Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Korim Kálmán: Izraeli vízföldtani sajátosságok

A tervek szerint az öntözésre történd berendezkedés mintegy 46%-ban gravitációs és 54%-ban szivattyús vízszétosztással történik. E térségben a felületi öntözésnek vannak hagyományai, ezért ez az öntözési mód az uralkodó. AzAtatürk duzzasztógát által az Eufráteszen visszatartott vizet egy 26,4 km hosszú kettős csőalagúton vezetik át egy hegység alatt, az Urfa-Harran-i síkságra. A párhuzamosan haladó csövek átmérője 7,62 m, melyeket a legújabb osztrák alagútépítési módszerrel (NATM) építenek. A vízszállító alagút 1991-ben készült el. Tervezett vízszállítóképessége 328 m'/sec., mely 476 374 ha kiterjedésű arid terület öntözését teszi lehetővé. A kettős csőalagút vizét az I. rendű, burkolt öntöző főcsatorna fogadja és továbbítja az ugyancsak burkolt II., III. rendű csatorna hálózatba. A felszíni csatornahálózatba szétosztott öntözővíz szivattyús emeléssel kerül a magasvezetésű öntöző héjcsatornákba, melyek előregyártott beton elemekből kerülnek összeállításra. A héjcsatornákból gravitációs felületi öntözést valósítanak meg. 3. A komplex fejlesztés problémái A közeljövő hatalmas öntözési lehetőségei a kétségtelenül korszerűen és magas színvonalon kidolgozott fejlesztési tervek ellenére nehéz szakaszba lépnek. A megvalósítás évei következnek, melynek keretében számos humán, termeszetéstechnológiai, műszaki, ökológiai és ökonómiai problémát kell folyamatosan, kölcsönhatásaiban is eredményesen megoldaniok. 3.1. A humán problémák az új, - minden bizonnyal produktívabb - termelési, öntözési módszerek, növényfajok elfogadtatása köré csoportosíthatók. Ebben nagy szerepe van a továbbképzésnek, a kutatásnak, minta farmok, kísérleti terek szisztematikus bemutatásának és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtésének. 3.2. A termesztéstechnológia folyamatos változásával kell számolni. Ez egyrészt az öntözéses viszonyok közt belépő új növényfajok (zöldség, gyapot stb.) elterjedése miatt, másrészt a hagyományos eszközök és módszerek korszerűbbre, hatékonyabbra történő cserélése, ezek adaptációja miatt következik be. 3.3. Műszaki problémák is várhatók, melyek közül a felületi öntözési módoknál a pontosabb vízszétosztás megvalósítása, vízés élőmunka takarékos megoldásokkal, valamint a nagy sótartalmú csurgalékvizek kezelésének problémaköre emelhető ki. 3.4. Ökológiai szempontból a térségben előidézett változás óriási lesz. Ez elsősorban az agro-ökológiai potenciál (AÖP) jelentős megnövekedésében, ezen keresztül a fítoprodukció robbanásszerű növekedésében mutatkozik meg. Ez ökológiailag csak akkor elfogadható, ha e magas produkciószint hosszú távon egyensúlyban tartható. így remélhető, hogy évtizedek, évszázadok múlva ez a mesterséges ökoszisztéma nem omlik össze, mint a régi mezopotámiai kultúrák. 3.5. Ökonómiai szempontból is óriásiak a feladatok, hiszen a „fítoprodukció robbanás" óriási tömegű termékelőállítást jelent, amelyet értékesíteni kell, nyersanyagként, élelmiszerként, takarmányként, különféle feldolgozottsági szinteken. Ez megfelelő háttéripart, infrastruktúrát és kereskedőhálózatot feltételez. 4. Javaslat A Délkelet-Anatóliai Projekt műszaki létesítményei már készen állnak a hasznosításra. A most következő több évtiszedes hasznosítási szakaszban érdemes volna a magyar szakembergárdának is közreműködni a hazai öntözésfejlesztési és üzemeltetési tapasztalatai hasznosításával. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi színvonal öntözéses körülmények közötti, tudományosan megalapozott, gyors fejlesztéséhez eredményesen járulhatnánk hozzá. Izraeli hidrológiai sajátosságok DR. KORIM KALMAN A Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség (IAH) Ásvány- és Hévíz Bizottsága 20. ülését Izraelben, Jeruzsálemben tartotta 1991. szeptember 2-6 között. Az ülés színhelye az Izraeli Tudományos Akadémia volt. A programban szereplő előadások első részében izraeli földtudományi szakemberek ismertették országuk földtani felépítését, vízföldtani viszonyait és az ezekkel kapcsolatos kérdéseket, kutatási eredményeket. A program második részében külföldi előadók szerepeltek. A tudományos ülésszakot két egésznapos tanulmányút egészítette ki, melyet az ülésszak vezetője dr. Rosenthal, A. és dr. Braun, M. geológus urak szervezték és vezették. Ilyenformán lehetőségünk volt Földünk eme földtanilag is sajátságos területével megismerkedni s az itt megnyilvánuló vízföldtani és geotermikus jelenségeket a helyszínen megfigyelni. Emellett alkalmunk volt bejárni Ó- és Új-Jeruzsálemet s szemrevételeztük legkirívóbb földtani-vízföldtani jellemzőit. A 700 m tszf-i magasságában fekvő 4000 éves Jeruzsálem az ún. Judeai-fennsíkon települ. Ezt a tengerparti síkság felől fokozatosan kiemelkedő platót főként kréta időszaki, közelebbről cenoman és szenon mészkő építi fel. A fennsík kelet felé a tektonikusán képződött Holt-tengeri árok mentén zökken le. A város felszíne meglehetősen egyenetlen, minthogy tektonikusán preformált eróziós (karszt) völgyek tagolják. A karsztosodott, töredezett mészkő felületre hulló évi átlagosan 660 mm csapadék nagy része beszivárog s karsztforrások alakjában jelenik meg a város területén és a környéken. Ilyen forrás Ó-Jeruzsálemben a bibliából is ismert Siloe vagy Gihon forrás, melynek vizét a Kedron-völgyben 533 m hosszú sziklacsatornán vezették Kr. e. 705 óta a Siloe tóba. Ez Ó-Jeruzsálem vízbázisa. Ugyanakkor Új-Jeruzsálemben a Szultán tározóba vezetik déli irányból a Salamon tavak vizét. Ez a víztározó már Dávid király (Kr.e. 1000 körül) idejében is üzemelt, majd 1536ban Szulejmán szultán rendeletére javították ki és korszerűsítették. Megemlítendő, hogy a cenomán mészkő kitűnő építőkő s a város épületeinek nagy része ebből a vakítóan fehér mészkőből épült. Az első egésznapos tanulmányútra 1991. szeptember 4-én került sor. Jeruzsálemből nyugatra, majd délnyugatra tartva lejutottunk a Judeai-fennsíkról s a tengerparti síkságon haladva Beer Sheva városába jutottunk. Ez az ókori kis város ma már 120 000 lakosú a Negev sivatag északi szélén (Negev jelentése szárazság). A biblia említi, hogy Ábrahám ásatott itt egy kutat, amely a „Hetek kútja" néven ma is látható. A Negev sivatag rendkívül forró s lényegében lakatlan. Felszíne erősen tagolt, hegyláncok, antiklinálisok húzódnak egymással párhuzamosan ÉÉK-DDNY-i csapásiránnyal. Ez az antiklinórium rendszer Libanonig, Szíriáig nyomozható. A terület földtani felépítése egyszerű; a szinklinálisokban az alsókréta kori terrigén eredetű Nubiai homokkő és konglomerátum, amelyre felsőkréta (cenoman, túron és szenon) mészkő, tűz31