Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Mártha József: 100 éves hívták életre a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-t

Az úttest a gépjármű forgalom hatására fokozatosan elhasználódik. Éves szinten a felület kopásának mértéke 1-0,8 cm között változik. Természetesen ezt nagy mértékben meghatározza a forgalom nagysága, az időjárás alakulása stb. Ez a felületi kopás átlagosan 13-17 t/ha-os mennyiséget tesz ki [7, 8]. A cseppveszteséggel történő felületi szennyezések túlnyomó része az üzemanyagokból és a kenőolajból származik. A gépjárműpark összetétele jelentősen befolyásolja az utak üzemanyaggal történő szennyezését, mivel a kétütemű járművek ilyen jellegű szennyezése nagyobb. Az előbbiekben említettek mellett, cseppjellegű szennyező források még a fékfolyadékok, rozsdavédő szerek, balesetek alkalmával kiömlő anyagok, hajtóműolajok, alvázvédők használatából származó anyagok. A közlekedés során német vizsgálatok szerint 1000 gépjármű áthaladása után átlagosan 0,12 kg szennyezőanyag kerül az úttestre. Az utakról lemosott szennyeződések 75%-a közvetlenül vagy közvetetten a gépjárművek közlekedéséből származik. Természetesen erre befolyással lehet az ország földrajzi elhelyezkedése, éghajlata és a csapadék mennyisége, gyakorisága, intenzitása is [1, 6, 8], A téli jégmentesítés hatása Az úttestek jegesedésének, a csúszásveszélyének megakadályozására már hosszú ideje a sószórást alkalmazzák. A kiszórásra kerülő sómennyiséget mindig az időjárás, az utak állapota határozza meg. Egy-egy alkalommal a kiadott só és érdesítőanyag nem szokott 10-20 g/m

J-nél több lenni. Ausztriában telenként maximum 1 kg/m

2 jégmentesítő kerül kiszórásra, ami igen jelentős mennyiség, ismerve az úthálózat területét [8]. Az USA-ban is nagy mennyiségben használnak fel érdesítő, jégmentesítő anyagot az utak járhatóvá tételéhez. New York állam útjaira 8,2 M tonna sót szórnak ki egy év alatt. Az útburkolat kopására a sózás is befolyással van, negatív hatást gyakorol ana [3]. A jégmentesítő anyag leginkább nátriumkloridot, illetve kalciumkloridot tartalmaz egyik komponensként, amihez homokot vagy apró, néhány mm átmérőjű zúzottkövet adnak. A sózás hatására gyorsan olvadó hó és jég só-, valamint szervesanyag oldat formájában indul el a befogadó irányába. A szennyezőanyagok a téli időszakban dúsúlnak fel leginkább. Ekkor a szennyezőanyagok koncentrációja elérheti a 25000 mg/l értéket is, szemben az éves 2000 mg/l átlaggal. Ez az erőteljes feldúsulás az útsózás következtében alakul így. A nátrium és klorid ionokra szétvált konyhasó a környezet számára veszélyes, agresszív anyag. A szabad klorid ionok megtámadják és pusztítják az élő szervezeteket. Az utak közelében levő vízfolyások és állóvizek a befogadói az utakról lefolyó vizek jelentős részének. A sózást követően azonnal terhelődik a befogadó klorid ionokkal. A külföldi vizsgálatok szerint azonban az utaktól a folyás irányába vett talajból 4 és 6 hónappal később vett minták is nagy kloridion koncentrációt mutattak [3]. A kisebb tavakban tartósan megemelheti a kloridkoncentrációt az utak sózása. Ez az adott élővilág, egyensúly vesztéséhez vezethet, ami megnyilvánulhat az eutrofizáció erősödésében, a reprodukció csökkenésében, egyes növény és állatfajok visszaszorulásában, súlyosabb esetekben kipusztulásában. A kérdés vizsgálatának napirendre tűzése hazánkban is időszerű lenne annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetet felderítsük, a potenciális szennyezd forrásokkal szemben a megfelelő ellenlépéseket megtehessük, a műszaki és biológiai védekezési módszereket kialakíthassuk. Ehhez először a jelenlegi állapot felderítésére lenne szükség, ami módot adna a beavatkozások szükségességének, jellegének, mértékének a megítélésére, esetleg olyan prognózisok készítésére, hogy ennek elmulasztása milyen várható következményekkel jár. Ugyanakkor egy ilyen vizsgálat eredményei segíthetik a tervezőket abban, hogy már az útpályák tervezése során elébe menjenek e problémák felmerülésének. IRODALOM [1] Bickmore, C., - Dutton, S.: Water pollution in motoway runoff. Surveyor, 163. 5. 1984.12-13. [2] Crowder, A

.: Acidification, metals and macrophytes. Environmental Pollution, 71.2-4.1991.171-203. [3] Demers, CK i, - Sage, R. W.: Effect of road deicing salt on chloride levels in four Adirondack streams. Water, Air and Soil Pollution, 49. 3-4. 1990. febr. 369-373. [4] Gratiani, L. - Tagliom, S., -Crescente, M. F.: The accumulation of lead in agricultural soil and vegetation along a higway. Cherr.osphere, 24.7.1992.941-949. [5] Harrison, R. M., -Johnston, W. R.: The budget of lead, copper and cadmium for a major highway. The Science of the Total Environment, 46.1985. nov. 137-145. [6] Hoffmann, E. J. -Latimer, J. S.: Stomwater runoff from highways. Water, Air, and Soil Pollution, 25. 4. 1985. aug. 349-364. [7] Parker, J., - Wigington, Jr.: Accumulation of selected trace metals in soils of urban runoff swale drains. Water Resources Bulletin, American Water Resources Association, 22.1.1986. febr. 73-79. : [8] Schöller, R., - Stürzer, £., - Kleiber, E.: Srassenabwasser - von der Entstehung bis zur Reiningung. Österreichische Wasserwirtschaft, 43.11-12.1991. 290-298. [9] Xanthopoulos, C, - Hahn, H.,: Schadstoffe in Regenabfluss in stadtischen gebieten. Korrespondenz Abwasser, 39. 9.1992.1282-1304. 100 éve hívták életre a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt-ot MÁRTHA JÓZSEF A Kárpátmedence kialakulása sok természetes viziutat foglal magában, amelynek lehetőségeit az itt lakó népek mindenkor kihasználták. Utalhatunk a legfőbb folyó a Duna jelentőségére nemcsak hajózási, hanem stratégiai vonatkozásban is, elég ha megemlítjük az ókori római birodalmi provincia, Pannónia határát, a limest adó szerepét. De határfolyó volt a Száva, később a Dráva, majd a Tisza is. Visszatérve a rómaiakra, ők már a Duna teljes hosszában végeztek hadi és kereskedelmi szállításokat mindenkit megelőzve, amelyet a honfoglalás előtti őslakosság tovább folytatott, részlegesen. A honfoglaló magyarok először átkeléssel foglalkoztak, majd felismerve a víziszállítás előnyeit, az ebben gyakorlott bolgár, görög és német hajósoktól kezdték a hajózás ismereteit folyóinkon átvenni és gyakorolni. Szent István korában élénk hajózás alakult ki az erdélyi sószállításoknál a Maroson és a Tiszán, faúsztatások voltak az északi folyókon és a Dunán és a legelső hajózásról fentmaradt okmány idején 1148-ban már rendszeres szállítások voltak nyugatra Bécs felé. A későbbi korokra is jellemző árucikkek rendszeres áramlása ekkor alakult ki, iparcikkek jöttek Bécs felől, gabona, só, bor szállítás volt Pest felől. A török megszállás után a XVII. században felerősödve indult meg a dunai hajózás Pest felől Komárom, Győr érintésével Bécs felé és vissza. Ezidőben a Tiszán is intenzív hajózás van Máramarostól Szolnok felé, Tokaj érintésével és Szeged századok alatt a sószállítások központja volt. A dunai és tiszai főirányú szállítások folytatódtak Horváthország felé a Száván és a Kulpán, Sziszek és 16