Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Szemelvények az elmúlt 50 év vízügyi-műszaki tervezésének történetéből - Varga Gyula: Vízügyi tervezés a Tiszántúlon

1. táblázat Portugália fő vlztlpusai VIztípus Vízadó kőzet Előfordulás NaHCOj és szabad C0

2 gránit Chaves, Vidago, Pedras Salgadas NaHCOj gránit Termas da Felgueira NaSO« gránit + hasadékkitöltő kaolinos és kloritos agyag Termas S. Pedro do Sul Si0

2 kis koncentrációval kvarcit Luso CaS0

4 NaCl Ca + MgHCOj MgHCOj Üledékes kőzet Üledékes kőzet Üledékes kőzet Üledékes kőzet Monte Real Cucos Piedale Vale de Mo településtől* délkeletre a Vouga folyó völgyében fúrt további sekély mélységű hévízkutak vizével üvegházakat és fóliasátrakat fűtenek, melyben banánt és ananászt termesztenek. A tanulmányút másik fontos állomása az észak Portugáliában fekvő ősi Chaves város, ahol már a rómaiak is fürdőt létesítettek. Régebben szabadon kifolyó források működtek, melyek a közeli folyó fölött 11-15 m magasságban voltak. A vízszint újabban jelentősen lecsökkent. A közelmúltban két fúrást mélyítettek, egy 120 m talpmélységűt a gyógyfürdő részére s egy 90 m mélyet az uszoda számára. E vizek hőmérséklete 73 °C. A vízadó kőzet repedezett gránit. A NaHC0

3 és szabad C0

2-őt tartalmazó víz összes oldott sótartalma 2000 mg/l. A város egy tektonikus árokban (graben) fekszik, a már említett Ribama főtörés mentén, melyet számos haránttörés keresztez s az ezek által kialakított zónában törnek fel az ásvány- és hévizek. Az árokrendszert vastag (max. 350 m) üledék tölti ki s ennek bizonyos szabályozó szerepe van a mélységi vízáramlás terén. Termas de Felgueira fürdőhely környezete herciniai gránitból épül fel. Egy ÉK-DNy-ivetőharántoljaa fürdőhely felszínalatti környezetét, melyet kvarc tölt ki aplitokkal és pegmatitokkal együtt. A források a vető mentén fakadnak. A vetőzónát számos harántvető keresztezi s itt három fúrást létesítettek. A víz hőmérséklete 67 °C. Termas de Luso népszerű fürdőhely a lusitaniai medence tartozéka. A korszerű gyógyfürdő mellett nagyméretű uszoda és egy nagy gazdasági fontosságú ásványvíz palackozó üzemel (Luso Bottling Company), mely 110 millió l/év kapacitású. Az ásványvíz tároló paleozóos, 500-600 m vastag kvarcit, mely szerkezetileg egy szinklinálist képez. A vízzáró fedőkőzet ordoviciumi grauvakke. Vízgyűjtő területe a környező hegység. Belső védőterülete 350 ha, míg külső védőterülete 2000 ha. A kifolyóvíz 27 °C-os, de számos vízfeltörés csak 15-17 'C hőmérsékletű. Az összes vízhozam 200 m'/óra. E vizek összes oldott sótartalma mindössze 30-40 mg/l. Ebből 13 mg/l az Si0

2 tartalom a melegebb víz esetében, míg a hidegebb vízé mindössze 7,5 mg/l. A Lusó-tól néhány km-rel nyugatra fekvő Cruzeiro-ban szintén ásványvíztöltő üzem működik. E víz koncentrációja 150 mg/l. A víztároló kőzet triász időszaki repedezett homokkő és agyagpala. A tanulmányút záró szakasza a híres egyetemi város, Coimbra megtekintése volt. Az egyetemet 1290-ben alapította Dénes király. A Mondego folyó partján kiemelkedő hegy tetején helyezkedik el az egyetemi komplexum. Coimbra nagy hagyományokkal rendelkező diákváros, gyönyörű épületekkel, könyvtárral, templomokkal, szobrokkal és az ország egyik legszebb botanikus kertjével. Egyben ez az egyetem a földtudományi oktatás központja Portugáliában. AZ ALLAMI VIZUGYI-MUSZAKI TERVEZES Szemelvények az elmúlt 50 év vízügyi-műszaki tervezésének történetéből Vízügyi tervezés a Tiszántúlon VARGA GYULA 1. Történelmi visszapillantás A Földművelésügyi Minisztérium XII. főosztálya felügyelete alatt 1951-ben Budapesten megalakított Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Irodának (MEVITERV) egyidejűleg Debrecenben is megalakult egy 6 fős Tiszántúli Tervező Csoportja, melynek feladata a Tiszalöki Öntöző Rendszer tervezési munkáinak ellátása volt. A debreceni tervező egység 1954. január l-jétől mint a VIZITERV Tiszántúli Osztálya folytatta munkáját 16 fővel. Feladatai kibővültek a térség egyéb vízügyi tervezési feladatainak részbeni ellátásával. Az osztály vezetője Felszeghy Béla főmérnök lett. A térségben működött még a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak (TIVIZIG) is egy Műszaki Tervezési Csoportja, ez elsősorban az Igazgatóság területén levő vízügyi főművek fenntartási és felújítási munkáinak tervezését végezte. Ennek létszáma 1960-ra már 12 főre nőtt, ezenkívül a Szakaszmérnökségeken is foglalkozott 6 fő a kisebb csatornák fenntartási terveinek készítésével. 1960-ban az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) úgy döntött, hogy a hatékonyság növelése érdekében egy helyre koncentrálja a Tiszántúli térség vízügyi tervezőit, a Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá helyezve. így alakult meg 1960. október l-jével a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztálya 32 műszaki fővel, és szűnt meg egyidejűleg a VIZITERV Tiszántúli Osztálya. Az új Osztály vezetésére változatlanul Felszeghy Béla főmérnök kapott megbízást, helyettese pedig e sorok írója lett. Az 1. ábrán az Osztály éves átlagos termelő műszaki létszáma és éves termelési értéke (millió Ft/év) van feltüntetve az Osztály fennállásának első 25 évében. Termelő műszaki létszám alatt az OVH-n belüli egységes összehasonlítás céljából csak azokat a műszakiakat kell érteni, akik Tervezési Csoportokban tényleges tervezéssel foglalkoztak. Nem tartozott tehát ide az Osztály vezetője, ha volt függetlenített helyettese, műszaki ellenőrzést végző műszakija, és természetesen ezen létszámon felül voltak a felmérő fizikai dolgozók, a gépírók, fénymásolók és más adminisztrációt végzők. így pl. 1968-ban osztályvezetőségem alatt így alakult a létszám. Termelő műszaki: 57 fő Oszt. vez. és műsz. ellenőr: 3 fő Felmérő brigád fizikaiak: 16 fő Gépíró és más adminisztrátor: 7 fő Fénymásoló: 3 fő Összes létszám: 86 fő 31