Hidrológiai tájékoztató, 1995
1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Szemelvények az elmúlt 50 év vízügyi-műszaki tervezésének történetéből - Varga Gyula: Vízügyi tervezés a Tiszántúlon
wo a c > <u [»-Főosztály szervezet^] •3 g e ° o/\ Termelő műszaki létszám (műsz.fő) . 72 73 74 . IV. ötéves terv V. ötéves terv Egy műszaki főre eső éves termelési érték (ezer Ft/műsz.fő/év) Osztály éves termelési Díjszámítás 1. ábra. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztály létszám és termelési grafikonja 1961-1985 Nagy gondot okozott az Igazgatóságnak 1960-67 között a tervezők elhelyezése. 1966-ban már Debrecenben 4 munkahelyen (Széchenyi u., Kossuth u., Tengerész u., Varga u.) helyezkedtek el a tervező csoportok, de egy ideig Polgáron és Hajdúnánáson is volt kihelyezett tervező csoportunk. Ez természetesen a termelékenység és minőségi munka rovására ment. 1967-ben elkészült az új Hatvan utcai székház, s a fénymásoló üzemen kívül az egész osztály egy épületben kapott helyet, a partner szakágazati osztályok közvetlen közelében. A létszámnövekedéssel adott volt a lehetőség a tervezési profil bővítésére, megnőtt a külső megrendelők (Állami Gazdaságok, Termelő Szövetkezetek, Városi és Községi Tanácsok) részére végzett tervezések mennyisége is. Ezek aránya elérte az összes tervezés 60-70%-át is. Profiltisztítás céljából a külső tervezési igények kielégítésére rendelte el az OVH 1971. január l-jével a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat (KEVITERV) megalakítását szolnoki központtal. A KEVITERV-nek Debrecenben is alakult egy irodája, ennek magját a Műszaki Tervezési Osztályunktól áthelyezett dolgozók alkották. Az Alsó Nyírvízi Vízgazdálkodási Társulatnál 1970-ben felállított tervezési csoporthoz is Osztályunk adta a tervezőket, így 1971. január l-jétől 28 főre esett vissza termelő műszaki létszámunk. De tovább nőttek a saját tervezési igények, így ismét emelkedett a létszám, és 1978-ban már a tíz évvel azelőttivel volt egyenlő, nagyjából azonos felállással. Az újabb tíz évben is közel azonos intenzitással működött az Osztály, 1988-ban még mindig 70 fő volt a létszámterv, bár egyre nagyobb gondot jelentett az országos gazdasági válságjelenségek hatására beszűkülő tervezési piac. Átmenetileg kivédhető volt ez azzal, hogy kevesebb tervezési munkát adtunk ki a KEVITERVnek, növelve ezzel az ő gondjaikat, a leépítés azonban nem volt elkerülhető. Az 1988. év közepén a sárándi felmérő brigádon kívül meg kellett szüntetni a Tiszavasváriban levő felmérő brigádunkat is, amely közel három évtizeden át becsületes, szorgalmas, megbízható munkájával segítette eredményes műszaki tervezésünket. 1989-re a létszámterv már csak 50 fő volt, 1990-re ez 46 főre csökkent, ami 1991-ben már csak 31 fő lett, a tényleges létszám 1991 júliusára 25 főre csökkent. Itt sem lehetett azonban megállni, az 1992. évi 20 fős létszámot tovább kellett csökkenteni a következő évre kb. 15 főre. Nagy gondot jelentett ez Kvasz Jenőnek, az osztály akkori vezetőjének, aki 10 évi osztályvezetőségével a leghosszabb ideig volt osztályvezetője a TIVIZIG Műszaki Tervezési Osztályának, mint az 1. ábrából is kitűnik. ATiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója 1994januáijában megszüntette a Műszaki Tervezési Osztályt. Egyetlen egysége maradt meg, a Talajmechanikai Csoport a laboratóriumával, ez a maga 6 főjével az Igazgatóságnak egy másik egységéhez került. Néhány beosztott dolgozót sikerült elhelyezni az Igazgatóságon belül, a nyugdíjazás vagy más miatt megürült létszámhelyre. 2. Tervezési feladatok 2.1. Mezőgazdasági vízhasznosítás. Az 1950-es években elsősorban a Tiszalöki Öntöző Rendszer (TÖR) gravitációs vízellátású öntöző fürtjeinek tanulmánytervei készültek. A 20x20 m-es négyzethálózatú geodéziai felmérés alapján szerkesztett 10 cm-kénti rétegvonalazású 1:1000, illetve l:2000-es térképlapok alapján eleinte kézi kicsinyítéssel (K— III. önt. fürt.), később fotós kicsinyítéssel 20 cm-es rétegvonalazású alaptérképet állítottunk elő, 1:10000 méretarányban, itt terveztük meg az öntöző csatornák, főcsatornák vonalazását, s az öntözött terület határait. 32