Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szűrös Jánosné: Vízkészlet-védelmmel kapcsolatos környezetvédelmi és hatósági feladatok

2. ábra. FLEXOREN műanyag csatornabéléscső rendszer bejut a csőbe, az alsó kétharmad rész pedig réselés nélküli, és a teljes beszivárgott vízmennyiség gravitációs elvezetését teszi lehetővé. A cső szilárdságánál fogva igen nagy földnyomás elviselésére is alkalmas. Az Uponor Műanyag Csőrendszer Kft. 1992. májusától Szekszárdon bérelt csarnokban kezdte el a polietilén csövek gyártását. A csövek anyagául a TVK által gyártott lineáris (közepes sűrűségű) polietilén szolgál. 6 gyártósoron mintegy 7 ezer tonna/év gyártókapacitással rendelkezik, és 20-400 mm átmérőtartományban gyárt csöveket 3,2; 6 és 10 bar nyomásbírásra. A csövek legnagyobb részét a gázipar használja fel a gázelosztó vezetékrendszerek kiépítésére, de jelentős mennyiséget használnak vízvezeték építéshez, speciális esetekben csatornázáshoz, védőcsövekként és egyéb célra. A legkorszerűbb műanyag csőrendszereket gyártó nagy ipari vállalatok különleges figyelmet fordítanak az általuk gyártott és forgalmazott műanyag csőrendszerek minőségére. így az Uponor cég is minden gyártóüzemében „minőségbiztosítási rendszerrel" rendelkezik, melynek alkalmazása kötelező érvényű. Bízunk abban, hogy az általunk gyártott és forgalmazott műanyag csőrendszerek minden vonatkozásban kielégítik a felhasználók igényeit, és eleget tesznek a hosszú távú zavartalan üzemeltetés feltételeinek. Vízkészlet-védelemmel kapcsolatos környezetvédelmi és hatósági feladatok* SZŰRÖS JÁNOSNÉ Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szeged A dél-alföldi települések egészséges ivóvízzel való ellátására kidolgozott és a 3365/1983. MT határozattal elfogadott program a Békés megyei települések ivóvize arzéntartalmának csökkentését is tartalmazza. A kormány a program végrehajtásához jelentős állami pénzeszközöket is biztosított. A békés-megyei program keretében a regionális rendszer (kutak, távvezetékek, hálózatok stb.) jelentős része elkészült, de a kívánatosnál lényegesen kevesebb figyelem jutott a vízellátás alapját képező vízkészletek védelmére. Bár a program már eredetileg is foglalkozott azzal, hogy a vízbázisok védőterületeit ki kell jelölni, erre a feladat nagyságához képest rendkívül kis pénzösszegeket irányzott elő. A pénzügyi nehézségeken túl a legnagyobb problémát országosan a vízbázisvédelem jogi szabályozatlansága jelenti. Magyarországon az ivóvízkészletek 90%-át felszín alatti vízkészletekből elégítik ki, és a kiépített kapacitás közel 70%-a (mintegy 420 üzemelő vízbázis) sérülékeny természeti környezetben van. Ilyen a békés-megyei regionális rendszert ellátó Maros hordalékkúp vízkészlete is. 'Előadásként elhangzott a „Békés-megyei ivóvtzminőség-javftó program" 1992. november 13-i békéscsabai koordinációs tárgyalásán. A felszín alatti vizek csak korlátozott minőségben és mennyiségben állnak rendelkezésünkre, csak részben megújuló természeti erőforrások,, szennyezésük visszafordíthatatlan, ezért különösen fontos, hogy a felszín alatti vízkészletek természetes védettségét - sérülékenységük miatt - intézkedések sorozatával pótoljuk, meghatározva a vízbázis hidrogeológiai védőidomát és azt biztonságba helyezzük. 1992. július 1. óta létezik az MI 10-537. sz. műszaki irányelv, mely útmutatást ad arra, mi a felszín alatti vízbázisok biztonságba helyezéséhez szükséges dokumentációnak tartalmi követelménye. A védőidom védőterületi dokumentációja e szerint a földtani viszonyok és vízföldtani modell ismertetésén túl tartalmazza a védőterület meghatározását, a védőterületen levő szennyezőforrásokat, a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedéseket, azok végrehajtásának tervezett módját, ütemezését és várható költségét. Erre a dokumentációra adhatja ki az illetékes vízügyi igazgatóság a vízbázis biztonságba helyezését elrendelő határozatot, mely jogszabályok hiányában a védőterület gyakorlati kialakításában munkánk alapja lenne. Jogi hiányosságok miatt e határozat meghozatalára nincs reális esély. 21