Hidrológiai tájékoztató, 1994
1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszlerné Szentpáli Ágnes: A Duna jövője anként sorozat - Góg Imre: 30 éves a Békés megyei Területi Szervezet
dődött az a „tizedfélévi" munka, mely 1878 májusában fejeződött be az előre tervezett 419 m helyett 970,48 m mélységben. Fejér László két Zsigmondy méltatásra kérte fel dr. Pataki Nándort - aki Hauer Károly magánleveléből idézett a margitszigeti fúrás befejezése után - és dr. Korim Kálmánt - aki viszont Halaváts Gyula, a Vasárnapi Újság 1878. évi 42. számában megjelent cikkéből ismertetett részleteket. Az előadás sorozat után került levetítésre az a rövid videofilm, mely 1992-ben, a margitszigeti fúrás 125. éves évfordulója alkalmából készült, s melyben a „Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény"-ben elhelyezett Zsigmondy-féle fúróberendezés működőképes makettjével ismerkedhetett meg a hallgatóság. A videofilm megtekintése után Tóth János a megemlékező ülést bezárta. (Ezt követően dr. Kassai Ferenc hívta fel a figyelmet a Zsigmondy Vilmos anyag pótlásának lehetőségére, részben Dorogról, részben a dr. Gyulay-féle hagyatékból.) Csath Béla A Duna jövője ankét sorozat Az önkormányzatok feladat- és hatáskörének megváltoztatása inspirálta társaságunkat, hogy 1992-ben megyénként ismertessük az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatköreit és az ezzel kapcsolatos támogatási rendszert. 1993-ban pedig a „Duna jövője" című ankétsorozat során a Duna menti önkormányzatok számára készültünk fel a Duna - Duna-parti feladatok ismertetésére -bevonva valamennyi érdekelt vállalatot, intézményt és egyéb szervezetet, pl. „Duna kört". Először meghívottak körében egy két napos rendezvényre került sor Esztergomban. Akonferencia célja, hogy a magyar Duna-szakaszjövőjére irányuló teljes körű vizsgálattal ki lehessen tűzni azt a nagy távlatú célrendszert, melynek figyelembevételével a magyarországi Duna-szakasz kutatási, tervezési és közigazgatási feladatai kialakíthatók, összhangban a Duna teljes hosszán. A résztvevők két szekcióban az alábbi kérdéseket vitatták meg: 1. Környezetvédelem és környezetgazdálkodás 2. A Duna élővilága 3. Hullámtér 4. Vízellátás 5. Szennyvízelhelyezés 6. Folyószabályozás 7. Duna menti melioráció 8. Hajózás 9. Energiatermelés 10. Üdülés, sport, turizmus 11. Hazai és nemzetközi jogi kérdések Az előadások és a vita során kialakultak azok a legfontosabb megállapítások, amelyeket a Duna jövője érdekében prioritásként kell kezelni. A megfogalmazott javaslatokat az előadók az egyes Dunaszakaszok rendezvényein ismertették, mely már a rendezvénysorozat második szakasza volt. Ebben a második lépcsőben Győrben, Vácon és Faddon az egyes Duna-szakaszok érintettjeinek jelenlétében került sor a nyilvános vitaülésre, ahol az esztergomi rendezvényen megfogalmazott prioritásokat ismertették az előadók. Meghívottak voltak a polgármesteri hivatalok képviselői, a Duna menti iparvállalatok, víz- és csatornaművek és az érintett környezetvédelmi - természetvédelmi hivatalok, intézmények, zöld körök, horgász egyesületek és sportkörök vezetői. Az előadók jelenlétükben fejtették ki az Esztergomban konszenzussal kialakított elképzeléseiket. Az érdeklődés mind a három rendezvényen rendkívüli volt, és elsősorban az árvízvédelmi - szennyvíztisztítási, illetve a sport és környezetvédelmi kérdéseket favorizálták a résztvevők. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium képviselőjét a beruházások támogatási rendszerével kapcsolatos információkért ostromolták, valamint az egyéb szponzorálási támogatási rendszerek elnyerésének lehetőségei voltak az érdeklődés középpontjában. Ebből egyértelműen kitűnt, hogy a Duna és vonzáskörzete gazdáinak igencsak komoly tervei vannak a természeti adottságok hasznosítására. A rendezvény résztvevői megfogalmazták azokat a legfontosabb teendőket, melyek a Duna és Duna menti érintett körzetek megőrzése, fejlesztése érdekében feltétlenül szükségesek - ár és belvízvédelmi - szennyvíztisztítási - vízvédelmi - környezet a vízminőség és a természetvédelmi szempontokból - valamint azokat az egyedi tennivalókat, melyek az egyes konkrét helyi problémák megoldását segíthetik elő. Javaslatok születtek az egyes tárcák legfontosabb és legsürgősebb feladatainak koordinálására. A rendezvénysorozat résztvevői egyhangúan egyetértettek abban, hogy a hasonló jellegű, a széles nyilvánosságot bevonó rendezvényekre más témakörökben is szükség van. Geszlerné Szentpáli Ágnes 30 éves a Békés Meg A Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete - Békés Megyei Csoport volt ekkor az elnevezése 1964. szeptember 29-én alakult meg Gyulán, 36 fővel. A tagság túlnyomó részt a vízügy területén dolgozó műszakiakból állott, de voltak közöttük orvosok, kutatók, halbiológusok, gépészek, mezőgazdászok stb. is. Az alakuló közgyűlésen leszögezték a csoport működésének irányelveit: „A víz olyan korlátozott mennyiségű kincs, amelynek minden cseppjével ésszerűen kell Területi Szervezet gazdálkodni." A szervezet már az első rendezvényein a hévizek komplex hasznosítása, víznyerési lehetőségek, a Maros hordalékkúpból szennyvízöntözés, szennyvízhasznosítás, belvízvédelem kérdéseit tűzte napirendre. A későbbiekben jobban kidomborodott a KÖR-VIZIG bázisintézményi szerepe. A csoport sokrétű feladataiból érezhetően előtérbe került a vízminőségvédelem és az ezzel együttjáró szennyvízelhelyezés, valamint a környezetvédelem. Tíz esztendő alatt 137 előadás, 9 ankét, 6 53
