Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kaliczka László: A Marchfeld-csatorna építése a Bécsi-medencében

Továbbutaztunk a Kellemes-patak mellett, majd a Vízágpataknál elfogyasztottuk ebédünket. Rövid utazás után, Nagysebes községnél kiértünk a SebesKöröshöz. Megállapítottuk: A mögöttünk hagyott Setét- és Kellemes-patakok méltóak egy fetői albumba. A Sebes-Körös a Gyalui-havasok északi oldalán 710 m magasságban levő rétegforrásból keletkezik Kolozs megye területén Körösfő községtől délnyugatra. Vize csekély és csak akkor növegszik meg, amikor a Setét- és a Kellemes-patakok vizét felveszi. Kiterjedése a Körösök összvízgyűjtőjének 11%-a. A folyó hossza: 209 km. Elhaladtunk a Sebes-Körös legfelső, Csúcsánál levő vízmércéje mellett. (A vízállás ezen a napon - június 24-én - 6 cm volt.) Megnéztük itt a domboldalon emelkedő század eleji Boncza kastélyt, amelyben alig találtunk Ady Endréről és feleségéről Bonzca Bertáról emléket. Elhaladtunk a Meszes és a Réz hegység csúcsai összeszögellése mellett. Itt ered a Kraszna folyó. A széles hátú, alacsony Réz hegységben pedig a Körösök vízrendszeréhez tartozó, ma 91 km hosszú Berettyó folyó. Áthaladtunk az őszi kirakóvásárairól nevezetes, hosszan elnyúló Körösfeketetó községben. Felkapaszkodott autóbuszunk az 582 m magas Királyhágóra. Ezután elhagytuk a történelmi Erdély és Kolozs megye területét. Alsótopa és Tinód községek után Élesdnél távolból láttuk a tűzálló téglagyár kéményeit. Továbbutazva láttuk, hogy a Sebes-Körös Élesdtől - Mezőtlegdig terjedő 30 km-es szakaszának természetes lefolyási viszonyait, mesterséges rendszerré alakították át. E munkák kapcsán e 80 m esésű folyószakaszon 4 víztározót (Alsólugos, Mezőtelegd, Mezőszakadát és Fugyi) alakítottak ki. Ezzel a munkával ipari- és ivóvízellátást és évi 111 GW villamos energiát állítanak elő. Beértünk a Sebes-Körös két oldalán fekvő, Bihar megyei székhelyre Nagyváradra, melyet 1093-ban I. László király alapított (3. kép). Elhaladtunk a csillag alaprajzú Vár mellett, majd a folyó mellett megállva egy órát városnézéssel töltöttünk. 3. kép. A Sebes-Körös Nagyváradnál Az autóbuszunkhoz közeli városrészben nézelődtünk. A Győzelem (egykor Szent László) téren álló Szt. László templomot, (épült 1717-1733 között) az impozáns Állami Színház épületét (1900. okt. 15-én nyitották meg) Szigligeti Ede kiváló népszínműíró szobrát, az 1909-ben épült, három utcára nyíló, üvegtetejű, keleti mór elemekkel díszített szecessziós Sas-palotát tekintettük meg. Továbbutazás után nemsokára az éppen száz évvel ezelőtt épített Felfogó-csatornát kereszteztük. Besötétedett már, amikor Arany János városába Nagyszalontára értünk. Az úthoz közeli Csonka-toronynak csak a körvonalai látszottak. A rövid kétnapos út több színes élményt nyújtott. A magas hegyek, mély völgyek szépségei nagy vonzerőt jelentettek. Tapasztalatokkal, kellemes élményekkel értünk haza. A Marchfeld-csatorna építése a Bécsi-medencében DR. KALICZKA LÁSZLÓ KDT Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakmérnöksége 1. Létesítmény helye, építés előzményei Ausztriában, Bécs városától keletre, a Duna folyó és a Marchpatak közötti kb. 1000 km

2 terület intenzív mezőgazdasági művelésű. A medence kedvező domborzati viszonyai, jó talajminősége és klímája kedvező feltételeket adott a mezőgazdasági termeléshez. Élelmiszer termelése miatt nagyon jelentős területe a fővárosnak, illetve egész Ausztriának. A területet átmetsző Russbach és Stempelbach vízfolyások vizét a mezőgazdasági területek öntözésére használták fel (1. ábra). A helyszíni tájékoztatás szerint a kérdéses területen még a múlt (XIX.) században is magas volt a talajvíz, helyenként mocsarak is voltak. A terület gazdasági jelentőségének növekedése során vízrendezési munkákkal a korábbi magas talajvízszínt lecsökkentették és a térségben intenzív mezőgazdasági művelést alakítottak ki. A talajvíz helyzetét befolyásoló morfológiai adottságokat a 2. ábra szemlélteti. Az elmúlt évtizedekben azonban a terület talajvízszíne jelentősen lecsökkent. Mérések évente kb. 5-5 cm körüli talajvízszín csökkenést regisztráltak, de 1983-84. években a csökkenés ennek többszörösét érte el. A talajvízszín csökkenés okai között szerepel a Duna medrének mélyülése, a csapadékhiány és a térségben megnövekedett öntözési tevékenység. A mezőgazdasági, öntözési célú vízkivételek vízmennyisége 1945 óta ötszörösére növekedtek. (A korábbi évenkénti 5 millió m

3-ről 25 millió m

3-re.) Az ipari célú vízfelhasználás 2 millió/év m'-ről 12 millió/év m

3-re, az ivóvíz kitermelés 1,5 millió/év m

3-ről 6 millió/év m

3-re emelkedett. E mennyiségeket növelik még a Bécs város területén levő vízkivételek is, amelyek 20-30 millió m

3/év menyiséget tesznek ki. Kedvezőtlenül csökkent a csapadékhiány következtében a beszivárgás. A csökkenő vízkészletek mellett törvényszerűen, jelentősen romlott a vizek minősége. A vízminőség romlását a nem kielégítő szennyvíztisztításban, a nem megfelelően kialakított, kezelt hulladéklerakóhelyekben, a mezőgazdasági területekről elfolyó, elszivárgó vizek műtrágya szennyezésében látják. A talajvízszín jelentős csökkenése, a vízminőség romlása eredményeként a terület egyes részein a mezőgazdasági művelés már lehetetlenné vált. A korábbi termelési szerkezet átalakulásban van és uralkodóvá válik a monokultúrás jellegű gabonatermelés. 36