Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Hévíz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek a Magyar-középhegység középső részén

+ + ,+ •'•>.'X+ +D i osjerio.*'— +ví

s+ + + +>\—; /•"+•:•+ + + .'+.* + + Yr7+

V-"—

1 tf +•:•••+.+ +.Z1 R o m h a

n

yy-^v

V; ;

.ViNézsa _ W iCsővár4

7-+sorna'd«' •Aszod isvorosvac 1. ábra. A Magyar-középhegység középső részének vázlatos földtani térképe (Magyarország 1:300000 ma. földtani térképe után összevonással) 1. Agyag, homok, homokkő, agyagmárga, mészkő (neogén), 2. Andezit és andezittufa (ncogén), 3. Homok, homokkő, agyagmárga, márga, mészkő (paleogén), 4. Mészkő, dolomit (triász), 5. Szelvényvonal, 6. Részletesen megkutatott mészkőterület, 7-9. Mintavételi hely: 7. a triász képződményekből, 8. az andezitösszletből, 9. a neogén fedőképződményekből VIII. A pleisztocén hévforrástevékenység során feltörd meleg, majd langyos karsztforrások mind a mezozóos dolomit és mészkőösszletben, mind a tercier andezitösszletben különböző kőzetelváltozásokat okoznak, kalcittelérek, édesvízi mészkő és gömbfülkés barlangjáratok keletkeznek. A fiatal, postpannoniai mozgások következtében az egész terület a mai magasságára emelkedik, a kiemelt részeken megszűnik a hévforrástevékenység, folytatódik a lepusztulás és a karsztosodás. IX. A terület „Magyarország (1:300000 ma.) földtani térképe" és „Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek (1:500000 ma.) fedetlen földtani térképe" alapján szerkesztett - léptékhelyes jelenlegi állapota. (Megjegyezzük, hogy a szelvényeken a dőlésirányokat - adatok hiányában - nem tüntettük fel.) A felszín alatt helyetfoglaló hévíz mind a mélyben települő kőzetekből, mint a feltörés során érintett közetekből kiold egyes kémiai elemeket, melyek meghatározzák a hévíz kémiai összetételét. A feltörő hévíz a mellékkőzettel érintkezve, azokban gyenge vagy erőteljes hidrotermás hatást érvényesít. Miként az előzőekből kitűnik, egyértelműen nyomonkövethető, hogy a terület földtani képződményeiben (dolomit, mészkő, andezit) megfigyelt hévíz eredetű hidrotermás kőzetelváltozásokat egyrészt a miocén andezitvulkánosságot követő utóvulkáni, részint juvenilis, részint karsztvízeredetű hévizei, másrészt a karsztosodott mészkő és dolomitösszletben helyetfoglaló, uralkodóan karsztvíz eredetű hévíz feltörések eredményezték. A hévíz eredetű kőzetelváltozásokat az 1. táblázat szemlélteti, míg 1. táblázat A hévíz eredetű kőzetelváltozások áttekintése Hidrotermás hatás Hidrotermás kőzetelváltozás folyamata Hidrotermás hatás Dolomit (triász) Mészkő (triász) Andezit (tercier) Hidrotermás hatás összletben Gyenge hidrotermás hatás (H

20) dolomitporlódás mészkőporlódás andezitporlódás agyagásványosodás Erőteljes hidrotermás hatás Hidroterma (H

20) Hidroterma (SiOj Hidroterma (C0

2, SOJ Hidroterma (CaO, COj) Hidroterma (MgO, COj) Hidroterma (K

20, H

20) kovásodás karbonátosodás, pirithintés kalcitosodás magnezitesedés kovásodás karbonátosodás, pirithintés kalcitosodás dolomitosodás agyagásványosodás, szericitesedés kovásodás piritesedés kalcit-erek karbonátosodás kálimetaszomatózis 31