Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Tisztelgés Kvassay Jenő és Sajó Elemér emléke előtt - Tóth László Menyhért: Beszámoló az ICID hágai kongresszusáról

egyenletesen teríteni a hévíz kútméréseket, bár egyes helyeken nem volt elég adat. A német dr. H. Floegel szerint kezdetben lassabban ment a munka, de a kiértékelésig már megoldódtak a problémák. A vizsgálatok és értékelések a kútvizsgálatokat, a modellezés felépítését és a különböző szcenáriókat (szövegkönyveket) foglalták magukba. Liebe P. megállapította, hogy sok régi adatot, vizsgálatot kellett hasznosítani. Felhasználták így Rónai A., Korim K, Erdélyi M, Deák I. munkásságát és az OTKA, valamint egyéb munkákat. A PHARE segítsége lehetőséget adott újabb feladatokkal és módszerekkel kiegészíteni és újraértékelni a kutatást. Problémát jelentett az alapadatok hiányossága. A célok között szerepelt, hogy olyan helyeken legyen a mérés, ahol ezen segíteni lehet. Pótolni való még van és ha folytatódik a jövőben ez a munka, akkor már nem globális, hanem regionális feladatok lesznek. Ferencz B. (VITUKI) előadta, hogy igyekeztek, kb. 80 kútvizsgálattal az egész országot leteríteni, (kb. 30 pozitív és kb. 50 negatív). Némely kút, mely pozitív volt, ma már negatív. Megvizsgálták a réteg és a kút környékénak áteresztőképességét, produktivitását és elvégezték a geotermikus gradiens kiszámítását. Felső és mélységi nyomásemelkedést mérték, valamint vízminta vizsgálatokat végeztek. A termoszelvény ezési adatokat összeállították. Wolfgang Rogacki (AHT) munkájában a felszínalatti mozgást vizsgáltak és lineáris egyenleteket alkalmaztak. A „Magyarországi modellhatár" c. térképet nem mindenhol zárták le az országhatárnál. így egyes helyeken pl. Kárpátaljánál és a román határ mentén a határok másik oldalának területét is a szerkesztésbe kellett beszámítani. A német kollégák a hévíz területét modellezték. A magyarok által talajvíztartónak nevezett rétegeket nem vizsgálták, csak mint félig áteresztő rétegeket vették figyelembe. A rétegvizet kalibrálni kell. A többszintes hévíztárolók megismeréséhez a modellezés jó módszer. Kalibrálás az ellentmondó adatok kiszűrése. Előrejelzés csak modellel lehet. A modellezések sok időt vesznek igénybe és ezért így csak nagy tárolókra érdemes elkészíteni. Nagy A. (VITUKI) megjegyzi, hogy igyekeztek nem alvállalkozónak szerepelni, hanem a Magyar Államot képviselni. Sok előzménye volt a földtani, vízföldtani adatok felhasználási és feldolgozási munkáinak. Felhasználták a Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott 1:500 000-es méretarányú térképeket, az ELTE Geofizikai Tanszékének adatai alapján a víz mélységi középhőmérséklet méréseket és a VITUKI Ádattár sok kút adatát. DavidesznéDömötör K. (VITUKI) a talajvíz adatait csak tájékoztatónak tartotta. A talajvízből lefolyó és a felső-pannoniai rétegösszletből befolyó vizek térképei elkészültek. Á 2050-es évig vizsgálják a rendszer hatását. Az 1986-os évig változatlan volt a vízszint, majd süllyedt és ezután depressziós tölcsér alakult ki (pl. Debrecennél). A beszivárgásokat megvizsgálták a talajvízben, a felső-pannoniai rétegekben és az alsóbb rétegvízben. A vízmérleg adatait is felhasználták. 2. Hozzászólások: Szalontai G. (IKM) véleménye szerint a hasznos turizmus is indokolttá és fontossá teszi a hévizek kezelésének ápolását. A külföldi pénzek mellett magyar állami segítség is keli. Jocháné Edelényi E. (MÁFI) kérte kiegészítésül a szénhidrogén adatok figyelembevételét. Havasné Szilágyi E. (KHVM) javasolta, hogy a jelentés magyarul is átadható legyen. Liebe P. (VITUKI) összefoglalásában kiemelte, hogy folytatni kell a munkát és a szénhidrogén, valamint az egyéb témák majd ezután következnek. Magyar nyelvű szöveg is indokolt az illetékesek részére. Dr. Siposs Zoltán Tisztelgés Kvassay Jenő < Egy régi hagyománynak adott a vízügyi szolgálat és a Magyar Hidrológiai Társaság ünnepélyes súlyt 1993. július 10-én Őrbottyánban. Az egykori őrszentmiklósi temetőben a helyi Kvassay Klub évről évre megkoszorúzza névadójának és az ugyancsak ott nyugvó Sajó Elemérnek síremlékét. Az 1993-ban először a magyar vízügyi szolgálat vezetői: Rajkai Zsolt államtitkár, dr. Hajós Béla helyettes államtitkár és Kolossváry Gábor főigazgató is jelen volt az emlékünnepségen, tanúságot téve arról, vállalják azt a megtisztelő örökséget, amelyet a jeles elődök hagyományoztak rájuk. Dr. Verbóczky János alpogármester üdvözlő szavai után dr. Juhász József, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke méltatta a szolgálat megalapítója: Kvassay Jenő érdemeit. A szépszámú egybegyűlt előtt Juhász professzor a szolgálat két háború közötti Sajó Elemér emléke előtt nagyhatású vezetője: Sajó Elemér kimagasló szerepéről is szólt, majd ezt követően vette kezdetét a koszorúzás. A sírokra nemcsak a minisztérium, a Hidrológiai Társaság és az önkormányzat helyezte el a koszorúkat, hanem a DMRV, a VITUKI, a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, a Galgamenti Vízmű Társulat, a Szentmiklós-Szövetség, a Kvassay Klub, a Falu Fórum és a Gazdakör vezetősége is. Az ünnepséget követően a helybéli katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak Őrszentmiklós két kimagasló fia emlékére, ahol Fekete Péter református lelkész méltatta Kvassay Jem5 és unokaöccse Sajó Elemér országépítő tevékenységének eredményeit, például állítva őket a jelenlevők elé. Az emlékünnepség a református lelkészi hivatalban fehér asztal mellett ért véget. Fejér László Beszámoló az ICID hágai kongresszusáról A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Bizottság (ICID) 1993. szeptember 6-10. között rendezett 15. kongresszusa a jövő század vízgazdálkodásával foglalkozott. Az öntöző és vízelvezető rendszerek tervezése és kivitelezése tárgykörben kevés, a hordalékmozgást, illetve a lefolyó vizek mezőgazdasági hasznosítását figyelembe vevő, megfelelő színvonalú dolgozat érkezett. A szerzők többsége elsősorban a kérdés tudományos és 49