihisztorok közé tartozott Cholnoky Jenő (1870-1950), aki a jelenségek feltárása, áttekintő készsége és az összefüggések felismerése nagyszerű szuggesztív előadói és rajztehetséggel párosult. A franciás gondolkodás könnyedsége nyilvánult meg ötleteiben és hasonlataiban. Olvasmányos, érdekfeszítő stílusának köszönhette olvasóinak és hallgatóságának nagy táborát, amely nem csak a szakkörökből, hanem a széles olvasóközönségből került ki. Az írói vénával megáldott 3 testvér közül 1870. július 23-án Veszprémben született csolnokossi Cholnoky Jenő, ahol édesapja közjegyző volt. A két korán meghalt idősebb testvér közül Viktor, a századforduló jól ismert és méltatlanul elfelejtett írója és Lászlóval együtt tehetséges újságírója. Cholnoky Jenő a Királyi József nádor Műegyetem általános mérnöki szakán 1892-ben végzett és ott is maradt az egyetem Vízépítési Tanszékén Klimm Mihály tanársegédjeként. Rövid idő múlva a világhírű id. Lóczy Lajos tudományegyetemi tanszékén asszisztens, amely azután döntő fordulatot hozott életében, s hatása meghatározta tudományos működésének további irányát. Professzorának biztatására részt vett a Balaton tudományos vizsgálatában és tanulmányozásában, amelyek 33 kötetéből 4 az ő munkája. Közülük az első, „A Balaton limnológiája" 1897-ben jelent meg. Ezt a többi kiváló mű követte, éspedig 1904-ben „A Balaton színtüneményei", 1907-ben „A Balaton jege" és 1918-ban „A Balaton hidrográfiája". Addigi munkája 1904-ben arra ösztönözte, hogy a Földrajzi Társaságban a Balaton feldolgozásához hasonlóan az Alföldre is 5