Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csekő Géza-dr. Sági Károly: Vízháztartási jellemzők összefüggései kisparcellákon a felszíni lefolyást is vizsgálva

Mi azonban a kortársak ennél többet őrzünk meg belőle 25 év távlatában is. Mi ismerjük még a hangját, hamiskás vagy keserű mosolyát. Az elvégzett, sikeres munka örömének csillogását szemében. Emlékszünk a kéz melegére s a remegésére is néha. Társaságunk egyik kezdettől fogva leghívebb tagja volt. Megérdemli, hogy ilyen jeles napon, mint ez a mai, felelevenítsük egyéniségét és tisztelegjünk előtte. Dr. Juhász József az MHT elnöke IRODALOM [1] Horváth J.: Papp Ferenc szoboravatása. Hidrológiai Tájékoztató, 1987. április, 4-6. [2] KertészP.: Dr. Papp Ferenc emlékezete (1901-1969). Földtani Közlöny, 99. 4.1969. 310-312. [3] Marczell F. szerk.: A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-1992. Kiadja: a Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, 1992. [4] Rónai A.: Dr. Papp Ferenc (1901-1969). Hidrológiai Közlöny, 49.4.1969. 145-146. [5] Vitális Cy.: Papp Ferenc 1901-1969. Hidrológiai Tájékoztató, 1969. június, 5-6. [6] Vitális Gy. szerk.: A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság múltja és jelene 1917-1992. Kiadja: a Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, 1992. • • » Dr. Papp Ferenc professzor halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, a Budapesti Műszaki Egyetem ÁsványFöldtani Tanszéke és a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1994. január 8-án koszorút helyezett el a Farkasréti temetőben levő sírnál, majd megkoszorúzta dr. Papp Ferenc mellszobrát a Gellért fürdőben. A Farkasréti temetőben dr. Varga Miklós, Maucha László és dr. Kertész Pál, a Gellért fürdőben dr. Juhász József, dr. Gádoros Miklós és dr. Kleb Béla mondott beszédet. (Szerk) Vízháztartási jellemzők összefüggései kisparcellákon a felszíni lefolyást is vizsgálva DR. CSEKŐ GÉZA - DR. SÁGI KÁROLY Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő A GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének munkatársai a DATE Kutató Intézetének (Karcag) Kisújszállási Telepén kialakított kísérleti téren a hatvanas évek óta mérnek az öntözött tábla vízháztartási helyzetének leírására felhasználható jellemzőket. A Telepen mért meteorológiai jellemzőkön túl 6 db 4%c lejtésű, tereprendezett mérőparcellán (1/3 -1/3 ha-on) regisztrálják a felszíni lefolyást, mérik a talajvíz mélységét, a talajhőmérsékletet, illetve a talajnedvességet (1. ábra). ./ Jl Vízlevezető csatorna -«-e=4%o 1 o 2 3«-i 4 e 5 6 ®-© 1. ábra. A kísérleti terület helyszínrajza 1. Ideiglenes talajvízszint észlelő kút 1-5,2. Thomson bukó, rajzoló vízmmércével, 3. Ombrográf, 4. Tereplejtés, 5. Öntözetlen parcellák, 6. Öntözött parcellák. A terület talaja tipikus réti talaj, közepes humusz szinttel, löszszerű agyagon. A talaj pH értéke 6,8-7,2 (vízben), az ötórás kapilláris vízemelés 96-124 mm, a higroszkóposság (hy) 2,7-4,0; a szántóföldi vízkapacitás - 30 súly % (a száraz talaj súlyának %-ában), a humusztartalom 3,5%, a térfogattömeg 1 m mélységig 1,27 g/cm

3 és 1,55 g/cm

3 között változik. A talaj vízmélység 0.3-2,4 m között ingadozik. Az öntözés sávos csörgedeztető, barázdás vagy esőztető módszerrel történik. Az öntözött parcellákon búza—kukorica 1. éves füveshere - 2. éves füveshere, a kontroll parcellákon búza—kukorica vetésforgóban üzemszerű termelés folyik. A tartamvizsgálat eredményeinek, így - a vízháztartási elemek idősorainak részletes értékeléséhez az adatok további számítógépes feldolgozása szükséges. Jelen tanulmány csak néhány vízháztartási jellemző időbeli változását, illetve összefüggését mutatja be. Csapadékjellemzők A kisújszállási Meterológiai Állomáson és a Telepen mért tenyészidei (V. 1—VIII. 31.) és az évi átlagos csapadékösszeg az alábbiak szerint alakult (1. táblázat). Az 50 éves átlagot csak a '60-as évek évi csapadékösszege érte el, míg a '70-es és '80-as években több, mint 100 mm-rel csökkent az évi összeg, és ennek megfelelően csak kisebb arányban, kevesebb volt a tenyészidei átlagos csapadék is! Ez a csökkenő tendencia, 1991-től eltekintve, folytatódott 1992-ben is, sőt 1993 elején is. A tenyészidő hónapjaira vonatkozóan is hasonló megállapításokra juthatunk (2. táblázat). A Telepen mért havi csapadékösszegek statisztikai elemzéséből az adódott, hogy 1960-85 között az esetek 4%-ában érte el májusban a 91 mm-t, júniusban a 115 mm-t, júliusban a 105 mm-t, augusztusban a 88 mm-t a csapadék, míg 1988—92-ig ezt meghaladó esőmennyiséget csak egyszer mértek, 1991 júliusában (VII. hó), 114 mm-t (>105 mm). Léghőmérséklet-jellemzők A tenyészidő havi átlagos léghőmérsékleteit 10 évenként átlagolva változó tendenciájú átlaghőmérsékletek, de az 50 éves átlaghoz képest a VI-VII-VIII. hónapban 0,2-0,8 "C-kal kisebb léghőmérsékletek jellemzik (kivéve 1 esetet a 20,1 'C>19,8 'C), (3. táblázat). Azt mondhatjuk tehát, hogy a csökkenő mennyiségű tenyészidei csapadékkal általában kis mértékű léghőmérséklet csökkenés járt együtt (kivéve a '80-as évek májusi értékét, a 16,9>16,4 °C). Talajnedvesség-jellemzők A talaj nedvességtartalmát változó időközönként (legsűrűbben 2-3 naponként) 50 cm vagy 100 cm mélységig, 10 cm-enként vett talajmintákból szárítószekrényes módszerrel határozták meg. 1 (r \r Öntöző csatorna 8