Hidrológiai tájékoztató, 1994
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csekő Géza-dr. Sági Károly: Vízháztartási jellemzők összefüggései kisparcellákon a felszíni lefolyást is vizsgálva
Csapadékösszegek 1. láblázat Meteorológiai Állomás Kisújszállás Belső Kísérleti Telep Kísérleti Telep 1901-50 1961-70 1971-80 1981-90 1991 1992 évi összeg Évi maximum (mm) átlag (mm) minimum (mm) 836 532 305 636 (70-ben) 539 (62-ben) 409 728 (80-ban) 425 (71-ben) 343 559 (87-ben) 402 (83-ban) 345 539 391 tenyészidei összeg 291 142 Tenyészidei maximum (mm) átlag (mm) minimum (mm) 226 378 (70-ben) 241 (62-ben) 111 283 (78-ban) 211 (71-ben) 135 226 (87-ben) 185 (90-ben) 140 539 391 tenyészidei összeg 291 142 2. táblázat Havi csapadékösszegek Hó 1901-50 1960-85 1988 1989 1990 1991 1992 V. max (mm) átlag (mm) min (mm) 112 51 7 101 51 12 75 32 19 83 18 VI. max (mm) átlag (mm) min (mm) 155 67 13 140 65 20 61 89 73 21 104 VII. max (mm) átlag (mm) min (mm) 165 56 4 116 56 12 38 17 35 114 3 VIII. max (mm) átlag (mm) min (mm) 136 52 10 115 47 6 49 60 13 72 17 3. táblázat LéghOmérsékletek Meteorológiai Belső Kísérleti Kísérleti Állomás, Kisújszállás Telep Telep hó 1901-50 1961-70 1971-80 1981-90 •c V. 16,4 16,3 16,5 16,9 VI. 19,8 20,1 19,2 19,5 VII. 22,2 21,6 21,6 22,0 VIII. 21,4 20,7 20,8 20,9 Az 1974-ben (a 2. és 4. parcellán, A, B, C szintben) történt talajvizsgálat eredménye szerint a talaj térfogattömege 1,27 g/cm'-l,55 g/cm 3-ig, a porozitás 53%—45%-ig változott, míg a nedvességtartalom pF = 2,0-nél 42 tf%-45 tF%; pF = 4,2-nél 24 tf%—26 tf% és pF = 6,1-nél 5,5 tf%-6,3 tf% közöttinek adódott. E méréseket dr. Várallyai György (TAKI) és munkatársai végezték. E mérései eredményeket a 0-50 cm, illetve 50-100 cm-es rétegre átlagolva a talajnedvesség térfogatszázalékban (tf%) és súlyszázalékban (s%) kifejezett értékei között az 1,5 illetve 1,4 szorzófaktor jó közelítésnek tekinthető. Az 1 m mély réteg víztartó képessége így, DV = 185 mm. Példaként bemutatva az öntözött 3. parcella tenyészidei átlagos nedvességtartalmát a 0-50 cm, illetve 50-100 cm-es rétegben kapjuk, hogy a '60-as években rendre 25,6 s%, illetve 24,4 s%, a '70-es években rendre 26,5 s%, illetve 25,2 s% és a '80-as években rendre 24,6 s%, illetve 24,0 s% volt a nedvességtartalom. A fenti talajnedvesség-jellemzőkkel számolva - most már az 1 m-es szelvényben - a tenyészidei átlagos felvehető nedvességtartalom 0,61 DV, 0,67 DV és a 80-as években 0,55 DV volt. Az utóbbi az utolsó évtized csapadékhiányos időjárásával, és mint a későbbiekben látni fogjuk, az elmaradt öntözésekkel magyarázható. A vízszint mélysége a talajvízszint észlelő kutakban A talajvízszint észlelése legsűrűbben 3 naponként történt a parcellák határvonalán telepített öt talajvízszint észlelő kútban. A kutakban mért vízszintek az 1960-1966 években az 5.-től az 1. kút felé csökkenő talajvízszintet jeleztek. Ez a talajvízszintesés 1967-ben megváltozott és a kutak konzekvensen egy homorú talajvíztükröt jeleztek a vizsgálat további időszakában (1967 óta). A kutakban mért talajvízszintek (cm) tenyészidei átlagai az alábbiak szerint alakultak: Kútszám 1960-66 (1967) 1971-80 1981-90 (1991) 1. 107 (126) 102 111 152 2. 100 (131) 120 132 143 3. 96 (145) 134 139 154 4. 91 (107) 114 118 134 5. 85 (96) 93 91 102 Amellett, hogy 1967-ben a talajvíztükör egyirányú lejtése homorúvá vált (minden bizonnyal az 1967-ben épült „elvezető" csatorna (1. ábra) hatására) a kutak egyöntetűen jelzik a '60-as 9
