Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Korim Kálmán: Izraeli vízföldtani sajátosságok

1. ábra. Izrael átnézetes térképe köves mészkő, kréta és homokkő sorozat települ. A foszfát előfordulásokat bányaüzemekben fejtik s ORON-ban dolgozzák fel. Utunk a híres dimonai atomkísérleti telep mellett vezetett el. A Negev sivatag a Sínai félszigettel együtt Izrael három hidrogeotermális provinciáinak egyike. E provincia egybeesik a regionális Nubiai homokkő alkotta mélységivíz tároló rendszer területi előfordulásával s Kurnub csoport néven ismeretes. A központi és keleti Negevben e víztároló vastagsága eléri a 350-400 m-t, zárt víztároló rendszert képez s települési mélysége 500-700 m a felszín alatt. A vízutánpótlódás nélküli víz korát 30 000 évesnek mérték. A vízkészletet több milliárd köbméterre becsülik. A víz vegyi összetétele meglehetősen egységes, klorid ion tartalma mindössze 300-400 mg/l, szulfát tartalma 700-800 mg/l, míg az összes oldott sótartalom 2000-4000 mg/l. A kifolyóvíz hőmérséklete 34-44 °C, vagyis normál geotermikus gradiens értékeket tapasztaltak. Jelenleg kb. 40 fúrt kút csapolja meg a Nubiai homokkő víztároló rendszert. A kutak átlagos mélysége 600 m, hozamuk pedig 300-500 m

3/óra. Az évi kitermelés 40 millió m

3. Az Arava-völgyben és a Negev központi részén kitermelt vizet öntözésre, télen pedig polie1. kép. Az antiklinorium részlete a Negev sivatagban tilén fóliasátrak fűtésére használják. E vízföldtani provincia s egyben az ország legmélyebb fúrt kútja a Paran-20. jelű 1564 m talpmélységű kút, amely 59 °C hőmérsékletű vizet szolgáltat. Utazásunk során elérkeztünk a Holt-tenger vidékére. Az északdéli irányú s keleti, nyugati részén lépcsős vetőkkel határolt Holttengeri árok a szíriai- vörös-tengeri és kelet-afrikai nagy árokrendszer tartozéka, amelynek kialakulása a lemeztektonikai mozgások és folyamatok eredménye. A Holt-tenger és a Jordán folyó völgye Földünk legnagyobb szárazföldi mélyedése. A Holt-tenger vízszintje -392 m a tenger szintje alatt, míg a tó legmélyebb pontja 433 m, vagyis a tsza -833 m. A tó 76 km hosszúságú, 16 km széles és 920 km

2 területű. A tónak nincs lefolyása s vize lassan elpárolog. Egyes vélemények szerint egy-két évszázad múltán kiszárad. 2. kép. Holt-tengeri részlet kősó (halit) kristályokkal A Holt-tenger környékének földtani felépítése a következő: Nubiai homokkő Kréta mészkő Paleocén bitumenes palák Diszkordancia Oligo-miocén evaporitek Neogén vörös agyag, tavi márga Plio-pleisztocén törmelékes kőzetek Recens folyóvízi üledékek. A Holt-tenger vízföldtani viszonyai: A Holt-tenger a környék erózióbázisa.Ide áramlik a Nubiai homokkő vize, a Holt-tengert övező nyugati és keleti hegyvonulat csapadékvizei, továbbá a tektonikus árok mélyéből a vetők mentén felszálló tömény sósvizes hévizek. Emellett a Holt-tenger jelenlegi vize is kis részben keveredik az előbbi vizekkel. 32