Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Molnár Béla: Beszámoló a Kiskunsági Nemzeti Parkba szervezett tanulmányi kirándulásról

ményeik igen eltérőek voltak, ezért az Országos Földtani Kutatási Tanács és az Országos Földtani Főigazgatóság úgy határozott, hogy a földtani és a vízföldtani megismerés céljából távlati kutatófúrás mélyül Szombathelyen. Ehhez a földtani és vízföldtani szakvéleményt Ferencz Károly, a geofizikai szakvéleményt pedig Oszlaczky Szilárd készítette. Kiegészítésül Bendefy László és Szebényi Lajos geokinetikai szakvéleménye alapozta meg a kutatófúrás tervezését. A fúrás helyét Ferencz Károly tűzte ki és ott 1960-ban az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kivitelezésében elkészült az első hévízkút a 7 felső-pannóniai homokréteg megnyitása révén. Sajnos, a remélt devon képződményeket nem sikerült harántolni, mivel a fiatal harmadidőszaki képződmények közvetlenül a paleozóos kristályos palára települtek [1, 2, 3]. A 30 °C hőmérsékletű 600 l/min. vízmennyiség kevésnek bizonyult, ezért 1965-ben egy 700 m-es, majd 1966-ban egy 960 m-es hévízkút létesült. E két utóbbi kútból már 36 és 37 °C hőmérsékletű vizet lehetett kitermelni, de a vízmennyiség lényegesen nem emelkedett. Az eredetileg kinyert vízmennyiség a három kútból összesen 1614 l/min. volt 67 és 96,5 m közötti felszín alatti üzemi szinten. Az 1980-as évek elején ez a vízmennyiség már 500 l/min.-ra csökkent [4], A Vas megyei Markusovszky kórházban az alkáli-hidrogénkarbonátos, szénsavas, nagy sókoncentrációjú, jelentős metakovasav tartalmú ásványvízzel részletes vizsgálatokat végeztek gyógyászati alkalmasságának megállapítására. Kiderült, hogy mozgásszervi betegségek külső és belső alkalmazására, gerincbetegségeknél, baleseti utókezelésre, nőgyógyászati problémák gyógyítására, szívbetegek szénsavas kezelésére nagyon alkalmas. Hatásosnak bizonyult még ivókúra formájában gyomor- és epebántalmak gyógyítására [4]. A klinikai vizsgálatok eredménye alapján az egészségügyi miniszter az 1. sz. kút hévizét gyógyvízzé minősítette. Jelenleg a 3 kútból mindössze 510 l/min. menynyiséget vesznek ki és keverve használják fel. A második előadást, a fürdő létesítményeinek kialakulásáról Kása István tartotta, majd bemutatta a fürdő létesítményeit. Az 1. sz. hévízkút átadása után egy szabadtéri medence, zárt kádfürdő és több kabin épült fel. A vízbázis bővülésével egy 500 m

2 felületű, 30 °C hőmérsékletű hévízzel feltöltött termálmedence és egy 100 m

2 felületű hidegvizes gyermekmedence létesült. 1980-ban adták át a fedett uszodát, amely versenymedencéből (1050 m

2-es vízfelülettel), tanmedencéből (63 m

2-es vízfelülettel) és lazítómedencéből (20 m

2-es vízfelülettel) áll. Vízellátását az ipari és a városi ivóvíz-hálózatról biztosítják. A fürdő létesítésének kezdetekor tisztasági fürdőt is kialakítottak, de ezt az utóbbi években mind kevesebben vették igénybe, ezért felszámolták és helyette nappali kórházat rendeztek be, amely a városi kórház kihelyezett részlegeként működik [4], A Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében üzemelő fürdő - az ország többi hasonló létesítményeivel megegyezően - látogatottsága fokozatosan csökken. Ezt bizonyítja a következő néhány adat: 1990-ben 226 000, 1991-ben 220 000, 1992-ben 176 000 és 1993-ban 159 000 fő vendéget fogadott a fürdő. A nagy kiterjedésű, szépen gondozott, parkosított fürdő jóval több fürdőzőt is be tudna fogadni. Ehhez minden bizonnyal hozzájárulhat a négyemeletes szálloda is. A fürdő korábbi és jelenlegi problémája a viszonylag kis hőmérsékletű és nem túlzottan nagy mennyiségű gyógy- és ásványvíz. Nagy reményeket keltett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által 1978-ban megindított és koordinált világbanki finanszírozású „ Kisalföld medenceanalízise " c. kutatási program folyamatos végrehajtása. Ez azt jelentette, hogy a középmély neogén medencékben alapfúrási program indult szénhidrogén kutatás céljából. Ezek közé tartozott a szombathelyi fúrás is, amely végig magfúrással mélyült. A fúrás helyéül a város alatt húzódó ÉK-DNy-i irányú Csapodi-árok nagyon alkalmasnak látszott annál is inkább, mivel hévízfeltárás esetén a vizet a fürdő könnyűszerrel hasznosítani tudta volna. A fúrást 1987 és 1989 között a Mecseki Ércbányászati Vállalat 2150 m-ig mélyítette anélkül, hogy jelentősebb mennyiségű és hőmérsékletű hévizet tárt volna fel, ezért is vízmegfigyelő kúttá képezték ki [5], A kutatófúrás eredményéből is úgy tűnik, hogy Szombathelyen kizárólag a felső-pannoniai homokos képződmények jöhetnek számításba középhőmérsékletű hévíz nyerésére. Folyamatosan közel állandó mennyiségű és hőmérsékletű hévíz biztosításához viszont elengedhetetlenül fontos a magas szintű technológia alkalmazása a hévízkút kivitelezésénél és üzemeltetési módjának helyes megválasztása. Számos adat bizonyítja, hogy a feltárt homokrétegek finomszemcséjűek, nagyon érzékenyek, s éppen ezért különleges kezelést igényelnek. Dr. Dobos Irma IRODALOM [1] Bendefy L.: Hév- és gyógyvízfeltárási lehetőségek Szombathely térségében. Vasi Szemle, 1958. 1.48-62. [2] Bendefy L.: Vas megyei mélyfúrások. Vasi Szemle, 1961. II. 24-44. [3] Bendefy L.: Az új szombathelyi hévízfúrás. Hidrológiai Tájékoztató, 1961. dec. 25. [4] A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői. Panoráma, Bp. 1983. [5] Gőgh Zsolt et aL: Szombathely II. sz. fúrás földtani eredményei. MÁFI Szénhidrogénföldtani Osztály, Bp. 1991. [6] Sablauer E.: Savaria aquacductusa (Savaria vízellátása és vízbeszerzése az i. u. I—

III. században). Hidrológiai Tájékoztató, 1979. ápr. 5-7. Beszámoló a Kiskunsági Nemzeti Parkba szervezett tanulmányi kirándulásról A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete két évtized óta minden évben tanulmányi kirándulást szervez. A tanulmányutak a Nagyalföld vízgazdálkodás »szempontjából fontosabb területeire történtek. A Szegedi Területi Szervezet, az ATIVIZIG segítségével 1994. június 15-én évi tanulmányútját a KNP területére tervezte. A résztvevők számára a találkozás Szegeden, illetve Kecskeméten volt. Innen a KNP kecskeméti székházába mentünk, ahol a KNP igazgatója rövid előadásában ismertette a KNP létrejöttének előzményeit, megalakulását, területi elhelyezkedését. Bemutatta a KNP természetvédelemben kifejtett munkáját, nemzetközi kapcsolatait, a privatizáció során bekövetkezett tulajdonjogi nehézségeit és a KNP jövőjét. Az előadás után 25 perces filmet tekintettünk meg, amely a KNP természeti értékeit, a fontosabb biotópjait és az élővilág évszakos változásait mutatta be. Ezt követően a terepi bejárásra került sor, amelyet jelen sorok írója vezetett. A résztvevők részletes írásos vezetőt kaptak, amely 41 oldal terjedelemben a Duna-Tisza köze földtani fejlődéstörténetét, földtani képződményeit (a szél szállította futóhomokot és löszt, a tavi tőzeget és karbonátképződményeket), valamint az egyes megállóhelyek szakmai látnivalóit mutatta be. 71