Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Mucsy György: Visszatekintés az elmúlt évtizedekben végzett szennyvíztisztítási tárgyú kutatási munkára

Visszatekintés az elmúlt évtizedekben végzett szennyvíztisztítási tárgyú kutatási munkára MUCSY GYÖRGY Rövid visszapillantást kívánok nyújtani a szennyvíztisztítás területén a VITUKI-ban az elmúlt évtizedek során végzett kutatási-fejlesztési munkáról, mely részben személyemhez is kapcsolódik. Úgy gondolom, hogy a kizárólagosan az általam végzett tevékenységre való korlátozás hiányos képet festene ezen szerteágazó tevékenységről. Az 1886-ban életrehívott Vízrajzi Osztály jogutódját a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetet 1952-ben alapították. Feladatát képezte az ország hidrológiai kérdéseinek művelése, felszíni és felszín alatti vizeinek, vízkészleteinek felmérése, adatainak gyűjtése és feldolgozása, az öntözés kérdései, melyeket később a hidraulikai feladatokkal kapcsolatos kutatásokkal is kibővítettek. E feladatokon belül szerepet kaptak a vízminőségi kérdések is, melyeket a Vízminőségi Osztály az erre a célra létrehozott laboratóriummal dolgozott fel. 1955-ben az osztály 4 csoportra oszlik, ezek között a 2. Házi Szennyvíz- és Ipari Szennyvíztisztítási Csoportra. Az országban megindult közművesítés és iparosítás révén megnövekedett a szennyvízkibocsátás, melynek egyre fokozódó hatása volt vízkészleteink minőségére. Felszíni és felszín alatti vizeink védelme szükségessé tette közüzemi- és ipari szennyvíztisztító telepek - berendezések létrehozását, ami viszont tervszerű kutató-fejlesztő tevékenységet igényelt hatékonyabb és gazdaságosabb eljárások, technológiák kifejlesztése érdekében. Az ötvenes években megindult szennyvíztisztítási tervezési gyakorlat a házi-, települési szennyvizek esetében lényegében az addigi hagyományos megoldási módszerek úm. oldómedence, szikkasztás, rács, homokfogó, kétszintes ülepítő, biológiai csepegtetőtest, tölcséres utóülepítő, fertőtlenítő alkalmazásával oldotta meg a feladatokat. Az évtized derekán a hozzáférhető külföldi irodalmi adatok alapján már eleveniszapos eljárás is megtervezésre került egy-egy esetben, hazai tapasztalat hiányában szinte kísérleti jelleggel, mint például Hódmezővásárhelyen. Az ipari szennyvizek tisztításának területén a klasszikus, egyszerű, sok esetben kézi kiszolgálású technológiákat alkalmazták. A VITUKI megbízásai is híven tükrözik ezt a helyzetet, hiszen 1955-1960 között csak évi 3-4 szennyvíztisztítási tárgyú megbízás érkezett az ipartól (kendergyári, vágóhídi, cellulózipari munkák). Ezek voltak az ún. külső megbízók. A megbízások másik csoportja az akkori Országos Vízügyi Főigazgatóságtól származott. Ezek a megbízások egyrészt a Főhivatalok tájékozódását segítették elő, mint pl. a szennyvizeknek a befogadóra gyakorolt hatásának vizsgálatai, a szennyvíztisztítók működésének ellenőrzése a tervezési és kivitelezési és üzemelési hibák feltárására összesen 26 helyen; a Balatont érintő szennyezések vizsgálata 10 szennyvíztisztító telep által; szakvélemény a Fűzfői Öbölben a Balatonba ömlő szennyvizekről, vagy igen célzottan és előrelátóan a Dunába ömlő szennyvizek vizsgálata a szigetszentmiklósi víznyerő terület védelme érdekében. A tervezők részére adott segítségként fogható fel többek között az OVF részéről egy átfogó megbízás az ipari-, és kommunális szennyvizek tisztítására, öntözéshez való felhasználásukra. 1959ben Debrecen mellett kísérleti telep létesül a házi (városi) eredetű fekáliás szennyvizek öntözéssel történő elhelyezésére. Érdekes megjegyezni, hogy 1960-ban került sor az első hazai biológiai toronycsepegtetőtest vizsgálatára, működésének kiértékelésére. 1961-től szaporodni kezdenek a megbízások, munkák, mikor is már 10 megbízásnak kellett eleget tenni abban az évben. Ekkorra esik talán az első nagyobb lélegzetű többéves kutatómunka megkezdése az elteijedten, de sajnos sok helyen helytelenül alkalmazott szikkasztó berendezések működési elveinek feltárására, számos berendezés működésének ellenőrzésével, melynek befejezésével megfelelő alapadatokat kellett szolgáltatni a tervezéshez, tervezési irányelvekhez, szabványmódosításhoz. A tervezési munkát szolgálta a pécsi szennyvíztisztító telepen alkalmazni kívánt Rocylaktív forgókefés felületi levegőztető rendszer vizsgálata is. Ugyanakkor más helyen vizsgálatok történtek a felszínközeli légbefúvásos rendszer (INKA) hatékonyságának felderítésére, valamint a Délpesti Szennyvíztisztító Telepen alkalmazásra kerülő forgókefés légbevitel vizsgálatára. 1961-ben elkészül az ország első szennyvízkatasztere, mely tartalmazza a vízfelhasználás mértékét, a kibocsátott szennyvízmenyiségeket, a jellemző kémiai mutatókat és a tisztítás érdekében javasolt intézkedéseket. 1962-ben tartották meg az ún. Rajna Konferenciát, melynek nagy hatása volt a hazai „szennyvíz tudomány" fejlődésére, mivel ez volt az első komolyabb érintkezési lehetőség a nyugat-európai országok szakembereivel. Ebben az évben születtek meg a szennyvízöntözési ideiglenes irányelvek és folytatódtak a szennyvizekben előforduló egyes vegyületek (pl. CN) meghatározására szolgáló analitikai módszerek finomítását célzó munkák. A VITUKI-ban 1963-64-ben fokozott erővel indul meg a szennyvíztisztítási technológiák kutatása-fejlesztése. Igen jellemzőek voltak erre az időszakra az ipari szennyvíztisztítási megbízások. Az 1964-ben életbe lépett, átfogó Vízügyi Törvény (1964. évi IV. tc.) különösen erős lökést adott a kutató-fejlesztő tevékenységnek. A megbízások száma 1964-re elérte all darabot és itt már fokozottabban kezd megindulni a tulajdonképpeni kutatómunka, amint azt a túllevegőztetett eleveniszap biológiai viszonyainak feltárására, az aerob iszapkezelére vonatkozó, az 1960-ban a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalattal közösen létrehozott pécsi kísérleti szennyvíztisztító telepen végzett munkák, az eleveniszap endogén fázisainak vizsgálata és ennek módszertanára vonatkozó kutatásokjellemzik. Ekkor indulnak be a pesterzsébeti szennyvízöntözési kísérletek városi szennyvízzel. Tervezéssel kapcsolatos a hódmezővásárhelyi textilipari szennyvizek vizsgálata a városi szennyvíztisztító telepre való rákötés érdekében. Ide sorolható még az újnak számító oxidációs árkok hidraulikai és oxigénfelvételi folyamatainak tanulmányozása (Pasveer látogatása) is vagy akár a Knöpp-íéle A-Z tesztmódszerrel végzett toxikológiai vizsgálatok a szükséges hígítási arányok megállapítására 1965-ben. Közben 1962-64-ben felépül a VITUKI-ban egy új, laboratóriummal ellátott épület, amelybe az 1964-ben felállított IV. Vízminőségi- és Szennyvíztechnológiai Főosztályt helyezik el. 1966-ra elkészült az 1961-ben megkezdett szennyvízszikkasztási vizsgálatok eredményeként a szabványmódosítási javaslat. 1968-ban zajlottak le a szennyvízhőmérséklet hatásának vizsgálatai az eleveniszapos szennyvíztisztításra, 12-30 °C közötti tartományban. Igazolható volt az Arrhenius-fé\e összefüggés érvényessége. Ennek alapján került kidolgozásra 1969-ben az endogén és szubsztrát anyagcsere folyamatok hőmérséklet függésének megállapítására vonatkozó összefüggés. 1968-ban indult meg az ülepítő és derítő medencék hidraulikai vizsgálata azok kedvező áramlástani kialakítása érdekében a VITUKI Hidraulikai Intézetében. A vizsgálatok hosszanti és sugárirányú átfolyású medencékben történtek kismintákkal és 42