Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - Marczell Ferenc: Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1996-ban

Március A Városligeti-tó végleges rendezése az 1896. évi ezredéves kiállítás előkészítése során 90 000 Ft költséggel befejeződött. Március 20. •Schulhof Ödön (Budapest), orvos, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa, jeles balneológus, fürdőszakorvos. Fő munkaterületei a gyógyvizek hasznosítása, a gyógyfürdőügy fejlesztése. Fő munkája a „Magyarország ásvány- és gyógyvizei" című könyv szerkesztése, illetve írása. 1951-66 az Országos Balneológiai Kutató Intézet igazgatója, (t 1978. február 2. Budapest) Szeptember 27. Ezen a napon adták át ünnepélyes keretek között a Vaskapucsatornát a forgalomnak az érdekelt három ország - Magyarország, Szerbia és Románia - uralkodójának jelenlétében. Október 15. * Marchart József (Debrecen) vízépítő mérnök. Működését az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulatnál kezdte, mint gátfelügyelő, gépészmérnöki diplomája megszerzése után (1933) szakaszmérnökként dolgozott. Korszerűsítette a társulat ármentesítő műveit és fejlesztette belvízelvezető hálózatát. Részt vett a tiszalöki öntözőrendszer tervezésében is. 1956-1960-ig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője, (t Debrecen, 1964. szept. 15.) Október 31. A Fehér-Körösön, Gyula mellett megépült Poirée rendszerű tűsgát, mely lehetővé tette az Élővíz-csatorna friss vízzel való ellátását öntözési, ipari stb. célokra. Megépült Kolozsvár úsztató rendszerű csatorna hálózata 18,4 km hosszban a budapesti Melocco cég kivitelezésében. Szegeden reneszánsz stílusban elkészült a mai tisztasági és gyógyfürdő, melyet 1906-1909 között átalakítottak. Bogdánfy Ödön (1863-1944) vízépítőmérnök, hidrológus, műegyetemi rk. tanár elkészítette hazánk első hidrogeológiai és hidrometeorológiai térképét. Üzembe helyezték Veszprém város vízművét, melynek vizét karsztforrások és aknás kutak biztosítják. 1960 körül napi víztermelése 5500 m

3 volt. A debreceni Nagyerdőben 1826-ban épült Vigadó és Fürdőház mellett - melyet többször bővítettek -, felépült a gőzfürdő. A Felső-Duna szabályozása befejeződött. BodokiLajos tervei alapján, Fekete Zsigmond irányításával 1886-ban kezdték meg a munkálatokat. A Felső-Duna hajózás érdekében az 1885. évi VIII. tc. értelmében a mellékágakat elzárták, a folyó kanyarulatait átvágták. A Mosoni-Dunára pedig Rajkánál zsilipet építettek, ami nemcsak a hajózást, hanem a Mosoni-síkság és a Szigetköz árvédelmét is szolgálta. Az első országos technikus kongresszuson a mérnökök és technikusok emlékirattal fordultak a kormányhoz, műszaki múzeum létesítése ügyében. A kultúrmérnöki hivatalok számának növelésével, a hivatalok áthelyezésével és területük megosztásával kapcsolatban Temesvárott Kerületi Kultúrmérnöki Hivatalt szerveztek. A Tisza hajdan és most című kiadványban megjelent a Tiszaszabályozás következtében megváltozott vízrajzi viszonyok értékelése. A kötet szerkesztője Sziberth Artúr, a vízrajzi szolgálat mérnöke volt. 75 éve 1921-ben Réthly Antal javaslatára - elsősorban a naponta táviratozó állomások jelentése alapján - a vízrajzi szolgálat rendszeresen megjelenteti a napi csapadéktérképet. Budapesten Kajlinger Mihály vízműigazgató javaslatára a vezetékes vízszolgáltatásban részesülők számára kötelezővé tették a vízmérők használatát. Március 9. t Kolossváry Ödön (Budapest) mérnök. A műegyetemet Budapesten és Grazban végezte 1885-ben. 1881-ben állami szolgálatba lépett. Előbb a folyammérnökségnél, majd kerületi felügyelőként működött. Behatóan foglalkozott az Alföld öntözésének kérdéseivel. Tervei nagy szerepet játszottak az alföldi öntözőtelepek megvalósításában. (* Árok, 1857. augusztus 4.) Április 1. t Süss Nándor (Budapest) műszerész, a magyar finommechanikai ipar megalapítója. 1876-ban a kolozsvári egyetem meghívására jött Magyarországra, az Egyetemi Mechanikai Állomás megszervezésére. 1884-ben a Budapesten létesített Állami Mechanikai Tanműhely országos mechanikusa, vezetője. 1890-ben a Calderoni céggel kötött megállapodást a műhely készítette műszerek eladására. 1900-ban a tanműhely megszűnt és Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet elnevezéssel magánvállalattá lett, 1918-ban Rt.-vé alakult. Süss Nándor termékeny konstruktőr, nagy képzettségű műszerész és oktató volt. Intézetének hírét leginkább az £őfvős-inga alapozta meg, amelyből az első példány 1890-ben készült el. (* Marburg, 1848. szeptember 25.) Július 6. t Kovács Sebestény Aladár (Budapest) mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait Zürichben végezte 1880-ban. 1881-ben lépett állami szolgálatba, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium folyammérnöki osztályán dolgozott. 1889-től a Temesvári folyammérnöki hivatal vezetője. 1893-ban Budapestre, a vízrajzi osztályhoz helyezték át. 1896-tól a József Műegyetem vízépítési tanszékének helyettes, majd 1897-től nyilvános rendes tanára. 1914-16-ban az egyetem rektora. 1912—16-ig a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke. Főleg az ármentesítés, valamint a vízépítési műtárgyak tervezése és építése terén ért el jelentős eredményeket. (* Buda, 1858. március 17.) Augusztus Felépült, illetve megnyílott a Palatínus strandfürdő a Margitszigeten. Mai formáját 1937-ben kapta Janáky István és Marisevich György tervei alapján. Története a századfordulóig nyúlik vissza. Vizét távvezetéken kapja a sziget északi részén levő kutakból. Október 21. t Bobik Ignác (Székesfehérvár) a Nádorcsatorna Társulat Igazgató főmérnöke. 1844-ben Pesten fejezte be a mérnöki tanfolyamot. 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban. A szabadságharc után gróf Zichy Györgynél uradalmi mérnök Adonyban és Sárszentmihályon. Itt készítette el az adonyi vízelkülönítést. 1881-től a Nádorcsatorna Társulat igazgató főmérnöke lett. Ebben a beosztásban többek között a Sió alsó szakaszán évenként megismétlődő árvizek elleni védekezést szervezte meg. (* Bocsár, 1826. febr. 26.) Megépült a Nagykanizsai Vízmű. 1935-ben 20 km csőhálózattal, 638 házi bekötéssel 21 600 főt látott el 4 db mélyfúrású kútból nyert 425 000 m

3 vízzel. 50