Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Juhász Endre: Települések vízellátása és szennyvízkezelése

2. kép. Sollenaui ik emeli. A biológiai tisztítás nagyobb savas hatásokra (pH csökkenés 6 alá), vagy biológiai mérgekre érzékeny, ami a biológiai tisztítás károsodásához, a tisztítási hatásfok nagyarányú csökkenéséhez vezethet. A KEMOFIZIKAI eljárás ezt a kedvezőtlen hatást a lecsapatás segítségével megakadályozza. A KEMOFIZIKAI berendezés energia szükséglete rendkívül alacsony. Például a mechanikai tisztítás átlagos energiaigényével összehasonlítva, annak csupán 0,3-0,5%-át teszi ki. A KEMOFIZIKAI eljárásunk műszaki és gazdasági előnyeit, létjogosultságát mindenben igazolja és bizonyítja dr. R. Haberl oki. mérnök, egyetemi tanár (Universität für Bodenkultur Wien) által 1993 októberében, a Sollenauban 1988 óta kifogástalanul üzemelő, KEMOFIZIKAI eljárásunk szerinti szennyvíztisztító telepről készített, 25 oldal terjedelmű, részletes szakvéleménye. iedencés előülepítő IRODALOM Csipai L: A szennyvíz ülepítési idejének meghatározása a biológiai tisztítási eljárások függvényében. Hidrológiai Közlöny, 1956. június, 218-220. Csipai L: Javaslat Magyarország szennyvíztisztítási ellátottságának gyors növelésére. Magyarok Szerepe a Világ Műszaki Haladásában Tudományos Találkozó. Budapest, 1992. Csanda F. - Csipai L.: Javaslat Budapest Főváros kommunális és ipari szennyvizeinek gyors, gazdaságos és hatékony tisztítására KEMOFIZIKAI eljárás alkalmazásával, különös tekintettel az Európai Közösség ajánlásaira. 1993. 12. IS. 1-50. Supernodig Kft. Csanda F. - Csipai L.: Javaslat Magyarország települései, városai szennyvizeinek gyors, gazdaságos, hatékony tisztítására KEMOFIZIKAI eljárás alkalmazásával. 1993.12.15.1-35. Supernodig Kft. Csanda F. - Csipai L.: Innováció a szennyvizek tisztításában. TECHNIKA Műszaki Szemle, 1994. május, 7. Települések vízellátása és szennyvízkezelése DR. JUHÁSZ ENDRE A társadalmi átalakulás következtében létrehozott jogi, közgazdasági intézkedések természetes velejárója az illeszkedő optimális műszaki követelmények maghatározása. Az ország ivóvízellátás szempontjából viszonylag kedvező mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor a szennyvízelvezetés területén a lemaradás rendkívül szembetűnő. Az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok kötelező feladatává tette az egészséges ivóvízellátásról történő gondoskodást. A 112. § előírta, hogy minden községben az önkormányzati képviselő testület megválasztásának lejártáig (1994. december) - a gazdasági, jogi feltételek megteremtésével - biztosítani kell, hogy a felnőtt lakosság is hozzájusson vezetékes vagy „szállított" módon az egészséges ivóvízhez. Az ország jelenlegi - kereken - 3120 településén 10,3 millió lakos él. 1990. év elején 2521 településen működött közüzemi ivóvízmű, míg 599-en hiányzott. Ezek közül több, mint 400-ban nem volt ivóvízminőséget adó kút, mert a vízadó réteg (többségében nitráttal) elszennyeződött. A teljes lakosság 6,5 %-a élt olyan településen, illetve külterületen, ahol nem volt vízvezeték, 3,5% pedig vízzel ellátott települések peremén, - ahol hálózatot nem építettek ki. Korábban a vizek túlnyomó része nem igényelt kezelést. A fertőtlenítésen kívül legfeljebb a vas, mangán, esetleg a gáz (metán) eltávolítása volt szükséges foglalkozni. Sajnos ma (1995 év elején) már az ivóvizek komplex kezelése egyre általánosabb követelmény. A vízbázisok egy részén, mintegy 150-200 ezer m'/d kútkapacitást jobbára a nitrát, ammónia szennyeződés miatt fel kellett hagyni. A vízkészletek veszélyeztetettsége viszont már jóval nagyobb mennyiségben megismert. 15