Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Mucsy György: Visszatekintés az elmúlt évtizedekben végzett szennyvíztisztítási tárgyú kutatási munkára

üzemi méretben, mind vízelőkészítési-, mind szennyvíztisztítási területen. A munka célja volt összefüggések megállapítása az ülepedési sebességekre, irányelvek meghatározása a medencék kedvező áramlástani kialakítására, a be- és kivezetések célszerű megtervezésére. Az eredmények azonnal felhasználásra is kerültek a Tiszamenti Hőerőmű és a Fővárosi Vízművek Felszíni Vízművénél Káposztásmegyeren. Erre az évre esik még a Tatabányai Szénbányák Á. V.-val kifejlesztett első korszerű hazai függőleges tengelyű levegőztető rotor, az ABTAERATOR összehasonlító bemérése és szabadalmaztatása. Megkezdődött továbbá a budapesti szennyvíztisztító telepek fejlesztésével összefüggő, megszakításokkal bíró, több évtizedes kutatómunka. Az első téma az angyalföldi ipari szennyezésekkel erősen terhelt szennyvizek iszapjai rothasztási tulajdonságainak vizsgálata volt az angyalföldi kísérleti szennyvíztisztító berendezésben. 1969ben folytatódott az ipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenység, különösen az élelmiszeripar (sör, hús, tej, cukor stb.) területén és megszakítás nélkül folytak a szennyvízöntözési kísérletek, most már Békéscsabán is. Ebben az évben lépett hatályba a szennyvízbírságról szóló 1/1969. (XI. 25.) OVH sz. rendelkezés, amely a kutatási igény növekedése irányába hatott. A megbízások, témák száma is emelkedett. 1971re már elérte a 29-30 darabot. Ebben az időszakban kezdődött meg az állattartási szennyvizek ún. hígtrágyák kezelésével, elhelyezésével kapcsolatos kutató munka. 1970-ben merült fel először a detergens probléma, melynek kiváltója a mosószerek okozta mértéktelen habzás volt a szennyvíztisztító telepeken. Ezek a vizsgálatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a későbbi években egyre inkább biológiailag bontható mosószerek kerültek behozatalra - alkalmazásra - melyek már kevesebb, vagy egyáltalán nem okoztak habzást. Ugyanebben az évben fordult a figyelem először a szennyvíziszapok aerob kezelése irányába, műszaki irányelvek készítése céljából. Ezen a téren később szolgálati szabadalom is született. Jellemző kutató-fejlesztő munkája volt még ezen időszaknak a Dorogi-Kenyérmezei Szennyvíztisztító Telep (VIZITERV) szinte állandó fejlesztésével, módosításával való foglalkozás. Itt a tartós problémák abból adódtak, hogy a Dorogi Szénfeldolgozó és Üveggyárat a Kőbányai Gyógyszerárugyár vette át állandóan változó gyártásprofillal, kapacitással. Ehhez hasonló munka volt a MÉLYÉPTERVvel közösen végzett kutató-fejlesztő tevékenység a Budapesti Vegyiművek Hidasi Bőrenyvgyárának szennyvíztisztításával kapcsolatosan. Megkezdődött a foszfor- és nitrogén vegyületek szennyvizekből kémiai- és biológiai úton való eltávolítását célzó sokéves kutatómunka. Irányelveket dolgoztunk ki szennyvízanalitikai eredmények szennyvíztisztító teiepek tervezésénél való felhasználására. A hasonlóság elmélet szennyvíztechnológiai vonatkozásainak kidolgozásával kapcsolatban került sor többek között a légbefúvásos homokfogó méretezési és kialakítási irányelveinek kidolgozására. Foglalkozott a VITUKI a Délpesti Szennyvíztisztító Telep levegőztető szerkezeteinek bemérésével és a rothasztók tartózkodási idejének meghatározásával is. Érdekes munka volt a Nyergesújfalui Viscosa PAN üzeméből származó ipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos kutatási tevékenység, melynek során a VITUKI által tervezett és Szardínián, Villacidróban megépített félüzemi kísérleti berendezéssel határoztuk meg a tervezési alapadatokat. 1971-72-ben kezdett fokozott érdeklődés irányulni a szennyvíziszapok kondicionálása, stabilizálása és víztelenítése felé. 1972-ben indult be az UNDP/WHO anyagi-szakmai támogatásával az UNDP/WHO HUN/71/505 Projekt, amelynek címe „Vízminőségvédelmi Mintaterületek Magyarországon" volt. Ehhez a Magyar Kormány is hozzájárult mind pénzügyi, mind szervezési, irányítási támogatás révén. A projekt 5 éves időtartamra szólt és 1976-ban fejeződött be. A projekthez számos szennyvíztisztítási tárgyú kutatási téma kapcsolódott, így többek között a műanyag töltésű biológiai csepegtetőtestek hazai bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatos kutatások. E munka egy jelentős mérföldköve volt a Répcelaki Sajtgyárban VITUKI tervezés után saját munkával elkészített és felállított nagyméretű félüzemi kísérleti berendezés. Ide tartozott még a szintén a VITUKI-ban megtervezett, kivitelezett, utánfutó-trailerre szerelt 3 utas, eleveniszapos biológiai kísérleti berendezés is. A program keretén belül WHO támogatással valósultak meg azok a hoszszabb, tartalmas tanulmányutak, amelyeket a magyar szakemberek az Egyesült Államokba és más országokba tehettek. Ez igen jelentős métékben járult hozzá szakmai színvonalunk emelkedéséhez. Az előbbiekben felsorolt sokrétű kutatási tevékenység nem is lett volna elképzelhető a VITUKI-ban az analitikai laboratóriumok mellett felállított ún. modellcsarnok nélkül, amelyben mind szennyvíztisztítási, mind iszapkezelési modellek működtek. Itt kerültek kifejlesztésre a szennyvízanalitikában és technológiai vizsgálatokban használatos műszerek, mint például a Respirométer, RBOI készülék. Különböző szennyvízanalitikai módszereket is kidolgoztunk, mint pl. a mikroszennyezők meghatározására szolgáló neutron aktivációs módszert. Az 1970-es évek elejétől egyre nagyobb számban jelenik meg az olajipari szennyvizekkel, továbbá a polielektrolitok hatásának vizsgálatával kapcsolatos kutatási igény. Átfogó kutatási munkákról is beszámolhatok 1974-től, így többek között az Észak-Budapesti Szennyvíztisztító Teleppel kapcsolatban a szennyezőforrások és szennyvízminőségek felméréséről, tisztítás technológiai kísérletekről, a fővárosi szennyvíztisztító telepek előtervezéséhez szükséges kutatási munkáról, valamint a Sajó térségi főbb szennyező források szennyvíztisztítási alternatíváinak kidolgozásáról. 1974-es téma volt még a VITUKI-ban kidolgozott FOSZFOREX kémiai foszfátmentesítő berendezés terveinek elkészítése, mely 1979-ben került beüzemelésre. 1975tel kapcsolatban meg kell említeni a KGST keretében végzett átfogó kutatási munkák fokozott megindulását, a fővárosi iszapok kezelésével és elhelyezésével kapcsolatos tevékenységet és azt, hogy a szennyvíziszap helyzet országos állapota egy átfogó 6 éves program („Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése") beindítására késztette az OVH-t. E program, melyben igen nagy számú alvállalkozó vett részt, 1980-ban fejeződött be. A program keretében fektettük le a hazai szennyvíziszap kezelés egységes alapjait részben elméleti, részben kísérleti munkával. Eközben beszerzésre került egy Roediger-rendszerű szalagszűrő, melyet Vácott állítottunk fel. A megvásárolt gyártási licenc alapján a Vízgépészeti Vállalat megkezdhette ezen igen korszerű berendezések hazai gyártását. Ugyanígy beszereztünk egy angol gyártmányú flotálót, melyet kísérleti célokra ugyancsak Vácott állítottunk fel. Tevékenységünkkel megoldódott az iszap víztelenítéshez szükséges polielektrolit (behozatali) kérdése is. A program vége felé egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szennyvíziszap kérdés annak elhelyezési vonatkozásai miatt nem oldható meg mezőgazdasági kutató-fejlesztő munka nélkül. Részben a nagyszámú együttműködő szervezetnek, vállalatnak, gazdaságnak, melyeknek munkáját a VITUKI irányította - koordinálta, volt köszönhető, hogy 1976-ban a VITUKI cégjelzést meghagyva az Intézet nevét Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központra változtatták. A régebbi IV. Főosztályból III. Vízminőségvédelmi Intézet lett, a szennyvizekkel pedig az Intézeten belül a Szennyvíztechológiai Osztály foglalkozott. A 70-es évek vége felé különösen a 2/1978. (V. 26.) OVH sz. rendelkezés kapcsán fokozott figyelem fordult az ún. harmadlagos szennyvíztisztítási eljárások felé. Ezért létesült OVH segítséggel a balatonfüredi Szennyvíztisztító Telepen egy nagy félüzemi kísérleti berendezés, mellyel számos derítési, szűrési kísérletet végeztünk a lebegőanyag és a növényi tápanyagok eltávolítása területén. 43