Hidrológiai tájékoztató, 1994
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Hévíz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek a Magyar-középhegység középső részén
IRODALOM [1] Dobos I.: Gyógyító ásványvizek - Az Apenta ásványvíz. Vízkutatás, 5.1985. 18-21. [2] Lorberer Á. - Székely F.: Rezervoármechanikai szakvélemény a Budapest, XI. Őrmezei utcai „Apenta" keserűvíztelepen létesltendd ásványvizes karsztkúthoz. Kézirat, Bp. 1978. [3] V1KUV: Budapest, XI. Apenta keserűvíz telep 900 m-es kút engedélyezési tervdokumentáció. Kézirat, Bp. 1992. [4] Vízkutató Hidrogeológiai Szolgáltató Kft. Kútvizsgáló Osztály: Apenta II. sz. termálkút vizsgálata. Kézirat, Bp. 1993. [5] Wein Gy.: A Budai-hegység szerkezete. Földtani Közlöny, 107.3-4.1977. 329-347. 4. kép. Az Apenta-telep termékei a „Nopcsa Ferenc és Albánia" című nemzetközi konferencia (1993. október 13-14.) fogadásán (balról jobbra: Kadri Gjata, Alaudin Kodra az Albán Földtani Intézet igazgatója és dr. Dudich Endre a konferencia szervezője) Jeneiné Fördős Györgyi felvétele. Hévíz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek a Magyar-középhegység középső részén DR, VITÁLIS GYÖRGY Az 1972-1982 évek között számos földtani és vízföldtani megfigyelést végeztünk a Dorogi-medence, a Pilis hegység, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység és a Cserhát hegységhez tartozó Dunabalparti-szigetrögök térségében [1-2,4-9]. A jelen tanulmány a területről már közzétett megfigyelések eredményét - 22, illetve 12 év távlatából - új gondolatokkal és egy földtani fejlődéstörténeti szelvénysorozattal kiegészítve, különös tekintettel a hévizek tevékenységére, egységes szemlélettel foglalja össze. A Magyar-középhegység középső részét képező terület egyszerűsített földtani vázlatát az 1. ábra szemlélteti. A terület földtani fejlődéstörténetét a triász időszaktól a jelenkorig az 1. ábrán látható szelvényvonal mentén szerkesztett 9 db földtani szelvényvázlat (2. ábra) tünteti fel. A 2. ábrán bemutatott szelvénysorozatból világosan kitűnik, hogy: I. A felső-triász korban az egész területen folyamatos tengeri üledékképződés: a karai emeletben dolomit, a nóri emeletben Dorog vidékén dolomitpados, majd dachsteini mészkő; Vác vidékén dachsteini jellegű, majd dachsteini mészkő keletkezik. A triász időszak végén az ókimmériai mozgások hatására az egész terület kisebb mértékben kiemelkedik. II. Dorog vidékén a jurában folytatódik az üledékképződés (mészkő - márga); Vác vidéke már a triász végétől szárazulat. A jura időszak végén, az újkimmériai mozgások következtében az egész terület szárazulattá válik, majd lepusztulás következik. III. Az alsó-kréta korban Dorog vidékét tenger borítja, majd az egész terület szárazföld. Az alsó- és a felső-kréta határán: az ausztriai, majd a felső-krétában a szubhercini hegységképződési szakasz során kiemelkedés, karsztosodás, a kréta időszak végén Nézsán bauxitképződés, majd lepusztulás történik. IV. A larami mozgások során az alsó-eocénben besüllyedés, Dorog és Kosd vidékén - és részben a két terület között is barnakőszénképződés, majd a középső-eocénben tengerelöntés (agyagmárga - mészmárga - márga - mészkő) következik. A felső-eocénben bekövetkezett pireneusi mozgások során mélyebb helyzetbe került eocén rétegsor teljesebb, mert védettebb volt az infraoligocén denudációtól. V. Dorog vidékén az alsó-oligocénben nagyarányú lepusztulás (infra-oligocén denudáció), Vác vidékén „hárshegyi" homokkő és konglomerátum, a középső-oligocénben az egész területen foraminiferás agyag - agyagmárga („kiscelli" agyag), a felsőoligocénben homok, homokkő és agyag keletkezik. VI. Dorog vidékén (a szávai mozgások következtében) miocén kori üledéket nem ismerünk, a terület többi részén az ottnangi (burdigalai) -kárpáti (helvéti) képződmények agyagos, homokos és kavicsos kifej lődésűek. A Visegrádi-hegység és a Börzsöny hegység főtömege a stájer mozgások során, az alsó-bádeni (alsótortonai) emeletben tör a felszínre, melyre a felső-bádeni (felsőtortonai) lajtamészkő, majd a szarmata agyagmárga és mészkő települ. A Visegrádi-hegység és a Börzsöny hegység területén lejátszódott vulkáni működés utóvulkáni hidrotermás hatásai, elsősorban a törések mentén a mészkőrétegek metaszomatikus (másodlagos) dolomitosodását, a dolomitrétegek enyhe metaszomatikus magnezitesedését eredményezik. VII. Az alsó-pannoniai agyagos és a felső-pannoniai homokos - agyagos kifejlődésű képződmények csak a Pannoniai-beltóból szigetként kiemelkedő andezithegységek, illetve a környező mezozóos mészkő - dolomit szigetek szegélyén rakódnak le. Részben az utóvulkáni működést követő, részben a karsztosodott kőzetekből feltörő hévforrástevékenység apliocénben is folytatódik, az andezitösszletben is hidrotermás elváltozások keletkeznek. A hévizek feltörését, majd elapadását a hegységszerkezeti mozgások révén kialakult morfológiai, illetve felszínfejlődési adottságok tették lehetővé, ugyanis ezek alakítják ki a víztároló földtani képződmények (vízrezervoárok) térbeli helyzetét, megszabva a nyomásviszonyokat. A pliocén végén megkezdődik a Duna visegrádi áttörése. 30
