Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - "A Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme" kongresszus ajánlásai

8. A Kárpát-medencében egységesen ki kell dolgozni a kisvízfolyások kis-, közép- és nagy vízi tervezésének műszaki megalapozását. A munkát célirányos kutatással és az ez irányú eredmények felhasználásával kell megalapozni. 9. A Tisza hajózhatóságának paraméterei alapján a lehetőségek jelenlegi kihasználtsága minimális. Tarifális engedményekkel kellene segíteni a teherhajózás újraindulását és a Tiszát Titel és Tokaj között nemzetközi hajóúttá volna szükséges nyilvánítani. 10. A holtágak jelentős része a Kárpát-medencén belül a folyók középső és alsó szakaszán találhatók. Szükségesnek tartjuk a jelentősebb holtágak - holtmedrek - vízminőségi és vízmennyiségi állapotának rögzítését, a rehabilitációra érdemes holtágak részletes állapotfelmérésének és esettanulmányainak folyamatos elkészítését, az eddigi eredmények figyelembevételével. A folyószabályozások következtében megváltozott állapotok - folyómeder, alacsony ártér, magas ártér helyett kialakult - meder, hullámtér mentesített terület, szükségessé tesznek egy a folyó vízminőségét védő sáv kialakítását, amely egyben a holtágak rehabilitációját, a parti szűrőzóna javulását, víztározását, rekreációt, természetvédelmet és egyéb más hasznosítást tesznek lehetővé. 11. A rendelkezésre álló tapasztalatok, illetve technikai háttér alapján javasoljuk, hogy a Magyarország egyes területeire már rendelkezésre álló tározó - teljesítőképességi összefüggéseket kiteijesszék a Kárpát-medence más, hasonló hidrológiai jellegű vízfolyásaira is, a tározó tervezés és üzemeltetés körülményeinek támogatása érdekében. 12. A kongresszus résztvevői megelégedéssel nyugtázták azokat az eredményeket, amelyek a hidromeliorációs beavatkozások révén a talaj vízháztartásának fejlesztése, a hatékony nedvességszabályozás értékelése és irányítása terén megismertek. Javasolják, hogy a Kárpát-medence egészében minden lehetséges agrotechnikai és műszaki módszerrel segítsék elő a talajok nedvességtároló/víztartó kapacitásának növelését, a vízigények harmonikus kielégítése érdekében. 13. A vízgazdálkodás része a vízkárelhárítás, a vízvédelem, a mezőgazdasági vízgazdálkodás is, amelyeknek sokirányú fejlesztése és rendszerszemléletű kezelése nemzetközi összefogást igényel a Kárpát-medencében is. 14. Az aszályt, mint a víz hiányából keletkező vízkár problémát az árvíz és belvíz védekezés módszereihez - és sok tekintetben eszközeihez - hasonlóan kellene megoldani. Az egyes országok javaslatait egyeztetni kellene. 15. Tekintettel a most már több, mint 10 éves aszályos periódusra és a valószínűsíthető klímaváltozásra célszerű volna a Kárpát-medence egészére kiterjedő vízkészletfeltárást, vízháztartási vizsgálatot végezni az ökológiai állapotok és célállapotok számbavételével együtt. 16. A talajok védelme érdekében célszerű alkalmazni az egész Kárpát-medencében az erózió kártételeinek csökkentése céljából kidolgozott korszerű, tájba illeszthető mérnöki/műszaki eljárásokat. 17. A kongresszus felhívja a figyelmet a mezőgazdasági vízgazdálkodás néhány rendezetlen problémájára, így például: - a privatizált öntözőrendszerek sorsára, - a felosztott drénezett területek sorsára, - a mezőgazdaság finanszírozási rendszerétől is függő, ma még tisztázatlan mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok megfogalmazására, - a vízgazdálkodási létesítmények rendezetlen tulajdonviszonyaira és érdekviszonyaira, - a közigazgatás részéről a vízgazdálkodás iránt felmerülő társadalmi elvárások megfogalmazására és a társadalmi igényeket kifejező szervezeti formák létrehozására. 18. A kongresszus felhívja a Kárpát-medence országainak figyelmét a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos legfontosabb feladatokra. 19. A kongresszus résztvevői a korszerű informatika jelentőségét ismerve sürgetik az egységes kárpát-medencei rendszer kialakítását az országos rendszerekre építve. 20. Az 1980-as években végrehajtott módszertani fejlesztések eredményeképpen létrejöttek azok az alapok, amelyekben az operatív hidrológiai előrejelzés kiterjesztése a magyarországi összes nagyobb folyóra lehetségessé vált. A Kárpát-medencében, esetleg az egész Duna-medencében egységes hidrológiai előrejelzési rendszer létrehozását kell kitűznünk az érdekelt országok együttműködése alapján. Ennek első lépéseként a további sikeres előrejelzés adatigényének kielégítésére fejleszteni kell a vízrajzi gyors adatszolgáltatás rendszerét a Kárpát-medencében, különös tekintettel a napi vízhozam adatokra. 21. Országonként, majd a Kárpát-medence egészére adatbankot kell létrehozni a vízminőségi paraméterekből. 22. A Kárpát-medencében egységes elvek kialakítása után kiemelt feladatként kell folytatni országonként a talajvíztartó képződmények vízminőségi térképezését, kiegészítve a megbízhatóság és az időbeli változások vizsgálatával. 23. Az országhatárokkal osztott felszíni és felszín alatti vízbázisok egységkénti kezelése optimális hasznosítása, minőségének és mennyiségének megóvása érdekében a vonatkozó kétés többoldalú együttműködést átfogóbbá és hatékonyabbá kell tenni. 24. A hatékonyabb vízkészletvédelem érdekében a vízkészlethasználati járulék vagy vízdíj egy része kerüljön vissza automatikusan a területre és ez az összeg vízbázisvédelmet szolgáljon. 25. A Kárpát-medence felszín alatti vízkészleteinek védelme érdekében a folyóból vagy a folyóvölgyi rétegekből kitermelt és felhasznált vizet, megfelelő tisztítás után a folyóvölgy jól megválasztott szakaszán, megfelelő természeti környezetben vissza kell szivárogtatni a talajvízbe. 26. A Kárpát-medence egyes részein a felszín alatti vízkivétel meghaladja az utánpótlást, ezért nyomáscsökkenés indult meg. Javítani kell a tartós vízszintsüllyedések következtében veszélyeztetett helyzetben lévő térségek vízháztartási egyensúlyát. 27. Mind a vízkészletek számbavételét, mind a részletes vízháztartási elemzéseket csak a Kárpát-medence egészére célszerű elvégezni. Ehhez a Kárpát-medence e témakörrel foglalkozó szakembereinek összefogására van szükség. 28. A felszín alatti vízkészlet védelme érdekében a Kárpátmedencében részvízgyűjtőként összehangoltan az érintett országokban szükséges: - a vízhasználók kútjainak felszerelése vízmérő műszerekkel és a kitermelt vízmennyiség szigorú ellenőrzése, - a védőidomok kialakítása, - a felszín alatti vizek minőségellenőrzésének fejlesztése, - a kialakulófélben lévő szennyezési zónák figyelemmel kísérése monitoring rendszer kialakításával. Meg kell teremteni a Kárpát-medencében azt az érdekeltségi rendszert, melynek gazdasági és jogi kereteiben a vízbázisvédelem ésszerűen és értelmesen megvalósítható. Ennek első lépéseként a gazdasági és jogi kereteket kell országonként és országok között kidolgozni. 29. A felszín alatti vízbázisok elszennyeződésének ütemét és veszélyeztetettségét az egész Kárpát-medencében jelentősen mérsékelni kell. 30. A vizek minőségére vonatkozóan a nemzetközi együttműködés alapjaként a rendelkezésre álló adatokat országonként egységes elvek alapján létesítendő felszín alatti adatbázisban kell összegyűjteni és közreadni. 47