Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Siposs Zoltán: Beszámoló a PHARE támogatású magyarországi hévízföldtanikutatások 1991-93. évek közötti munkáinak előadóüléséről

Vízépítőipari Napokat. A Balatoni ankétról, a Hidrológiai konferenciáról és az 1991. évi „Tiszaszabályozás" című két vitanapról a programot is tartalmazó meghívót mutatjuk be. A területi szervezetek életében nagy jelentőségű volt az első vándordorgyűlés (1949) Szegeden, amelyen Horusitzky Ferenc (1900-1971) professzor a szegedi szervezet megalakulását javasolta. A tablón ma már az egész országot behálózó szervezetről készített térképet, több meghívót, köztük olyan egyedi darabot is kiállítottunk, mint Miháltz Istvánná ajándékát, a „Legyen Szeged fürdőváros" című ankét (1961) programját. A Borsodi Területi Szervezet nagy anyagából is sikerült néhány képpel bővíteni a látnivalót. A Társaság céljai között szerepel a nemzetközi kapcsolatok ápolása és fejlesztése. A mind jobban szélesedő kapcsolatok bonyolítására 1961-ben megalakult a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága. Ettől kezdve a Társaság külföldi tiszteleti tagokat is választott és több magyar tagtársat is ért nagy elismerés. Többek között Németh Endre és Lászlóffy Woldemár professzorok a Londoni Tudományos Akadémia levelező tagjai lettek, Sebestyén Olgát a SIL alelnökévé választották. Élénk az együttműködés a SITH, a SIL, a CIGR és az ICIC nemzetközi szervezettel. A tablón Pataki Nándor a „Prix Internationale Thermalisme" oklevelét, a plakett fotóját és a kitüntetés átadásáról, valamint E. Chiostri, a SITH elnöke fényképét mutatjuk be. A tablót Salamin Pál és Szalay György kitüntetéséről készült kép egészíti ki. A tabló második felében 1917-től a Társaság 12 elnöke képét állítottuk ki, rövid szöveges magyarázattal. A forgatókönyvön kívül a kiállítás a korábbi évekből származó adatokra támaszkodva a szakemberképzésről néhány eseményt, majd egy másik tablón a szegedi szervezet elnökeit és néhány kitüntetett személyt mutatott be. Nagyon rossz hatásfokkal használható ki a kiállítási helyiség középtáján létesített mintegy 3,0 m hosszú, igen keskeny belméretű, a vitrinekkel azonos magasságú, üvegfalú építmény, amelyet csak akkor lehetne jól felhasználni, ha minden oldala a kiállítást szolgálná. Miután a kivitelezés csak a tárló részt vette ebből igénybe, ezért nagyon leszűkítette a bemutatási lehetőséget. Domokos Miklós jóvoltából helyeztük itt el a Vitális Sándor nívódíját, a bőrből készült „oklevelet" és a szabályzatot, valamint a Lászlófy Woldemár és a Sajó Elemér pályadíj plakettjét és oklevelét. A Társaság kiadványai közül csak a „70 éves a Magyar Hidrológiai Társaság" c. kötetet, a taglétszám alakulását, a Társaság elnökeinek névsorát és szervezeti felépítését lehetett a tárló részen bemutatni. Hiányzik a több évtized alatt összegyűlt nagyrendezvények, kongresszusok, vándorgyűlések, Ifjúsági Napok, ankétok egy-egy jellemző kötete. 1980-ban megjelent a „Kiadványok jegyzéke", s eszerint 1974-1980 között 20 rendezvényről mintegy 30 kötetes kiadvány jelent meg. Ebből is látszik, hogy milyen termékeny volt ez a tudományos egyesület és ezzel is szolgálta a továbbképzést, a külföldi előadók bevonásával pedig a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe a beilleszkedést segítette elő. Ezen a helyen még sikerült két kiemelkedő nagy egyéniségnek, Vitális Sándornak (1900-1976) és Dégen Imrének (1910-1977) személyes tárgyaiból: igazolványokból, bizonyítványokból, levelezésből egy-két jellegzetes darabot kiállítani. E két nagyság nélkül a jól szervezett vízügyi szolgálat és az egyesület tudományos munkája bizonyára nem ezen a magas szinten lenne, ahol most van. Vitális Sándor (nem V. István, ahogyan a felírás készült) salgótarjáni, Papp Ferenc Gellért fürdői és Sajó Elemér szolnoki mellszobrának gipszmásolatával díszítettük a kiállítási terem három pontját. 6. Összegezés A Magyar Hidrológiai Társaság 75 évét. és az ugyancsak 75 éves előzményeket a rendelkezésre álló néhány tablón és vitrinben bemutatni úgy, hogy valóban teljes keresztmetszetet adjon a 150 év történéseiről, szinte lehetetlen. A tartalom mellett szükséges megemlíteni, hogy a felírások, a nyomtatványok és a képek kereteinek (alátételeinek) sokszínűsége (zöld, piros, fekete, kék) meglehetősen zavarólag hat. A kiállított eredeti nyomtatott és kéziratos anyag állagának megtartása céljából a jövőben célszerű a szobahőmérséklet és a páratartalom szinten tartásáról gondoskodni. Az eredeti terv szerint a kiállítás egy évig, 1993. szeptember 6-ig fogadja az érdeklődőket, utána új kiállításról gondoskodik a szegedi területi szervezet. Az első félévi látogatottság - bizonyára a figyelemfelhívás hiánya miatt - nem volt kielégítő, pedig reméltük, hogy minél többen megismerik a vízügy kiemelkedő művelőit és munkájuk nagyszerű eredményeit. Beszámoló a PHARE támogatású magyarországi hévízföldtani kutatások 1991-93. évek közötti munkáinak előadóüléséről Az Európai Gazdasági Közösség PHARE-programja támogatásával az MHT Hidrológiai Szakosztály, a Balneotechnikai Szakosztály, és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ közös beszámoló előadóülést rendezett a VITUKI Kongresszusi termében, 1993. június l-jén. Az Európai Közösség megalapítása óta nagy figyelmet fordít a kutatásolaa és a technológiai kérdésekre. A legfejlettebb 24 nyugati ország (OECD) létrehozta a PHARE-programot. A brüszszeli főbizottság ajánlásai alapján többek között a vizek és a környezetvédelem problémáira is ECU segély áll rendelkezésre. A munkálatokban a pályázatok alapján egy-egy kutatásban együttesen vesznek részt a hazai és az európai országok szakemberei. A hévízföldtani témáról tartott előadások összefoglalták az 1991. augusztus és 1993. január között végzett munkát. Az előadások figyelemre méltó megállapításai, véleményei és eredményei a következők: 1. A „Magyarország hévízkészletének újraértékelése" c. PHARE/Water 154. sz. program beindulásáról Gazdag Ibolya (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) előadta, hogy 6 európai ország meghívása után 5 ország (francia, holland, olasz, angol és német) jelentkezője közül választottak. A megbízást a német, AG RAR und HYDROTECHNIK GmbH", Consulting Engineers részlegének munkatársai kapták. A projekt két részből áll: műszerbeszerzés és tanulmányi rész. Magyar részről a VITUKI szervezte és végezte a munkát a külső adatok és erők bevonásával. A szakmai irányításban magyar részről elsősorban Liebe Pál, Ferencz Béla, Nagy András és Davideszné Dömötör Katalin vett részt. A vizsgálatok a magyar porózus kőzetekre terjedtek ki. A PHARE projekt új módszert jelentett az újraértékelő munkában. A vízföldtani adatok összegyűjtése és a számítógépes módszerekkel értékelve a cél a modellezés előkészítése volt. Igyekeztek 48