Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Szilárd György: Beszámoló az OVF Küldöttség 1991. évi marokkói útjáról

karbonátos vizek típusát képviseli. Fakadási magassága 2400 m tfsz-i, ezért a magashegységi régió forrásaihoz sorolható. 2.6. A Száján hegység Közép-Szibériától délre Irkutszktól nyugatra helyezkedik el. A vizsgált édesvízi mészkövek a KeletSzaján hegység délkeleti részén vannak a mongol határ közelében [15]. A hegységben jelentős elterjedésben prekambriumi és paleozóos karbonátos kőzetek ismeretesek, amelyekből számos karsztforrás és hévforrás fakad. A terület éghajlatilag a kontinentális és a magashegységi klimatartományba esik. A Kelet-Szaján hegység délkeleti részén a mongol határ közelében vannak olyan hévforrások, amelyek környezetükben karbonátanyagot halmoznak fel. Az irodalmi adatok szerint a hévforrások hőmérséklete 22-35 °C között változik. Oldott sótartalmuk 0,8-2,0 g/l között ingadozik. Tehát nem tartoznak a nagy ásványi sótartalmú források közé. A nátriumtartalmuk nem haladja meg a 360 mg/l mennyiséget. A kalcium 167-334 mg/l, a magnézium pedig 27-136 mg/l értékhatárok között változik. A szabad C0

2-t 300-800 mg/l mennyiségben mutattak ki. A vegyvizsgálati adatok alapján az édesvízi mészkövet larakó hévforrásokat a közepesen szénsavas, kalcium-, nátrium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába sorolják. így pl. a Csojgán források hőmérséklete 35,4 °C oldott sótartalmuk eléri a 2,6 g/l és szabad C0

2 tartalmuk a 664 mg/l értéket. A Sumok forrásnál a vízhőmérséklet 22,4-34,5 °C között változik, oldott sótartalma pedig 0,9-1,3 g/l között van [15]. 2.7. A Bajkálon túli területrészen az éghajlat igen hideg, kontinentális. Az átlag hőmérséklet -3 °C alatt marad. A csapadék 300-400 mm/év és az is főleg a nyári hónapokban hull le. Az év 6-8 hónapja során a hőmérséklet nem emelkedik 0 °C fölé. Ez a terület is betartozik az örök fagyos kelet-szibériai vidékbe. A földtani felépítésben főleg az idős prekambriumi és paleozóos kőzetek vesznek részt. Az idős magmás kőzetek (gránit) mellett a negyedidőszaki bazalt vulkánosság termékei is megtalálhatók. A karsztos kőzetek is elteijedtek, amelyekből számos karsztforrás fakad. Az adott éghajlati viszonyok miatt a vizek hőmérséklete nagyon hideg (0,2-1 °C). A hozam a téli hónapokban erősen lecsökken. A vízadóképesség a nyári hónapokban jelentősen megnövekszik és a maximális hozam július-augusztusra esik [4]. Az oldott sótartalom pedig 150-300 mg/l között a leggyakoribb. Ilyen vízföldtani adottságok mellett a források karbonátfelhalmozása igen korlátozott. Ezért e térség legjelentősebb és legérdekesebb édesvízi mészkő előfordulásai a nagy ásványi sótartalmú hévforrásokhoz kapcsolódnak [2], Ilyenek találhatók a Vitim folyó középső szakaszán beömlő egyik mellékfolyó völgyrendszereihez kapcsolódó hévforrásoknál. A Tranvertino és Platinij nevű hévforrások (18-23 °C), amelyek oldott sótartalma meghaladja a 6000 mg/l értéket és a nátrium-, kalcium-hidrogénkarbonátos tartalmú szénsavas források sorába tartoznak. Környezetükben jelentős mennyiségű édesvízi mészkövet halmoznak fel. A források kémiai összetételét az 1. táblázat tartalmazza. Genetikailag e forrásokat mélyreható szerkezeti vonalakkal és a negyedidőszaki bazalt vulkánossággal hozzák kapcsolatba [2, 3], E travertinot felhalmozó hévforrások bizonyítékai annak, hogy kedvező vízföldtani adottságok mellett szélsőségesen hideg klímánál, örökfagyos területen is képződhet édesvízi mészkő. IRODALOM [1] Baszkov E. A.-Pusztovalova G. ].: Metallonosznoszty termalnih vod Kavkaza. In: Metallonosznoszty termalnih vod szkladcsatih oblasztyej SzSzSzR. Leningrad, 1979. 30-46. [2] Baszkov E. A. el al.: Metallonosznoszty termalnih vod Pribajkalja i Zabajkaja. In: Metallonosznoszty termalnih vod szkladcsatih oblasztyej SzSzSzR. Leningrad, 1979. 87-107. [3] Baszkov E. A.-Szunikov Sz. N.: Gidrotermi tihookeanszkogo szegmenta zemli. Moszkva, 1975. 74-75: [4] Berszenyev/.: Karszt dalnyego vosztoka. Moszkva, 1989. 3-172. [5] Csumicsev D. A.: Geografija Tadzsikisztana. Moszkva, 1968. 1-227. [6] Dubljanszkij V. N.-Iljuhin V. V.: Vszled za kaplej vodi v peserah Krima. Moszkva, 1971. 1-85. [7] Gorbunova K. A.: Karsztovegyenyije. Voproszi tipologii i morfologii karszta. Perm, 1985. 1-88. [8] Makarenko F. A. et al.: Thermal, Mineral and Industrial Waters of the Soviet-Union. Intern. Geol. Congt. Report of the Twenty-Third Session. Prága, 1969. vol. 18.159-177. [9] Maximovics G.A.: Osznovi Karsztovegyenija. 2 Tom. Perm, 1969.120-147, 421-527. [10] Szabó L. et al.: Földrajz. Eurázsia. Szovjetunió 1957. 2 k. 21-156. [llj Szedleckij V. 1. et al.: Himizm i proizhozsgyenyije lastrakszkoj gruppi mineralnih isztocsnyikov i szvjazanih sz nimi travertinov. In: Biohimicseszkije karbonati antropogenovih oqer i isztocsnyikov. Perm, 1989. 110-122. [12] Szianiszjan E. Sz.: Paleogidrogeologija travertinoobrazovanija. In: Biohimicseszkije karbonati antropogenovih ozjer i isztocsnyikov. Perm, 1989. 122-126. [13] Ucsityeleva L. G.: Metallonosznoszty termalnih vod Pamira i Tien-Sanja. In: Biohimicseszkije karbonati antropogenovih ozjer i isztocsnyikov. Perm, 1989. 46-59. [14] Vartanyan G. Sz.: Mesztorozsgyenija uglekiszlih vod gorno - szkladcsatih regionov. Moszkva, 1977. 1-185. [15] Zujev A. B.: Metallonosznoszty termalnih vod Altaje-Szajanszkoj szkladcsatoj oblasztyi. In: Biohimicseszkije karbonati antropogenovih ozjer i isztocsnyikov. Perm, 1989. 107-119. BESZAMOLO az OVF küldöttség 1991. évi marokkói útjáról* DR. SZILÁRD GYÖRGY Országos Vízügyi Főigazgatóság 1. Előzmények Marokkóban a mezőgazdasági, vízügyi és településfejlesztési programokat kiemelt feladatként kezelik. A mezőgazdaság komplex fejlesztésében igen nagy szerepet játszik a meglevő öntözőrendszerek korszerűsítése és újabb nagyobb területek öntözése. A településfejlesztési programokban jelentős helyet * Előadásként elhangzott az MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának 1992. február 27-i előadóülésén. foglalnak el az ivóvízellátási, csatornázási és szennyvízkezelési rehabilitációs fejlesztések. Tekintettel arra, hogy a magyar vízügyi szakemberek a Marokkóhoz közeli Algériában mintegy 20 éven át jelentős szakmai tapasztalatokra tettek szert, az OVF indokoltnak tartotta, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Marokkó vízügyi szervezeteivel a magyar vízügy exporttevékenységéről, és a külföldi munkavállalás lehetőségeiről. A küldöttség 1991. december 10—17-i marokkói tárgyalásainak tapasztalatait a következőkben foglalom össze. 55