Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: "Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció" kiállítás éa konferencia

2. kép. Beszédes József terve a Sárvíz-Kapos-Sió vízrendszer rendezésére 3. kép. Korabeli ábrázolás Bernhard Antal gőzhajójáról, a „ Carolina "-ról (Vizy Zs. felvétele után) tudományos Akadémia folyóirata és Liebig Annalenje, mint új felfedezést közölte. Az építészek közül Pollack Mihályt klasszicista stílusú munkáin, Hild Józsefet az esztergomi bazilikán, Clark Ádámot a Lánchídon keresztül elevenítette fel a kiállítás. Széchenyi István gazdaságpolitikájának alapját kiváló pénzügyi szemlélete képezte, s terveinek megvalósításában igaz támogatót talált Sina György (1782-1856) bécsi bankárban. Az ekkor életre hívott Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot alapítólevele tanúsítja. A hírközléssel, a papír- és nyomdaiparral külön szektor foglalkozik. Kiemelt szerep jutott 1848-ban Heckenast Gusztávnak (1811-1870), aki nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő volt. Ő nyomtatta ki a 12 pontot és a Nemzeti Dalt, s alapította a tekintélyes Vasárnapi Újságot. A mezőgazdaság fejlesztése és ezen belül gépesítése Festetics György (1755-1819), a Georgikon megalapítója nevéhez fűződik, amelyben Pethe Ferenc (1764—1832), a Georgikon tanára nagyszerű segítőtársa volt. Vidats István (1802-1883) gépműhelyével kivívta a magyar mezőgazdasági gépészet atyja címet. Végezetül Vásárhelyi Pál halálakor írott Vörösmarty Mihály sírversét olvashatjuk, továbbá a Magyar Tudós Társaságról és a mérnöki intézmény újjászervezéséről kaptunk tájékoztatást. A nagy tömegű kiállított tárgy mind a reformkort reprezentálja. A 27 vitrin anyaga és számos szabadon elhelyezett tárgyi emlék összeválogatása rendkívül nagy szakszerűségről tanúskodik. A legnagyobb számban azok a műszerek és eszközök láthatók, amelyeket elsősorban a vízimérnökök használtak munkájukhoz. Emellett a Georgikonból számos földművelő eszköz, Kossuth bankó, az esztergomi bazilika és több gőzhajó makettje, hajómenetrend 1837-ből, szépírás-füzetek, lúdtoll és az 1850-ben megjelent acéltoll, az Óbudai Hajógyár által kiadott szolgálati bizonyítvány és még sok, ebből a korból származó tárgyi emlék teszi érdekessé és színvonalassá a kiállítást. A tudományos konferencia A konferenciát március 23-án Katona András, a Közlekedési Múzeum főigazgatója nyitotta meg, s beszédében megemlékezett a Múzeum életre hívásának 100. évfordulójáról. Deák A. András Vásárhelyi Pál „személyi lapja" c. előadásában beszámolt azokról az Országos Levéltárban talált újabb adatokról, amelyek a kiváló vízimérnök rendkívül alapos munkáját bizonyították a Tisza szabályozás előkészítésekor. - „A Körös-felmérés mint a magyarországi folyómappációk alapja" keretében Goda Péter Beszédes József, Huszár Mátyás és Bodoky Károly munkásságát vázolta fel. - Folyóink szabályozásának kérdéseivel annak idején vezető politikusok és a parlament is foglalkozott. így született meg az 1839. évi törvénycikk, de ezt megelőzően és 1841-ben is az Akadémia több pályázatot írt ki az árvíz elleni védekezés megoldására. Emellett számos dilettáns javaslat is napvilágot látott, mint a pincék betömése, a Duna mélyítése és szélesítése, Pest Gödöllőre helyezése stb. Minderről Kaján Imrétől hallottunk élvezetes feldolgozást. - Gazda István „Az Akadémia és a műszaki tudományok a reformkorban" c. előadásában az akadémiai kiadványok megjelenésének nehézségeiről, az akadémikusok munkáiról adott kitűnő áttekintést. Megismerhettük többek között Bólyai Farkas matematikust, mint drámaírót is. - A reformkori vasútépítő mérnökök tevékenységét Eperjesi László tárta fel előadásában. -Amelie Lanier „A hitel nem teremti meg saját feltételeit" című előadását hallgatva 45