Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - "A Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme" kongresszus ajánlásai

rendkívül sok hasonlóságot fedezhettünk fel a 150-200 évvel ezelőtti és a mai gazdasági viszonyok között. Akkor a tőkés rendszer kezdete sem vezetett a hazai ipar kialakulásához, a beruházások elmaradtak, a mezőgazdaság a kereskedők és a bankházak ellenőrzése alá került. - A „Magyar mérnökök és a hazai műszerészek felmérő eszközei"-ről Bartha Lajos rendkívül érdekes és szemléletes előadást tartott. A fejlett angol földmérő műszeriparral szemben nálunk a 18. században a földmérők maguk készítették műszereiket, mint pl. Mikoviny Sámuel a 3 láb sugarú precíziós kvadránsát. A nehézkes műszereket az 1830-as években a könnyen kezelhető teodolitok váltják fel. Ilyet használt már Lányi Sámuel is. A mérnökök ekkor általában saját műszereikkel dolgoztak, s azokat Németországból és Ausztriából szerezték be. Több hazai műszerész már sorozatgyártást is végzett, de nem tudott versenyezni a külföldi cégekkel és 1849 után ez az iparág jó időre elsorvadt. - A konferenciát Rózsa Gábor „Vásárhelyi Pál Szentesen" c. előadása zárta volna, ez azonban sajnálatos módon elmaradt. A kétnapos rendkívül színvonalas rendezvény méltó volt a rendezőkhöz tartalmában és kivitelében. Az október végéig látogatható kiállítás mind a szakembernek, mind a nagyközönségnek egyaránt nagy élményt, szellemi gazdagodást nyújt. Dr. Dobos Irma IRODALOM [1] Kaján I. (szerk): Vásárhelyi Pál is a reformkori mémökgeneráció. Katalógus. Bp. 1995. „A Kárpát-medence vízkészlete és vízi A Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében 1994. október 17-21. között Egerben tartott Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme kongresszuson részt vett magyarországi, szlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai, horvátországi, szlovéniai szakemberek 5 napon keresztül, 5 szekcióban tárgyalták meg az egységes rendszert alkotó Kárpát-medence felszíni és felszín alatti vizeinek jelenlegi helyzetét, a szükséges fejlesztési kérdéseket. A kongresszus résztvevői az elhangzott 107 előadás és az azokat követő élénk vita után az alábbi ajánlásokat hozták egyhangúan a Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme tárgyában, melyet a döntésének megfelelően a kongreszszust rendező Magyar Hidrológiai Társaságnak minden kárpátmedencei ország kormányának meg kell küldenie, kérve, hogy az ajánlásokat fogadják el és a javasolt közös munkát állami szinten indítsák el. 1. A kongresszus résztvevői megállapodtak abban, hogy a Kárpát-medence vizeiről kétévenként tartanak a jelenlegihez hasonló kongresszust. Az 1996. évit Magyarországon tartják, majd a többit más-más kárpát-medencei országban. 2. A Kárpát-medence vízgazdálkodási problémáit a Helsinki konvencióra (1992) és a Duna konvencióra (1994) alapozva kell megoldani. Az országok együttműködését a felszíni vízkészletek hozzáférhetőségére és az azokkal való gazdálkodára kell elsősorban koncentrálni, lebontva egészen a részvízgyűjtőkig. Ennek megfelelően a meglévő határvízi kapcsolatokban is javasoljuk fokozottabban érvényesíteni e konvenciókban foglaltakat, különös tekintettel és figyelemmel a vízgyűjtő elvre. A vízháztartás szempontjából egységes régiókban, mint amilyen a Kárpát-medence, a vízgazdálkodást helyi, országos illetve regionális szinten is integrált módon kell végezni. 3. Az árvédelem a vízgazdálkodás része, melyet ma már csak a Duna vízgyűjtőjének egységes összehangolásával lehet gazdaságosan megoldani. Ennek része a Kárpát-medence árvízvédelmének összehangolása, elsősorban - az árvízvédelmi rendszerek tervezése és kiépítése terén az előrejelzési rendszerben, amelyben a természeti folyamatoknak a művi beavatkozással történt módosulását, befolyásolt hatását kell figyelembe venni, - árvíz idején az operatív árvízvédekezés, a beavatkozások meghatározása és végrehajtása terén, - a műszaki tapasztalatok széles körű kicserélése. 4. A Kárpát-medencében a nemzetközi együttműködés keretében felülvizsgálandó és korszerűsítendő az árvízvédekezés kaprnyezetvédelme" kongresszus ajánlásai csolatrendszerének területén a hagyományos ún. határvízi közös érdekeltségű folyó, illetve vízfolyás szakaszok keretei között való együttműködés. Ehelyett a közös érdekű vízgyűjtő szemlélet bevezetése lenne célszerű. 5. Az árvízvédekezés biztonságának fokozása érdekében biztosítani kell a személyi feltételeket, a szakemberek képzését és munkájuk begyakoroltatását. Intézményesen kell megoldani a védekezéshez szükséges munkaerő biztosításának szervezeti és jogi kereteit. 6. Az árvízi hidrológiai előrejelzés során - különösen a vízgyűjtők tározókkal, völgyzáró gátakkal befolyásolt állapota miatt új hidraulikai szemléletű előrejelzés irányában kellene haladni. A Kárpát-medence országaiban a többéves árvízmentes időszak és bizonyos pénzhiány következtében a legfőbb problémák, fenyegető veszélyek az alábbi területeken várhatók: - a védtöltések altalajában, - a védtöltés és altalajuk kapcsolataiban, - a védtöltéstest tönkremenetelében, degradációjában, - kiszáradás vagy egyéb ok miatti állapotváltozásban, - a műtárgyak, - a töltésgyepek, - a véderdők, - a védekezést kiszolgáló hírközlés, - a közlekedés területén. 7. A Kárpát-medence összehangolt vízi környezetvédelmének a kialakítása érdekében az országok szakmai szervezetei közösen végezzék el: - a környezetvédelmi szakmai képzések követelményrendszerének kidolgozását, - a környezetvédelmi tudatformáláshoz, tájékoztatáshoz, továbbképzéshez a megfelelő dokumentációs bázisok, szakkönyvtárak folyamatos fejlesztését, célszerűen állami feladatnak tekintve, - a környezetvédelmi oktatáshoz szükséges tananyagok összeállítását, - a szennyezések a Kárpát-medencében is átlépik a határokat, ezek (közös) észlelésében, (közös) mérésében, értékelésében és elhárításában az érintett országok együttműködése szükséges. A jelenlegi kétoldalú kapcsolatokat a vízgyűjtőn lévő valamennyi ország irányába célszerű bővíteni, - a Kárpát-medencében a légszennyezés szoros összefüggésben van a vízí környezet elszennyeződésével. Fontos, hogy a szmog kialakulásának tényezőit egységes módszerekkel vizsgáljuk. 46