Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - Marczell Ferenc: Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1996-ban

Július 18. Széchenyi elindult a Tisza-szabályozás érdekében tett második tiszai szervező körútjára, melyre szakértőként Pietro Paleocapa olasz vízmérnököt is magával vitte. Augusztus 4. Megalakult a Tiszavölgyi Első Gőzhajózási Társaság, elnöke gróf Károlyi Lajos. Augusztus 17. Pietro Paleocapa velencei cs. kir. építési főigazgató Sárospatakon elkészítette „Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről" c. munkáját, melyhez az időközben felmerült kérdésekre választ adó két toldalékot csatolt. Az elsőt Polgáron írta aug. 26-i, a másodikat Pesten szept. 18-i keltezéssel. Mindezt még egy „a Toplya és Ondava folyóknáli munkákban követendő rendrül" szóló .jegyzékkel" egészítette ki (Polgár, 1846. aug. 26.). írása még ez évben nyomtatásban magyar nyelven is megjelent Sasku Károly fordításában. A 132 oldalas kötetet „A Tisza átnézeti térképe eredetéül a Dunáig" melléklet gazdagítja. Augusztus 27. Az egész Tisza-szabályozás kezdetét jelentő első ünnepélyes kapavágást az Alsószabolcsi Társulat területén Tiszadobon az urkomi magaslat mellett - a későbbi Széchenyi-gát építésénél és a dob-szederkényi átvágásnál - Széchenyi István tette meg. Szeptember 21. Vízre bocsátották a Kisfaludy nevű gőzöst. Első próbaútját Füred és Kenese között október 18-án tette meg, majd négy nap alatt bejárta az egész Balatont. November 1. Évekig tartó huzavona után, ideiglenes helyiségben megnyílt Budán az Ipartanoda. A Tisza és a Bodrog által közrefogott ún. Bodrogköz árvizek ellen való megvédése céljából az érdekeltek megalakították a Bodrogközi Tisza-szabályozó Társulatot, Királyhelmecz székhellyel. A társulat érdekeltségi területe 157 000 kat. h. volt. Trianon után 70%-a maradt magyar területen, székhelyét Sárospatakra helyezték. A Tisza jobb partján a Tisza, Borsa és Latorca árvizeinek kivédésére alakult a Bereg megyei Vízszabályozó Társulat, Beregszász székhellyel. Területe 195 484 kat. h. Kezdetben tevékenysége elsősorban a kisebb töltések megerősítésére és összekötésére irányult. 1867-ben újjáalakult. A Poroszlótól Csongrádig terjedő tiszai ártér érdekeltjei Széchenyi István inspirálására 252 000 hold területen megalakították az ún. Nagy Hevesi Társulatot, mely működését meg is kezdte, de az ötvenes években hat kisebb társulatra oszlott, míg 1886-ban újra egyesültek Középtiszai Ármentesítési Társulat néven, Tiszaroff székhellyel. Szatmár megye északi részén a Tisza bal partján, a nyírvidéki dombok lábáig elterülő több mint 100 000 kat. h. árterületen alakult meg a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, Kisvárda székhellyel. 125 éve 1871-ben Március 11. Az Országgyűlés elfogadta a Műegyetem egyetemi rangra való emeléséről és korábbi szervezetének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Március 14. •Vitális István (Pusztaszenttornya). Geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1893-ban Lóczy Lajos mellett tanársegéd a műegyetemen. 1894től Budapesten és Selmecbányán gimnáziumi tanár, 1903-tól a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskolán adjunktus, majd 1912-től főiskolai tanár, 1942-ben a Magyarhoni Földtani Társulatnak tiszteletbeli tagja, 1945-ben elnöke lett. Részt vett a Balaton környékének tanulmányozásában, az Erdélyi-medence, az Egbell környéki és kárpátaljai szénhidrogén kutatás és földtani felvételeiben. Fő gyakorlati eredményeit a hazai szénkutatás terén érte el. (t Budapest, 1947. nov. 9.) .. Megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság mellett a ZalaSomogy Gőzhajózási Társaság a két part közötti összeköttetés, a révhajózás lebonyolítására. Hajója a „Balaton " volt, a tó első csavargőzöse, s nem csak Boglár és Révfülöp között működött mint átkelő-járat, hanem különjáratokat is vállalt. Június 10. Megjelent a vízszabályozó társulatok szervezetére vonatkozó első törvény (1871. XXXIX. tc.). Ennek 23. szakasza a társulatok feladatait a belvizekre is kiterjesztette. Június 10. A gátrendőrségről címmel törvénycikk jelent meg (1871: XL.), mely átfogó módon rendelkezik többi között a gátőrök alkalmazásáról, az árvédelmi tartalékalap létesítéséről, a gátvédelmi szabályzatok kidolgozásáról és az árvizek elleni védekezés további kérdéseiről. A Nemzetközi Duna Bizottság, miután megbízatását meghosszabbították, nagy munkába kezdett: a torkolati műveket (Dunadelta) végleges alakban kiépítette, Sulinán igazgatóságot, nagy műhelyeket és kórházat létesített. Megkezdték a Soroksári Duna-ág elzárására szolgáló Gubacsi-gát építését. Még ugyanezen évben kiépültek a rakpartok Pesten a Margit hídtól a Fővám térig, Budán a Rudas fürdőig. A budai és pesti parton, valamint a Margitszigeten épített párhuzamművek rögzítették a partokat. Párhuzammű épült a mederben a mai Gellért tértől a Kondorosi útig s ezzel a Lágymányoson felére csökkent a Duna szélessége, eltűntek a zátonyok. Megkezdték a Ferenc-csatorna újjáépítését és a Ferenc József-csatorna kiépítését Türr István vezetésével, aki a munkálatokra külföldi tőke bevonásával részvénytársaságot szervezett. A mederfelújítás mellett 1871—1875-ig egy 48 km hosszú tápcsatornát építettek a Dunával párhuzamosan Bajától Bezdánig, Baján pedig kikötőt. Ezzel egyidőben Sztapár és Újvidék között elkészítették a 68 km hosszú Ferenc Józsefcsatornát, melyet a 8 méteres szintkülönbség leküzdésére 4 db zsilippel láttak el. 300 tonnás hajók is közlekedhettek rajta. 100 éve 1896-ban Az ezredéves kiállításon külön „Vízi pavilon" mutatta be hazánk vízépítészetét. (5 főcsop.: a) általános rész; b) vízműtani tanulmányok; c) folyamszabályozás, ármentesítés és vízrendezés; d) lecsapolás, talajjavítás, vízhasznosítás; ej vegyes tárgyak, magánzók, gyárak, iparosok.) Kiállító 211, kiállított tárgyak száma 1274. Az 1830-ban lecsapolt tatai Öreg-tó helyén levő rétet újra elárasztották és ott a tulajdonos (Eszterházi Miklós) halgazdaságot létesített. (-»1928). Aradon az elválasztórendszerű csatornahálózat szennyvizére 7 ha-os területet rendeztek be szenny vízöntözésre. 1908-ban már 12 ha, 1914-ben csaknem kétszer akkora. Az Erzsébet téren levő időjelző házikón elektromos vízállásmutató működik, mely a Duna Lánchíd-fő közelében felállított, elektromos indító - Város házán felállított elektromos rajzoló mérce elvén (Schmidt-Mauer Antal tervezése) működött. 49