Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Tanulmányút a Bihar hegységben

hegység lejtőjének valamely pontján barlangtorokból a felszínre tör. Számtalan kis vízfolyás, csermely ered ebben a hegységben. Itt ered a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös, a Hideg- és MelegSzamos és az Aranyos. Legmagasabb csúcsa a hegységnek az 1849 m magas Nagy-Bihar. A nap folyamán többször láttuk, hogy milyen méltóságteljesen tekintett ránk ez a csúcs. Vaskoh községnél találkoztunk a Fekete-Körös főágával, mely 1200 m magaságban négy csermelyből keletkezik. Itt is azonnal belementünk a gyermekfej nagyságú kövekkel telt patakba. Folytatva utunkat - letérve a főútról - a Fekete-Körös másik, Rézbányai-ága (19 km hosszú) mellett haladtunk. Diófák árnyékában fogyasztottuk el magunkal hozott ebédünket, amelyre forrásvizet ittunk. Ezután a Bihar hegység kanyargós útján (1. kép) felkapaszkodott autóbuszunk, a Bihar és Fejér megyék 1. kép. Kilátás a Bihar hegység kanyargós útjáról határán, 1140 m magasságban levő Vertop-nyeregig. Itt hosszabb ideig tartózkodtunk. A Nagy-Bihar csúcsa légvonalban 9 km-re volt tőlünk. E helyhez a Fekete-Körös Rézbányái-ágának eredési helye és a Galbena-patak - melyből a Fekete-Körös harmadik főága a Köves-Körös vagy más néven Petrőcz-patak eredési helye, csak néhány km-re volt. A három Fekete-Körös főágból ez ered legmagasabban (1400 m) és ez a leghosszabb (29,7 km). Tartózkodási helyünknél kezdődött a 42 km hosszú NagyAranyos vízfolyás, amely azonban a Maros felé folyik. A hegynyeregről visszatérve, a Belényesi-medencén át haladtunk. Itt már a három Fekete-Körösi fő ág, együtt folyva, kialakítja végleges alakját. (Ez a folyó a Körösök vízvidékének főfolyója. Hossza: 168 km. Vízgyűjtőjének kiterjedése a Körösök összvízgyűjtőjének 17%-a.) Átutaztunk a környék gazdasági és adminisztratív központján Belényesen, ahol a Fekete-Körös Gyula környéki árhullámainak előrejelzése céljából - legfontosabb vízmércéje van. Belényes után 12 km-es szakaszon enyhe, majd ezután erős emelkedő kezdődött. Szerpentin úton jutottunk fel az 1198 m magas Feredő nyeregbe, majd kétkilométeres szakaszon leereszkedtünk az 1102 m magasságban levő Biharfüred hegyi üdülőközpontba. Itt turista színvonalú szálláshoz jutottunk. Éttermi vacsoránkat - áramszünet miatt - gyertyafénynél fogyasztottuk el. Éjszaka záporeső, égiháborúval vonult át felettünk, ami reggeli ébredésünk idején megismétlődött. Reggeli után, kisebb sétával jutottunk el a Setét (Jád) patak egyik forrásához, az 1135 m magasságban levő Csoda-forráshoz. A forrás nevét csodás gyógyerejéről kapta. Innen továbbutaztunk a Királyerdő-hegység keleti peremén (ez a hegység a Bihar hegység északnyugati ága) levő, szűk és mély Setét- (Jád-) patak völgyén. Ez a vízfolyás 44,1 km hosszú és a Sebes-Körösbe folyik. Az éjszakai és reggeli esőktől vizes, keskeny és be nem látható kanyargós úton óvatosan haladtunk. A sok látványosság miatt - amikor lehetőség adódott - megálltunk. Ahol elhaladtunk vulkáni kőzet volt a hegyalkotó anyag. A Kis-Jád-patak baloldalról csatlakozott a Jádhoz. Itt látható a Szerenád és a Triccs-traccs vízesés. Láttunk ősfenyveseket, de olyat már nem, amilyent találtak itt 1906-ban. Ekkor ebből a völgyből 290 cm átmérőjű farönk szeletet vittek a nagyváradi ipari kiállításra. Utunk mellett, hol jobbról, hol balról folyt a Setét-patak Fehér tajtékká zúzta zöld vizét, (csak mi láttuk zöldnek a környező erdők miatt) a köveken. A patak jobb oldalán láttuk a Jodolina-vízesést, melyhez a hegységben lezajlott átalakítások miatt, ma már kevesebb víz jut el. Ahogy haladtunk az úton, lassan kitárult a völgy. E szép helyet az ide nem illő épületek látványa rontotta. Elértük azt a helyet, ameddig érne a Lesu tározó vize, ha az feltöltött állapotban lenne. Az 1973-ban befejeződött, 59,20 m magas Lesu kőrakatú völgyzárógáttal üzemelés esetén 28 millió m

3 vizet lehetne itt tározni. (Az üres tározó miatt üzemen kívül van a 3,4 MW-os erőmű is.) Elhaladtunk a Vizes, Sziklafülke és Forrás barlangok mellett. Remete községnél a Tüskés völgyön haladva a Lunkáshavas (1074 m) és a Bakhát (1232 m) hegyek között átjutottunk a Setétpatakkal közel párhuzamos, 300 m-rel magasabban levő, szintén nagyesésű Kellemes-(Dragán-) patak völgyébe (2. kép). A 2. kép. A Kellemes- (Drágán-) patak Kellemes-patak hossza: 39,8 km. Több apróbb magashegyi és három főforrása van ennek a pataknak. A legtávolabbi forrása az 1654 m magas Horgas-havas északi lejtőjén a Hidegkútnál van. A Kellemes- és a Kis-Sebes-patakok találkozásánál épült 120 m magas íves betongáttal (a tiszai vízrendszer legmagasabb gátja) 121 millió m

3 vizet tároznak. Kilenc forráspatak vizét 25 km-nyi hálózattal gyűjtik össze és vezetik a tározóba. A betongát hosza 360 m. A tározóból a vizet 4,2 km hosszú, 3,6 m belső átmérőjű üzemvíz-alagúton vezetik a 300 m-rel alacsonyabban fekvő Setétvölgyben, a Remetei kaverna-vízerőtelep turbináihoz (36 m

3/sec). Ennek két Fra/im-turbinája 146 MW-ot képvisel és évente 251 GWh-nyi energiát termel. A tározó ottlétünkkor 80%-os telítettségű volt. (1910-ben erre a helyre már tervezett tározót és vízművet a Magyar Vasútforgalmi Rt. Több nagyváros: Nagyvárad, Derecske, Berettyóújfalu, Debrecen, Nagyszalonta, Gyula és Békéscsaba kapott volna innen villamos energiát. A kitört I. világháború akadályozta meg a mű akkori megépítését.) A tározótól keleti irányban láttuk a tőlünk 7 km-re levő Vigyázó-hegységet, mely csak néhány m-rel alacsonyabb (1836) a Nagy Bihar csúcsnál. 35