Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: A holtágak védelme és hasznosítása

1955. január l-ig működött a vele egyidőben létesült Balatoni Hajózási Válalattal. Helyüket a jelenleg is meglevő MAHART (a Magyar Hajózási Rt.) vette át. Rövid ismertető, rövid emlékezés, majdnemhogy nekrológ ez a számadás, ugyanis az utóbbi négy évtized végtelenül káros mellőzést jelentett a hazai víziszállítás felhasználásában és fejlesztésében a legfelsőbbszinti rövidlátás érdekében. A második világháború után közel 200 db luxuskivitelú távolsági személy­hajót gyártottunk exportra és több mint 250 db tengeri hajót. Ebből az egy „ Fortuna " nevű, korábban SZOT hajó van meg, tengeri hajó részünkre egy sem. Közlekedésünk kamion és vasútcentrikus, piacaink méregdrá­gák a tízszerte olcsóbb víziszállítás és víziközlekedés évtizedek óta kihasználatlan, az állam milliárdokkal károsul emiatt és a lefejlesztett, hajdan egyedülálló Dunatenger-hajózásunk miatt. Sokezer tonna hútöttáru megy évtizedek óta kamionon közép­keletre, holott egy hűtőhajó, vagy konténerszállító-hajó 40-50 kamion útját tenné feleslegessé. Nagymultú óbudai hajógyárunk felszámolásra került, miközben Komáromban Szlovákia tengeri hajókat sorozatban gyárt. A Szabadkikötőnk az első ilyen volt Európa közepén, nem lett fejlesztve a hozzánemértő felsőbbszinti döntések miatt, most Pozsony már messze modernebbet építtetett és kiestünk a Rajna-Majna csatorna érdekköréből, mert az nem arra való, hogy 150 zsilippel eljusson Rotterdamba, hanem mint a nyugati államokban 100 családi kishajóval eljuthasson az áru, olcsón, kamion helyett, Európa belsejébe a régen azokban működő csatornákon. Ilyen kishajóparkunk, amelyek Európa csatornarendszereit ezrivel járják, nekünk egyáltalán nincsenek. A hajózás mindig versenytársnélküli lesz nagymennyiségű áru biztonságos olcsó továbbításában, sajnálatos, hogy nálunk a sok érthetetlen, korábban beváló eredmény felejtése, nem ismerése, a hajózást is sújtja, mérhetetlen károkat okozva az országnak és hatalmas költségeket az utódoknak, hogyha gazdaságos szállítást akarnak, feltámasszák. IRODALOM [1]FeketeGy. fászerlc.: Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv. KPM Hajózási Főosztály, Országos Vízügyi Hivatal, Magyar Hajó és Darugyár, és a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, Bp. 1971. [2] Mártha J.: A magyar Dunatengerhajózás rövid története. TIT Stúdió kiadása, Bp. 1992. [3] Mártha J.: Gondolatok az első hazai vastestű hajóról. Hidrológiai Tájékoz­tató, 1989. október, 15-16. [4] Schmidt £.: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon. Vízügyi Közlemények, XI. jan. jún. 1929. 3-92. A holtágak védelme és hasznosítása" DR. PÁLFAI IMRE Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízására az Alsó-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság - más vízügyi igazgatóságokkal együttműködve - 1992-ben elkészítette a „Holtágak és síkvidéki tározók komplex értékelése" című tanulmányt. Ebből most a holtágakra vonatkozó eredményeket ismertetem. A munka az öt hektárnál nagyobb hazai holtágakra terjed ki. Ezek száma az elvégzett előzetes fölmérés szerint 176, nem számítva a teljesen kiszáradt, feltöltődött medreket, amelyekkel ez a szám kereken kétszázra nő. A számbavett holtágak közül 38 a Duna és annak dunántúli mellékfolyói mentén, 138 a Tisza és mellékfolyói mentén van. A folyók hullámterében 67, árvizektől mentesített területen 109 holtágat találunk. A holtágak jelentőségére rávilágít, hogy a bennük tárolt víz térfogata összességében 100-120 millió m 3, ami a Velencei-tó térfogatának három-négyszerese. Legnagyobb holtágaink főbb adatait az 1. táblázat tartalmazza. A holtágakról legutoljára meglehetősen régen, 1972-74-ben készült átfogó felmérés. A VIZITERV ekkor állította össze a „Hasznosítható holtmedrek" című terjedelmes dokumentációt. Az újabb felmérést és értékelést napjainkban egyrészt az indokolja, hogy megnőtt a társadalom érdeklődése a holtágak főként jóléti (üdülési, sportolási) célú hasznosítása iránt, ugyanakkor a holtágak állapota észrevehetően romlott, a korábbi lassú elöregedési folyamat mintha fölgyorsult volna. Tehát az igények nőttek, a lehetőségek csökkentek. Ez több helyen feszültséget szült, melynek feloldása tervszerű emberi beavatkozást, valamilyen szabályozást kíván. A helyzet javításá­nak egyik útja az igények visszafogása, a másik a lehetőségek bővítése, többek között vízgazdálkodási eszközökkel. Ez utóbbit a holtágak fiatalításának vagy életrekeltésének is mondhatnánk. Bonyolítja a helyzetet, hogy a holtágak és közvetlen környezetük komoly ökológiai és tájképi értékekkel rendelkeznek, melyek védelemre, megőrzésre érdemesek. 'Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság 1993. május 27-i ülésén. Ahhoz, hogy a holtágakkal kapcsolatos időszerű teendőket megfogalmazzuk, jobban kellene ismerni a holtágak jelenlegi állapotát, védelmük és hasznosításuk problémáit. Ehhez kívánt segítséget nyújtani a szóban levő felmérő és értékelő munka. A holtágak állapota általában elszomorító. Többségük (kb. 90%-uk) közepesen vagy erősen feliszapolódott, vízi növények­kel sűrűn benőtt. Mindössze 15 olyan holtág van, amelynél a feliszapolódás és a benőttség csak csekély mértékű. Á víz 1. táblázat Legnagyobb holtágaink főbb adatai Megnevezés Folyó Terület ha Térfogat mill, m 3 Tolnai Duna 232 3,3 Faddi Duna 210 4,0 Szarvas-Békés­szentandrási Hármas-Körös 199 4,3 Kiliti-Cikolai Duna 190 4,3 Pere sí Hármas-Kőrös 174 4,3 Gyálai Tisza 160 1,6 Alpári Tisza 147 2,2 Halásztelki Hármas-Körös 145 2,6 Szikrai Tisza 118 1,9 Serházzugi Tisza 117 2,3 Alcsi Tisza 108 3,9 18

Next

/
Thumbnails
Contents