Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - Marczell Ferenc: Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1996-ban

31. A vízminőségi vizsgálatokat a Kárpát-medencében is ki kell bővíteni az izotóphidrológiai vizsgálatok általánossá tételével. 32. Az Egészségügyi Világszervezet legújabb ajánlása az ivóvizekben az arzéntartalmat a megengedhető 10 mg/l határér­tékre javasolja csökkenteni, ezért erősödnie kell ezen a téren, hogy az egyes országok összehangoltan erősítsék az arzén kutatást. Az arzén előfordulás vizsgálatát elsősorban az árterekre kell kiterjeszteni az eddigi tapasztalatok alapján (pl. a Dráva, a Rába, a Bodrog, a Körösök ártere). 33. A Kárpát-medence gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Az egyes országokban fellelhető palackozható ásvány- és gyógy­vizek eredményes menedzselése érdekében: - egységesíteni kellene az ásványvíz meghatározását, figye­lemmel a nyugat-európai szokványokra, - a kárpát-medencei palackozott ásványvizek számára közös nemzetközi kereskedelmi vállalatot kellene létrehozni. 34. A konferencia résztvevői hasznosnak és követendőnek tartják a vízkészletgazdálkodást befolyásoló létesítmények és üzemeltetési módok kölcsönös megismerését a Kárpát-medence vízkészletgazdálkodási problémáinak egységes értelmezése és kezelése céljából. 35. Az alapvető műszaki jellemzőket is tartalmazó katalóguso­kat kell készíteni a Kárpát-medence országaiban hatékonyan és gazdaságosan alkalmazható, működtethető vízkezelő beren­dezésekről és technológiákról. 36. A kongresszus fontosnak tartja, hogy az egyes országok figyelő rendszerei néhány év alatt egységes monitoring rendszer­be épüljenek össze és a további fejlesztés a rendszerbe illeszke­dően történjen. 37. Javasoljuk, hogy a következő kongresszus foglalkozzék a jelen kongresszus határozatainak megvalósulásával, az elért eredményekkel. Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1996-ban 350 éve 1646-ban Rákóczi György a Tiszának Tárkánytól Tokajig vezető egykori ágát belga és velencei mérnökökkel szabályoztatta, - a Bodrogköz egy része termővé vált - és ezen a víziúton szállítot­ták a sót is. 300 éve 1696-ban Buda visszafoglalása után a Rudas fürdő a kincstár birtokába ment át. 1696-ban /. Lipót Buda városának adományozta. A tanács bérbeadással hasznosította. Ekkor Bürgerbadnak (polgári fürdő) nevezték. 175 éve 1821-ben Április 2. Beszédes József igazgató mérnök Sárvíz lecsapolási tervét a Sárvízi Társaság Közgyűlése elfogadta. Elv: mélyponton lecsapoló csatorna (Sárvíz), külvizek töltésekkel berekesztve, illetve elvezetve (Sió-Kapos), malmoknak külön malomcsatorna Ősitől Cecéig (7 malom 35 vízikerékkel). Május 14. •Zsigmondy Vilmos (Pozsony) bányamérnök, az MTA levelező tagja. Főiskolát a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben végezte. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. Az elsőt 1865-ben fúrta Harkányban. 1866-67-ben a margitszigeti, lipiki és alcsúti fúrásokat vezette. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól a Földtani és a Természet­tudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban számolt be. A magyarországi geotermikus kutatásoknak úttörője volt és a közéletben is szerepet vállalt. 1883-ban a Magyarhoni Földtani Társulat alelnökévé választották. 1967-ben az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteletére emlékér­met alapított, (f Budapest, 1888. dec. 21.) Július 3. A Maros rendkívüli árvize Makónál a szentlőrinci töltés­szakaszon áttöri a gátat, előbb a szőlőket, majd 8-9 órára a várost is elönti. Csak a város belseje és nyugati része maradt vízmentes. 746 ház dőlt romba, két ember meghalt. Pécsett a főtéren (ma Széchenyi tér) a megnövekedett vízigény miatt egy nagyobb közkutat építtettek egy olasz kőfaragóval. 150 éve 1846-ban Lányi Sámuel irányításával 1833-ban megkezdett Tisza­felmérés befejeződött. Erre a munkára támaszkodva készítette el Vásárhelyi Pál 1845-46-ban a Tisza-szabályozás terveit. Január 26. „A Tiszavölgy vízi rendezésére alakult egyesületek" Széchenyi szervező munkája eredményeképpen Pesten megalakították a Tiszavölgyi Társulatot, és egyben aláírták az ármentesítő munkák közös elvégzésének szándéknyilatkozatát, a „Szerződ­vény"-t. Február 20. t Lecher József (Buda) mérnök. Tanulmányait 1815-ben a pesti Mérnöki Intézetben végezte, majd a Helytartótanácshoz tartozó Építési Igazgatóság munkatársa lett. 1822-től a Felső­Tisza szabályozásán dolgozott. 1826-ban az Építési Igazgatóság budai központjába került, majd építési főigazgató lett. Foglalko­zott a pesti Duna-szakasz szabályozásának kérdésével (1842) s az 1838-as árvíz tanulságai alapján a jégtorlódás megakadályozása érdekében a soroksári Duna-ág elzárását sürgette. ("Ómoldova, 1791.) % Március 25. Vásárhelyi Pál benyújtotta a Helytartó Tanácshoz a Tisza­szabályozás tervezetét. Április 2. Megjelent Széchenyi „Balatoni gőzhajózás" c. röpirata. Ezzel megkezdődött a balatoni gőzhajózás szervezése. Április 8. t Vásárhelyi Pál. A Tiszavölgyi Társulat Központi Bizott­ságának pesti értekezletén, a Tisza-szabályozás tervének vitája közben „véletlenül szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt". (*Szepesolaszi, 1795. március 25.) Április 30. Megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Tengerhajózó Társaság, mely a tengeri kereskedelem saját hajókkal történő fejlesztését tűzte ki célul. Mivel a hajóépíttetés különböző (nem pénzügyi) okokból meghiúsult, a társaság feloszlását 1848. február 24-én közgyűlésileg kimondta. 48

Next

/
Thumbnails
Contents