Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Dr. Bulkai Lajos: A VITUKI víztechnológiai munkái 1966 és 1991 között

ben többek között kimértük, hogy a téli hideg vízzel mennyire csökkentendő a felületi terhelés. Széplakon a magyar gyártmányú (Hungária-Mélyépterv) csőköteg hatásosságának összehasonlító vizsgálatát végeztük el a csőköteg nélküli korridoréval. Vizsgáltuk a fémszennyezők koagulációs eltávolításának lehetőségét. A pH 11-re való emelésével ez majdnem teljesen megoldható, de ha a fémionok szerves kötésben vannak, pl. a Sajó esetében lignin anyaggal, a szokásos koaguláló szer adagjának sokszorosára van szükség. A szűrőszabályozás kétféle hazai megoldását Lázbércen sikerült összehasonlítani. Ez a tolózárassal könnyebben ment, de a szivorny ás javítására tudtunk javaslatot tenni, ami nem engedte meg, hogy a szűrő felett túlságosan megemelkedjék a vízszint. Nagyon komoly fejlesztő kutatást végeztünk 1974 és 1977 között a VITUKI telepén felállított kétrétegű szűrővel és Dunavízzel. Ebben módunk volt változtatni a különféle paramétereket: szűrési sebességet, lebegőanyag-tartalmat, koagulálószer-adagot, a szűrőanyagot. A végső megállapítás szerint gazdaságos és technológiailag kifogástalan üzemeltetés biztosítható 30 m/h szűrési sebességgel max. 30 mg/l lebegőanyag-tartalomig. E munkánkról nagyon részletes tanulmányt tettünk közzé. Az O VH és OMFB felkérésére két NIAGARA típusú (holland gyártmányú) ún. ráiszapoló szűrőt próbáltunk ki. Az egyikkel Siófokon Balaton-vízzel, a másikkal Pécsett előtisztított szennyvízzel üzemeltünk. Szűrőiszapként kovaföld mellett magyar perlitet is kipróbáltunk, mely megfelelő eredményt adott. Megállapítottuk, hogy e ráiszapoló szűrők max. 20 mg/l (de lehetőleg 10 mg/l körüli) leb.-anyag mellett használhatók s így fürdővizek visszaforgatására, hegyi tározók jó minőségű vizének tisztítására alkalmasak. A szerves mikroszennyezők, az íz- és szagrontó anyagok eltávolítására aktívszénnel és ózonnal kísérleteztünk. Mihálygergén és Sajóecsegen felmértük az üzemelő ózonozók hatásosságát, melyet nem találtunk kielégítőnek. Pécs-Üszögön viszont az aktívszén szűrők hatásosságát volt alkalmunk hosszabb időn át tanulmányozni s megállapítottuk, hogy az ott használt Filtraszorb szén a kezdeti 70-80%-os hatásosságról több hónapon át 40% körülire, majd 6-8 hónap használat után 30-20%-ra esik le. Emiatt célszerűnek tartottuk, ha a vízmű félévenként tudná reaktiváltatni a szűrőberendezések szenét. A Trailigaztól beszerzett kis ózonozónk bekapcsolásával viszont megállapíthattuk, hogy ha Pécsett az aktívszén szűrés után ózonozzuk a vizet, túl sokat nem segítünk a minőségen, de ha előtte, a 40%-os üzemi hatásosság 80%-ra is megnőtt. Ugyanakkor a szénszűrő ciklusideje is növelhető. Egyébként a Duna-, majd Balaton-vízzel végzett kísérletek megmutatták, hogy az ózonozás csak 15-20%ban távolítja el a szerves szennyezést, illetve inkább csak átalakítja azt és az utána következő adszorpcióra alkalmasabb állapotba hozza. Több éves vizsgálatunk és irodalmi búvárkodásunk alapján 1981-ben igen részletes publikációt jelenttettünk meg e témában. Partiszűrésekkel Vác és Miskolc vízellátásával kapcsolatban foglalkoztunk. Vácott meg lehetett állapítani, hogy a viszonylag nagyobb Fe, Mn és néha NH

3-tartalom ott mutatkozik, ahol a kutak beszivárgó környezetében nagyobb mennyiségű iszap rakódik le a Duna medrében. Vác déli részén Intézetünk tisztázta, hogy a veszélyes és kellemetlen vízminőség-romlást a Chinoin hulladéktelepéről a talajon átszivárgó víznek a partiszűrésbe való jutása okozta. A szennyezés víztechnológiai eltávolítására a helyszínen aktívszenes és ózonos módszerekkel próbálkoztunk, de a megnyugtató biztonságot a víznyerő telep kiiktatása jelentette. Miskolc egyik, Hernád menti vízművében igen nagy az Mn és Fe-tartalom. Megállapítottuk, hogy szerencsére ezek nincsenek szerves kötésben. Az erős oxidáció érdekében ózonozási kísérletet hajtottunk itt végre s megállapíthattuk, hogy ez is elsősorban az Fe-t oxidálja és kevésbé az Mn-t. Az Intézet kutatói 1976-ban szabadalmi védelmet kaptak a mélyfúrású kutak vizének egyidejű metán- és vasmentesítésére kidolgozott eljárásukra és berendezésükre, mely Metanull néven ismert. Ennek első hasznosítása Muronyban történt, ahol a részletes üzemi vizsgálatok bizonyították a feltalálók várakozását. Később ezt továbbfejlesztették még mangán és ammóniaeltávolításra is. Ez utóbbinak első alkalmazása Dobozon történt, ahol a víz túlklórozásával keletkező klóramint aktívszén szűrő bontja meg s a nitrogén nagy része gáz formájában távozik. Az adagolt klór aránya az ammónia nitrogénjéhez viszonyítva 10:1. Barcson több nagyméretű Metanullt állítottak fel a partiszűrésű víz kezelésére, de a vastalanítás hatásfokával nem voltak megelégedve. Kiderítettük, hogy az ok a klórgáz használata volt, melyet a kútvíz berendezésre kerülése előtt adagoltak a kavicstöltet tisztántartása érdekében. Ez a pH-t lecsökkentette az ajánlott klórlúggal szemben s így a vas nem tudott oxidálódni. 1987-88-ban Baranya megyében végeztünk e berendezésekkel sok és részletes vizsgálatot s példákat kaptunk az alkalmazás, kivitelezés és üzemeltetés részben helyes, részben helytelen voltára és javaslatokat tettünk a nehézségek kiküszöbölésére. Az arzénes kútvíz kezelésével 1986 óta foglalkoztunk. Mivel azonban az arzén más komponensekkel együtt található az alföldi vizekben, így komplex technológiával kellett próbálkoznunk, melyben a huminanyag jelenléte okozta a nagyobb gondot az eltávolításban. Részt vettünk Ecsegfalva próbaüzemében, Poroszló arzénmentesítésében s foglalkoztunk a VIZGÉP-pel és a BEM-mel együtt a keletkező arzénes iszap hasznosításával, illetve ártalmatlanná tételével. Mivel az ammónia-tartalmú víz klórral nem megfelelően fertőtleníthető, mint pl. Tokajban, így ott, valamint Kiskunhalas hévíz fürdőjében is sikerrel próbáltuk ki a klór-dioxid használatát. A kútvizek nitrát-tartalma nagy probléma hazánk sok településén. Ennek eltávolítása - nyugaton is - jobbára biológiai úton oldható meg. Mi olyan módszer kidolgozásán fáradoztunk, mely a talajban „in situ" végzi el e feladatot. 1988 és 90 között végeztük ezt a kutatást előbb labor, majd félüzemi, végül Balassagyarmat vízművében kisüzemi szinten. Az autotrof baktériumok életben tartására ammóniumfoszfátot adagoltunk, míg másik tápanyagként a szénfonást a víz hidrogénkarbonáttartalma biztosította. Abaktériumok „munkavégzése" érdekében, azaz a nitrát megbontása érdekében pedig nátriumszulfátot kellett kénforrásként adagolnunk. A tápanyag növelésével 42-78%-ot is elértünk, de ugyanakkor megnőtt a víz szulfáttartalma is. így ez a vízkezelési mód csak szakaszos üzemben képzelhető el. Több helyen vettünk részt a felszíni vizek minőségének hosszabb idejű megfigyelésével és vízkezelő technológiai javaslatokkal a tervbe vett felszíni ivóvízművek tervezési előmunkálataként. így a Balaton mellett Széplak, Almádi, Szepezd, Tihany, Fonyód körzetében s kitértünk pl. a vándorkagyló problémájának a svájciak által kidolgozott megoldására; a tó melletti sokféle víznyerő hely vízkeveredéséből előálló problémákra; rámutattunk a Fonyód környéki tóvíznek az almádiéhoz viszonyított mintegy 50%-kal nagyobb szervesanyag terhelésére, ami miatt ott aktívszénre, esetleg ózonra is okvetlenül szükség van. Továbbá előtanulmányt végeztünk és szakvéleményt dolgoztunk ki a Gyula és Békés körüli körzet vízellátására elképzelt nagy körösi felszíni vízműre és egy előtározóra; a Szeged feletti Tisza-szakasz Atkái holtágára, mint előtározóra; Miskolc érdekében a Sajó torkolata feletti Tisza-szakaszról; a Komravölgyi tározó eutrofizációjának előzetes nádas tóval történő megakadályozásáról; azután Szolnok esetleges előtározójáról is készítettünk hasonló előtanulmányt. Részt vettünk több, újonnan elkészült felszíni vízmű próbaüzemi bemérésében, s tettünk javaslatokat a technológiára, illetve üzemeltetésre vonatkozóan. így a KFCs vízműben a tápláló víz jó minősége miatt nem javasoltuk a betervezett ózonozás megvalósítását; ugyanott javaslatot tettünk a Debrecenbe vezető nagyméretű nyomócső korróziójának megszüntetésére; Mohácson aktívszénpor adagolását javasoltuk a fűzfői szennyvízleeresztés idejére, mivel az üszögi szénszűrők terhelését így lehet 39