Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszlerné Szentpáli Ágnes: A Duna jövője anként sorozat - Góg Imre: 30 éves a Békés megyei Területi Szervezet

konferencia, 6 bemutató, számos filmvetítés és kiállításra került sor. Legtöbb előadáson (38) a víz- és környezetvédelemmel foglalkoztak. Eredményesen foglalkozott szervezetünk a vizek tisztaságának megóvásával. Jelmondattá vált hogy: „egy csepp szennyvizet se engedjünk tisztítás nélkül a felszíni vízfolyásokba". Szorgalmazták a szennyvizek befogadón kívüli elhelyezését. Területünkön valósult meg a több mint 1000 ha-os békéscsabai szenny vízöntöző-telep. A gyulai nyárfás szennyvíz-öntözőtelep megépítésével Gyula város üdülő jellegét nem veszélyezteti a felszíni vizek elszennyeződése. Országosan elismert jelentős eredményként beszélhetünk a társaság megyei szervezete által kezdeményezett sarkadi cukorgyári szennyvizek hasznosításáról, a szarvasi hígtrágya-elhelyezés megoldásáról. A szakmai utánpótlás nevelést fontos feladatnak tekintettük. Társaságunk részvételével és hathatós segítségével évek óta sikeresen készültek technikusaink és mérnökeink pályaművei, amelyek egy része országos elismerésben részesültek. A Gyulán, Békéscsabán és Békésen átfolyó, a három város szennyvizét befogadó Élővíz-csatorna állapotának megváltoztatása 1978 óta fiatal műszaki tagtársaink tervei szerint történik. Egyéni tag fő Jogi tag (db) latot tartottunk a horgászegyesületekkel és azok tagságával, a környezet- és természetvédelmi aktivistáival. Velük együttműködve segítettük Békés megye természeti, műszaki értékeinek megóvását, védetté nyilvánítását, a Dévaványai Túzokrezervátum, a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, a Kardoskúti és Körösvölgyi Természetvédelmi Terület, a Vésztő Mágorhalmi régészeti feltáróhely létrehozását. Az MTESZ megyei Elnöksége megbízásából Területi Szervezetünk foglalkozott Orosháza Gyopárosfürdővel, a Gyulai Várfürdővel, a szarvasi hévízprogrammal, a vízparti üdülés fejlesztésével, és a megyei környezet- és természetvédelmi értékeinek számbavételével. Rendszeresen foglalkozunk az élelmiszer- és könnyűipar vízgazdálkodásával. Rendezvényeink elkészítését és a témaválasztást kiemelten kezeltük, a megyei Műszaki és Fejlesztési Hónap programjához sikerrel járultunk hozzá. A Társaságunk Elnökségének munkáját elismerve, Gyulán rendezte meg 1975-ben, első vidéki XX. közgyűlését, ugyanekkor rendeztük meg a II. Vízügyi Történeti Napokat ugyancsak Gyulán. Hagyományos rendezvényeinket a későbbiekben sem hanyagoltuk el. 1980-tól több nagy rendezvény - Gázmentesítési Ankét, meliorációs gépbemutató, Élelmiszeripari Vízgazdálkodási Ankét, Gyulai Környezetvédelmi Nap - került megrendezésre. A legjelentősebb nagyrendezvényünknek minősült a Gyulán 1982-ben rendezett Körösi tanulmányút. Téma volt az úton: az árvízvédelmi gátak és altalajok feltárására kidolgozott újabb módszerek megismertetése, gyakorlati bemutatása, a gátak biztonsága, fokozási lehetőségeinek megismerése az újabb feltárási lehetőségek alapján. 1984-ben Szarvason rendeztük meg az V. Országos Vándorgyűlést. Vitaülések, társadalmi tervbírálatok, klubdélutánjainkon 1980-1984. évek között, több mint 6000 résztvevő volt jelen. Már hagyományosak a Halkísérleti Kutató Intézettel közösen rendezett Halászati Napok, és nincs olyan vizes tárgyú rendezvény, melynek ne lennének helyi képviselőink, aktív támogatói és közreműködői szoros együttműködésben a Magyar Agrártudományi Egyesület szervezetével. Rendszeresen foglalkozunk az élelmiszer- és könnyűipar vízgazdálkodásával. Tagtársaink szakmai képességeit ésszerűen, hasznosító szerződéses munkáinkkal - megrendelőink számára gyors és szakszerű munkavégzéssel - önfenntartóvá vált Területi Szervezetünk. Az MHT összes bevételének 20%-át produkáltuk. Több mint félmilliós költségvetéssel az MHT egyik „leggazdaSzervezetünk közreműködésével hozták létre Békéscsabán a Vásárhelyi Pál Vízügyi (Műszaki) Szakközépiskolát. Az 1966-os vízbő esztendő után belvízvédelmi, belvízgépészeti, csatornakarbantartó gépek és hordozható belvízszivattyúk témakörében rendeztünk országos ankétokat. Az 1970. évi rendkívüli Körös-völgyi árvíz után pedig árvízvédelmi ankétot. Az újabb, 1974. évi árvíz után szervezetünk felvetette azt az igényt, hogy a vízügyi szakembereink ismerjék meg a Körösök felső vízgyűjtőjének területét, és ott tanulmányozzák a vízgyűjtőn az utóbbi években épült vízi létesítmények szerepét, működését. Az évek során Szervezetünkkel szemben egyre növekedett az elvárás. A taglétszámunk folyamatos emelkedése következtében jöttek létre helyi csoportjaink. így 1973-ban megalakult Gyulán az ifjúsági csoport, 1974-ben a Szarvasi Városi Csoport, 1978ban Szarvasi Főiskolai Csoport. 1980-ban Gyulai Városi Csoport, 1981-ben a békéscsabai Szakközépiskolai Ifjúsági Csoport. A Területi Szervezet életképességét és szükségességét bizonyította, hogy a taglétszám folyamatosan növekedett. A taglétszám alakulása: Megyei Szervezetünk szorosan együttműködött a MTESZ tagegyesületeivel, a társadalmi és állami szervezetekkel. Kapcsogabb" Területi Szervezete lett. Ezek a bevételek tették lehetővé tagtársaink látókörének bővítését célzó hagyományos kedvezményes tanulmányutjainkat, folyóink hegyvidéki vízgyűjtőjére, a szomszédos országok, valamint hazánk vízügyi létesítményeinek megismerését. Szerveztünk tanulmányutakat a Duna ausztriai-magyarországi vízgyűjtő területére is. Ezeken a tanulmányutakon a vízgazdálkodási eredményeken kívül megismertük a terület természeti, kulturális, történelmi emlékeit és értékeit. Tanulmányútjainkon több esetben résztvettek az ország más területéről az MHT tagok is. Nagyrendezvényünk volt 1987-ben Gyulán az „Ipari Hidrotechnológusok Első Országos Találkozója". Sajnálatos módon az 1988. évi rendezvények, tanulmányutak, nem megfelelő adminisztrálása következtében, a társasági munkában törés állt be. Ennek folyamán a taglétszám nagymértékben lecsökkent, a korábbi nagyszabású programok szervezésére kevesebb lehetőség nyílt. Ennek ellenére 1989-ben nagy érdeklődés mellett előadóülésen emlékeztünk meg Kienitz Vilmos születésének 100. évfordulójáról. Területi Szervezetünk életében a mélypont az 1991-es év volt, amikoris a megyei jellegű szervezettséget a megszűnés fenyegette. Ebben az évben az 1966. és 1981. évi körösi árvizek 25., illetve 10. évfordulójának alkalmából szakmai fórumot tartottunk Gyulán. Közös rendezésben emlékeztünk meg ebben az évben Mezőtúron az árvízkapu létesítésének 50. évfordulójáról, valamint megemlékeztünk Körösladányban a „Legnagyobb Magyar" gróf Széchenyi István születésének 200 éves évfordulójáról. Ugyanitt kiállítást rendeztünk és emléktáblát avattunk. Ezen programok megrendezésében a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság és a környezetvédelemmel foglalkozók játszottak fontos szerepet. 1992-ben a vízzel foglalkozó, a szakma iránt mélyen elkötelezett szakemberek és a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozóinak kezdeményezésére sikerült a „haldokló" szervezetet egy időközi alakuló ülésen a megyei vezetést megválasztani. Az 1992. évi előadóüléseinken foglalkoztunk a Körös-vidék belvízgazdálkodásával. Csatlakoztunk az MTA és az MHT szarvasi Tessedik Sámuel évfordulóhoz. Megrendeztük a békésszentandrási Duzzasztó megépítésének 50. évforduló ünnepségét. Az MHT Elnökségével közösen szakmai fórumot tartottunk a települési önkormányzatok részére, a megnövekedett vízgazdálkodási feladataik minél részletesebb bemutatása érdekében. 1964 1968 1974 1978 1981 1984 1986 1988 1990 1991 1993 36 42 48 142 316 361 374 253 50 15 61 6 12 29 30 29 25 25 19 18 16 17 54