Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Takáts Tamás-Markó László: A VI. Fertő tavi ankét ajánlásai - Dr. Dobos Irma: A Balneotechnikai Szakosztály szombathelyi vezetőségi és előadóülése

Az idő gyorsan elszaladt, búcsút véve a madárvilágtól a szomszédos szikes réten bivalyokkal legelő szürkemarha csordát közelítettünk meg. Mellettük rackajuhok deleltek. E régi magyar fajtákat a génállomány megőrzése érdekében hozták a Nemzeti Park legelőire. Visszaindultunk a Kócsagvárba, ahol az udvaron kialakított pihenőhelyen elfogyasztottuk a megérdemelt elemózsiánkat, s köszönetet mondtunk vezetőnknek a felejthetetlen élményekért. Szíves meghívást kaptunk egy újabb látogatásra, amelyet örömmel fogadtunk el. Délután 4 óra lehetett, amikor visszaindultunk Sopronba. Kiadós balfi vacsora után este mondtunk egymásnak búcsút. A jó hangulatban eltelt, szép élményekben gazdag napot bizonyára minden résztvevő kedves emlékként őrzi meg. Bognár István A VI. Fertő tavi Ankét ajánlásai A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezete 1994. június l-jén rendezte meg a hagyományosnak tekinthető VI. Fertő tavi Ankétot. Az ankét keretében a résztvevők megismerkedtek a Fertő tó szilárd tófenék és iszpfelszín topográfiai felmérésével, a méréstechnikával és a digitális felületmodellek előállítására készített programmal. A területi szervezetek kívánatosnak tartják, hogy az Ankéton ismertetett eljárás a magyarországi sekély tavakon alkalmazásra kerüljön, a fejlesztések tovább folytatódjanak. Ennek érdekében a területi szervezetek az alábbi ajánlásokat teszik: 1. A területi szervezetek köszönetüket fejezik ki az Erdészeti és Faipari Egyetem (Sopron) vezető munkatársainak a téma magas szintű kidolgozásáért és tárgyszerű ismertetéséért. 2. A vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek a modell további gyakorlati hasznosítására tegyenek javaslatot. Dr. Takáts Tamás Az MHT Soproni Területi Szervezet elnöke 3. Az 1967-es Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság-i tófelmérési adatokat célszerű a kutatók rendelkezésére bocsátani és a modellezés során felhasználni. 4. A fejlesztések során figyelmet kell fordítani az iszapvándorlási és iszapminőségi kérdésekre. 5. Meg kell vizsgálni a topográfiai felmérés és a modell alkalmazhatóságát a Balaton, Velencei-tó és a Tisza-tó vonatkozásában. A Magyar Hidrológiai Társaság területi szervezetei kérik az országos és regionális szervezeteket, az érintett kutatóhelyeket a magyarországi sekély vizű tavak (1. Fertő tó) szilárd tófenék és iszapfelszín digitális magassági modell során elért eredmények hasznosítására, a további fejlesztések támogatására. 1994. június 1. Markó László Az MHT Győri Területi Szervezet elnöke A Balneotechnikai Szakosztály szombathelyi vezetőségi és előadóülése Az elmúlt év bükfürdői ünnepi ülése után 1994. május 24-én a Szakosztály a Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő tanácstermében tartotta vezetőségi és előadóülését. Több tag (NémediLászló, Zimonyi Márta) ésÁkoshegyi György elnök nem tudott részt venni a vezetőségi ülésen, így azt Molnár István, a Szakosztály titkára vezette le. Az ülés meghívott vendége volt Cseh Istvánné, a Zala Megyei ÁNTSZ munkatársa. A jelen lévők egyetértettek abban, hogy a következő, az október 11-i szakülésen Cseh Istvánné a Zala megyei fürdők, Némedi László pedig a budapesti fürdők nyári üzemeltetésének tapasztalatairól számol be. A hazai fürdők korszerűsítése és a színvonal növelése érdekében a foglalkoztatott személyzet oktatását új alapokra kívánja helyezni mind a Fürdőszövetség, mind a Balneotechnikai Szakosztály vezetősége. Erre irányult már az 1993. november 9-i szakülés 4 előadása, amelyhez szorosan kapcsolódik a fürdők üzemelését szabályozó rendelettervezet is. Jelenleg mindkét témában egyeztetéseket végeznek a szakértők az érdekelt tárcákon belül és a tárcák között. A vezetőségi ülés után a program szerint Menyhért Barnabás „A szombathelyi termális gyógyvíz hasznosításának perspektívái" című előadást tartotta meg. Bevezetésképpen ismertette Szombathely, az egykori Savaria vízellátását, amelyet a rómaiak nagy szakértelemmel, források foglalásával és vízvezeték építésével oldották meg. A római megszállással együtt járt a római kultúra terjedése is, amelyhez többek között hozzátartozott a vezetékes ivóvízellátás megoldása is. A római provincia székhelyén, Szombathelyen a vízvezeték, a fürdők és szennyvízcsatornák nyomait és maradványait először 1777-ben a püspöki székesegyház és palota építésekor tárták fel. A nyomvonal kutatása még az 1970-es években is folytatódott és végül meg lehetett állapítani, hogy Savaria vízellátásához a rohonci és a bozsoki völgy nagyhozamú forrásainak vizét gyűjtötték össze és ezt 26 km-es vezetéken az i. u. 43-ban a colonia rangra emelt (Colonia Claudia Savaria) katonai állomáshelyre szállították be [6], A rómaiak kivonulása után feltehetően feledésbe merült a vízellátás ilyen megoldása és közben a népvándorlás, az i. u. 445. évi földrengés a település nagy részét elpusztította. Ezután a vízszerzés feltehetően talajvízből történt, majd az 1800-as évek vége felé indították meg a felszín alatti rétegek fúrásos feltárását. Eleinte sok kismélységű egyedi kút létesült és leginkább a felsőpannoniai homokrétegeket tárták fel. A századforduló után telepítették az első vízműkutat, de csak az 1940-es és az 1950-es években sikerült jó néhány 100 m-nél kisebb mélységű vízműkutat telepíteni. Az 1950-es években több szénhidrogén kutatófúrás mélyült előzetes geofizikai mérések alapján. Mivel vízföldtani ered70